Kategória:Sesuvioideae

• Sesuvioideae (Reichenbach) Arnott, 1832

A taxon neve a típusnemzetség, a Sesuvium nevéből származik. A Sesuvium név etimológiája bizonytalan; egyes források szerint a gall Sesuvii törzs nevéből ered, bár a növény és a törzs földrajzi elterjedése között nincs közvetlen kapcsolat.

• Sesuvium Linnaeus
• Első leírása: Arnott, G. A. Walker: Botany of the Beechey’s Voyage 35. 1832.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Arnott, 1832.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Sesuvieae Reichenbach

A Sesuvioideae alcsalád tagjai többnyire lágyszárú növények vagy félcserjék. Számos fajukra jellemző a szukkulens felépítés. A levelek általában húsosak, átellenes állásúak, és gyakran megfigyelhető náluk a bázisnál összenőtt levélalap, amely hüvelyszerűen körülöleli a szárat. A sztómák anomocyticus típusúak. A szövetekben gyakran találhatók kalcium-oxalát kristályok (druza vagy homok formájában).

A virágok magányosak vagy bogernyőben helyezkednek el. A virágtakaró általában 5 tagú lepelből (perianthium) áll, amely belül gyakran színes (rózsaszín vagy lila). A porzók száma változó, lehetnek kevesen vagy számosan; gyakran a lepelcsőhöz nőnek. A magház felső állású (ovarium superum), általában 2-5 termőlevélből alakul ki.

A termés általában kupakkal nyíló toktermés (pyxidium), amely keresztirányban reped fel.

• Magja: A magok gyakran feketék, vese alakúak, és kemény maghéjjal rendelkeznek. Az embrió görbült, a táplálószövet (perispermium) bőséges.

• Földrajzi elterjedés: A taxon tagjai világszerte elterjedtek a trópusi és szubtrópusi tengerpartokon és száraz belső területeken, különösen Ausztrália, Afrika, Amerika és Ázsia sós vagy homokos vidékein.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Jellemzően halofita növények, amelyek jól tűrik a magas sókoncentrációt. Gyakran fordulnak elő tengerparti dűnéken, sós mocsarak szélén vagy sivatagi sós síkságokon.

Az alcsalád szinte minden tagja mutat valamilyen fokú szukkulenciát. A levelek és a szárak víztároló szövetekkel rendelkeznek, ami lehetővé teszi a túlélést arid vagy fiziológiailag száraz (sós) környezetben. A Sesuvium és Trianthema nemzetségek fajai különösen jól alkalmazkodtak a pozsgás életmódhoz.

Az APG IV rendszer szerint az Aizoaceae családjába tartozik. A Sesuvioideae az Aizoaceae családon belül egy monofiletikus kládot alkot, amely a bazálisabb elágazások közé tartozik. Az alcsaládot korábban két tribuszra (Sesuvieae és Anisostigmateae) osztották, de a molekuláris vizsgálatok finomították a belső kapcsolatokat. Ide tartozó nemzetségek: Sesuvium, Trianthema, Zaleya, Cypselea.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://en.wikipedia.org/wiki/Sesuvioideae
• https://de.wikipedia.org/wiki/Sesuvioideae
• https://www.ipni.org/
• https://powo.science.kew.org/