Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Chamaecereus

Innen: MKOE wiki
Chamaecereus
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-
csoport
Trichocereinae
Nemzetség Chamaecereus

Tudományos név

  • Chamaecereus (Spegazzini) Spegazzini, 1923

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév a görög chamai (χαμαί) szóból származik, amelynek jelentése „a földön fekvő”, „alacsony termetű” vagy „törpe”, utalva a növények kúszó, talajon elterülő növekedési formájára.
  • Ehhez kapcsolódik a Cereus nemzetségnév, amely a latin cereus („gyertyához hasonló”, „viaszos”) szóból ered, és a kaktuszok oszlopos termetére utal. A Chamaecereus jelentése tehát „törpe oszlopkaktusz”.

Típus

  • Chamaecereus silvestrii (Spegazzini) Brito & Rose; Gyűjtő: Carlos Luigi Spegazzini, Argentína, Tucumán és Salta határvidéke, 1896.
  • Első leírása: Carlos Luigi Spegazzini írta le először Cereus silvestrii néven 1905-ben az Anales del Museo Nacional de Buenos Aires folyóiratban.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carlos Luigi Spegazzini, 1923.
Chamaecereus silvestrii képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Lobivia Britton & Rose
  • Echinopsis Zuccarini (részben)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A növény alacsony termetű, gazdagon elágazó, sűrű csoportokat alkotó hajtásrendszerrel rendelkezik. A szár hengeres, kezdetben felálló, később a talajon elterülő vagy csüngő, hossza elérheti a 10–15 cm-t, átmérője pedig az 1–2 cm-t. Színe halványzöld vagy sárgászöld.

A szár felületén 6–9 alacsony, lekerekített bordák találhatók. A levél módosult formában, mint pikkelylevél nem látható, helyettük apró, fehéres, nemezes areolák helyezkednek el a bordákon. Az areolák sűrűn állnak, belőlük indulnak ki a tövisek.

A tövisek száma 10–15 darab areolánként, puhák, sörteszerűek, színük fehéres vagy világossárga. Kifejezett középtövis és peremtövis nehezen különíthető el, mivel minden tövis hasonló megjelenésű és radiálisan szétálló. A gyökérzet bojtos, viszonylag sekélyen helyezkedik el.

Generatív test

Virág

A virág tölcsér alakú, látványos, élénk téglavörös vagy narancsvörös színű, nappal nyílik. A virág a hajtások oldalán (laterálisan) fejlődik, hossza 5–7 cm.

  • Takarólevelek: A lepellevél lándzsás vagy keskeny tojásdad alakú, csúcsa hegyes, színe intenzív vörös. A külső lepellevél sorok fokozatosan mennek át a belső, nagyobb szirmokba.
  • Ivarlevelek: A porzószálak számosak, a virágtölcsér belsejében helyezkednek el, a portokok sárgák. A termő alsó állású, a bibeszál fehéres vagy zöldessárga, a bibe 4–5 ágú.

Termés

A termés kicsi, gömbölyded, éretten sötétvörös vagy barnásvörös, felületét apró pikkelyek és szőrök borítják. Szárazra érő vagy húsos.

  • Magja: Apró, fekete, fénytelen vagy matt, finoman szemcsézett felületű.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A nemzetség őshonos Argentína északnyugati részén, különösen Tucumán és Salta tartományokban, a magashegyi régiókban.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Hegyi legelőkön, sziklás kibúvásokon él 2000 és 3000 méter tengerszint feletti magasságban. Litofiton jellegű, gyakran sziklák repedéseiben telepszik meg. Az éghajlatot a hideg telek és a csapadékos nyarak jellemzik; a növény jól bírja a fagyot, ha a talaja száraz.

Kultúrában tartás

A Chamaecereus az egyik legnépszerűbb díszkaktusz, mivel rendkívül könnyen szaporítható a könnyen letörő szárrészekkel (sarjakkal). Jó vízáteresztő talajt és napos fekvést igényel. A virágzáshoz elengedhetetlen a hűvös (5–10°C), száraz teleltetés.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Hasonlít egyes Lobivia és Echinopsis fajokra, de azoknál sokkal vékonyabb, törékenyebb hajtásai és sűrűbb, sörteszerű tövisei különböztetik meg. A hajtások érintésre könnyen leválnak, ami a vegetatív terjedést segíti.

Taxonómia és filogenetika

A nemzetség rendszertani helyzete sokat változott. Spegazzini eredetileg külön nemzetségként írta le, később azonban a Lobivia, majd az Echinopsis nemzetségbe olvasztották. A modern molekuláris vizsgálatok és az APG IV rendszer szellemében végzett kutatások (például a Caryophyllales.org adatai alapján) újra önálló nemzetségként kezelik, vagy a Lobivia klád részeként tekintenek rá.

Forrás

A(z) „Chamaecereus” kategóriába tartozó lapok

A következő 5 lap található a kategóriában, összesen 5 lapból.