Kategória:Passifloraceae

Passifloraceae
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Rosids
Klád	Fabids
Rend	Malpighiales
Család	Passifloraceae

Passiflorae Juss.
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Passifloraceae
Rendszertani besorolás
Faj	Passiflorae Juss.

• A család nevét a típusnemzetségről, a Passiflora nemzetségről kapta. A kifejezés a latin passio (szenvedés) és flos (virág) szavak összetételéből származik. A nevet a 17. századi jezsuita misszionáriusok adták a virág különleges morfológiája alapján, amelyben Krisztus szenvedéstörténetének (a passiónak) szimbólumait látták felfedezni: a háromágú bibeszál a három szöget, a portokok az öt sebet, a sugárirányú mellékpárta pedig a töviskoronát jelképezte. A tudományos leírást Antoine Laurent de Jussieu alapozta meg 1789-ben, majd Henri François Anne de Roussel érvényesítette 1806-ban.

• Passiflora L. (1753)
• Első leírása: Jussieu, A. L. de (1789): Genera Plantarum 257.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Roussel, H. F. A. de, 1806.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Malesherbiaceae D.Don
• Turneraceae Kunth ex DC.
• Modeccaceae J.Agardh
• Paropsiaceae Dumort.

A család tagjai többségükben fásodó vagy lágyszárú kúszónövények (liánok), ritkábban cserjék vagy fák. A hajtás kapaszkodását a levélhónaljakból eredő, spirálisan csavarodó kacsok segítik, amelyek módosult virágzati tengelyek. A szár gyakran hengeres vagy szögletes. A levél állása szórt, a lemezek tagolatlanok vagy tenyeresen karéjosak, gyakran találhatók rajtuk extraflorális nektáriumok (mirigyek), különösen a levélnyélen. A pálhalevelek jelen vannak, de olykor hamar lehullanak. A gyökér vagy gyökérzet rendszerint elágazó, egyes fajoknál (pl. Adenia) gumósan megvastagodott, pozsgás jellegű.

A virágzat általában hónalji helyzetű, magányos vagy páros virág alkotja. A virág sugaras szimmetriájú (aktinomorf), hímnős, ritkábban váltivarú. Jellemző bélyeg a jól fejlett vacokkehely (hypanthium) és a porzókat, valamint a termőt megemelő oszlop, az ivaroszlop (androgynophor).

• Takarólevelek: A csésze rendszerint 5 összeforrt vagy szabad csészelevélből áll, a párta szintén 5 sziromlevélből épül fel, de néha hiányzik. A család leglátványosabb része a lepellevél körökön belül elhelyezkedő, színes szálakból álló mellékpárta (corona).
• Ivarlevelek: A porzószálak száma általában 5, a portokok befelé vagy oldalra nyílnak. A termő felső állású, 3 (ritkán 5) termőlevélből forrt össze, a bibeszál száma megegyezik a termőlevelekével, a bibe gyakran fejes vagy bunkó alakú.

A termés általában lédús bogyótermés, ritkábban falakkal nyíló toktermés.

• Magja: A magokat húsos, lédús maglepel (arillus) borítja, a teszta gyakran gödrös vagy mintázott.

• Földrajzi elterjedés: Kozmopolita család, amelynek súlypontja a trópusi és szubtrópusi területeken van, különösen nagy diverzitást mutatnak Brazília, Kolumbia, Ecuador és Peru esőerdőiben, valamint Madagaszkár és Afrika szárazabb vidékein, de néhány képviselőjük Ausztrália és Ázsia területein is őshonos.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
• Elsősorban trópusi esőerdőkben élnek mint fényigényes kúszónövények.
• Szárazabb szavannákon és félsivatagokban szukkulens formák (pl. Adenia) fordulnak elő.
• Sok faj szoros koevolúciós kapcsolatban áll Heliconius lepke fajokkal.

A család számos tagja, különösen a Passiflora nemzetség fajai, népszerű dísznövények látványos virágaik miatt. Igénylik a tápanyagban gazdag talajt és a rendszeres öntözést a növekedési időszakban. A trópusi fajok fagyérzékenyek, ezért mérsékelt égöv alatt üvegházi vagy szobai tartást igényelnek. A pozsgás taxonok, mint az Adenia fajok, speciális szukkulens szubsztrátot és száraz teleltetést igényelnek a rothadás elkerülése végett.

A Passifloraceae család legfőbb megkülönböztető jegye a virágokban található androgynophor (porzó-termő tartó oszlop) és a bonyolult mellékpárta (corona). Hasonló kúszónövények találhatók a Cucurbitaceae családban, de azoknál a kacsok nem a virágzati tengely módosulatai, és virágszerkezetük alapvetően eltérő. A szukkulens fajok távolról emlékeztethetnek bizonyos Euphorbiaceae tagokra, de tejnedvük általában nincs, és virágaik szerkezete egyértelműen elkülöníti őket.

A családon belül a szukkulencia elsősorban az Adenia nemzetségre jellemző. Ezek a növények gyakran fejlesztenek hatalmas, föld feletti törzsgumót (kaudexet), amely víz tárolására szolgál a száraz évszakban. A kacsok néha tövissé módosulnak. Ezek a taxonok a Malpighiales renden belül a száraz környezethez való alkalmazkodás egyik speciális irányát képviselik.

Az APG IV osztályozás értelmében a Passifloraceae a Malpighiales rendbe tartozik. A modern molekuláris filogenetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a korábban különálló családként kezelt Malesherbiaceae és Turneraceae csoportok a Passifloraceae családba tagozódnak be, így a család jelenleg három alcsaládot foglal magában: Passifloroideae, Malesherbioideae és Turneroideae. A családot a renden belül szoros rokonság fűzi a Violaceae és Salicaceae családokhoz.

• powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:30000532-2
• www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-7000000494
• en.wikipedia.org/wiki/Passifloraceae
• www.britannica.com/plant/Passifloraceae
• www.mobot.org/MOBOT/research/APweb/orders/malpighialesweb.htm#Passifloraceae