Ugrás a tartalomhoz

Parodia penicillata

Innen: MKOE wiki
Parodia nivosa

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Notocacteae
Nemzetség Parodia
Faj Parodia nivosa
Google képek Bing képek
Parodia penicillata

Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.
Az érvényes leírást lásd itt:
Parodia nivosa
Rendszertani besorolás
Faj Parodia penicillata

Tudományos név

  • Parodia nivosa Backeb. in Blätt. Kakteenf. 1934(12): 3, genus 68, sp. 5. 1934 sec. Anceschi & Magli 2018
    elfogadott, érvényes név
  • Parodia penicillata Fechser & Steeg in Succulenta (Netherlands) 1960: 77. 1960
    szinonima név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév a Parodia Carlos Spegazzini által adott név, Domingo Parodi paraguayi növénykutató tiszteletére.
  • A fajnév penicillata a latin penicillus „ecset” szóból ered, utalva a finom, ecsetszerűen elhelyezkedő tövisekre.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Argentína, Salta tartomány, 1960 (pontos herbáriumi adat nem ismert)
  • Első leírása: Parodia penicillata Fechser & van der Steeg, Succulenta 7:77–78, 1960.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: eredeti besorolás
Fotó: Papp László
Fotó: Papp László

A(z) Parodia nivosa szinonimái

  • (A(z) Parodia penicillata a(z) Parodia nivosa szinonimája)*
  • = Parodia faustiana, ≡ Parodia nivosa var. faustiana
  • = Parodia faustiana var. tenuispina
  • = Parodia crucinigricentra
  • = Parodia crucinigricentra var. sibalii
  • = Parodia penicillata
  • = Parodia uhligiana
  • = Parodia penicillata var. nivosa
  • = Parodia penicillata var. fulviceps
  • = Parodia uhligiana
  • Parodia nivosa var. striatipetala


Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Fiatalon gömb alakú, idősebb korban megnyúlik és rövid hengeressé válik. Magassága elérheti a 70 cm-t, átmérője a 12 cm-t. Színe sötétzöld.

Szemölcsök

A bordákat szorosan álló szemölcsök alkotják.

Axillák

A bordák (kb. 17) spirálisan futnak.

Areolák

Nagyok, sárga színűek, erősen gyapjasak. Egymástól 12–15 mm távolságra helyezkednek el, átmérőjük kb. 5 mm.

Tövisek

  • Középtövis: a klasszikus értelemben vett középtövisek mellett további, elkülönülő tövisek is jelen vannak (kb. 8 darab), amelyek átmenetet képeznek.
  • Peremtövis: kb. 40 darab, nagyon sűrűn állók, karcsúak, hajlékonyak, 4–5 cm hosszúak. Színük aranysárgától sárgásfehérig terjed, üvegszerűen áttetszők, gyakran teljesen elfedik a növény testét.

Generatív test

Virág

A hajtás csúcsának közelében fejlődik, kb. 5 cm hosszú és 4 cm átmérőjű.

  • Lepellevelek: csésze, párta sziromlevelek, lepellevelek színe a vöröstől a narancssárgáig változik.
  • Ivarlevelek: porzószálak, portokok, bibeszál és bibe világos színűek. A virágcső rövid és gyapjas, a receptaculum fehéres pikkelyekkel borított.

Termés

Gömbölyű, fényes, 6–7 mm hosszú és 4–5 mm széles, éréskor beszárad és felreped.

  • Magja: apró, fényes barna, kb. 0,6–0,8 mm átmérőjű.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Argentína, Salta tartomány (Cafayate környéke).
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Vulkanikus, mészmentes talajokon, 1600–1700 m tengerszint feletti magasságban.

Kultúrában tartás

Kedvelt gyűjteményi növény kis mérete, szép tövisei és változatos virágszínei miatt. Fény-, hő- és páraigényes, de az erős napsütéstől védeni kell. Télen szárazon, világos, hűvös (4–5 °C) helyen teleltetendő. Talaja savanyú kémhatású, ásványi anyagokban gazdag legyen. Magról nehezen és lassan szaporítható, de sarjakról is szaporítható.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Sűrű, finom, ecsetszerű tövisezete és magasabb, oszloposabb megjelenése alapján jól felismerhető.

Taxonómia és filogenetika

A faj a Cactaceae családba tartozik. Nincs elfogadott szinonimája. Egyes szerzők változatokat különítettek el, például a Parodia penicillata var. nivosa-t, de ezek rendszertanilag nem elfogadottak.

Egyéb

A tövisek színe alapján több forma ismert, például a tiszta fehér tövisű változat, de ezek nem rendelkeznek hivatalos rendszertani státusszal.

Szerzők

  • Szöveg: Ficzere Miklós
  • Kép: Papp László
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 95. kártya