Ugrás a tartalomhoz

Pelecyphora aselliformis

Innen: MKOE wiki
(Pelecyphora aselliformis XY szócikkből átirányítva)
Pelecyphora aselliformis

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cacteae
Alnemzetség-csoport Cactinae
Nemzetség Pelecyphora
Faj Pelecyphora aselliformis
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Pelecyphora aselliformis C.Ehrenb. in Bot. Zeitung (Berlin) 1: 737. 1843 sec. Sánchez & al. 2022
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév Pelecyphora jelentése „fejszehordozó”, utalás a szemölcsök alakjára.
  • A fajnév aselliformis jelentése „ászka alakú”, utalás a tövisek alakjára és állására, amely a pinceászkák lábaira hasonlít.

Típuspéldány

  • Első leírás: Bot. Zeit. 1:737, 1843.

A(z) Pelecyphora aselliformis szinonimái

  • Mammillaria aselliformis, − Ariocarpus aselliformis, − Anhalonium aselliforme
  • = Pelecyphora aselliformis var. concolor

Alaktani, morfológiai jellemzők

Fotó: Elhart Zsolt

Vegetatív test

10 cm hosszú, 5,5 cm átmérőjű, gömb vagy buzogány alakú. Színe szürkészöld, szemölcsei spirális lefutásúak, ellipszis-fejsze alakúak, oldalról összenyomottak, 3,5 mm hosszúak.

Tövisek

Areolái hosszúak, tövisei fésűformában állnak, az alapnál összenőttek, csak a csúcsi részük szabad és nem szúr.

Virág

3 cm átmérőjű, harang-tölcsér alakú, néha több virág jelenik meg. Külső lepellevelek fehérek, csúcsosak; belső lepellevelek hosszúkás lapátka alakúak, fogazottak, sötét bíborszínűek. Porzószál rövid, a bibeszállal együtt fehér vagy bíborszínű. Bibe négyágú, zöldessárga vagy fehér.

Fotó: Elhart Zsolt

Termés és mag

A termés puha, később szárazon szétesik. A mag vesealakú, fekete, sima felületű.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Mexikó, San Luis Potosi állam.
  • Élőhely: Alacsony, lekerekített mészkődombok, ~1800 m tengerszint feletti magasságban, humuszban és ásványi anyagokban gazdag, erősen mészkősziklás talajon. Kevés más növényfaj társaságában.
Fotó: Elhart Zsolt

Kultúrában tartás

Nagyon napos, meleg helyet igényel. Talajkeveréke jól vízáteresztő és lúgos legyen. Fejlődési időszakban (május–szeptember) rendszeresen öntözzük, de két öntözés között a föld teljesen száradjon ki. Télen szárazon, 10 °C-on átteleltethető. Virágai április–májusban jelennek meg a tenyészcsúcs közeléből. Nem önbeporzó faj, elsősorban magról szaporítható, sarjakat ritkán hoz, dugványai jól gyökeresednek. Mély cserép szükséges a répagyökér miatt. Virágzóképesség kb. 5–10 év múlva alakul ki.

Egyéb megjegyzés

Backeberg tévesen a P. pseudopectinifera néven leírt fajt sorolta ide, amely ma a Turbinicarpus nemzetségbe tartozik. A Pelecyphora nemzetségbe két faj tartozik. Mexikóban a Lophophora fajokkal együtt peyote-nek vagy peyotillo-nak nevezik.

Szerzők

  • Szöveg és kép: Elhart Zsolt
  • Szerkesztette: Lukoczki Zoltán
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete és Debreceni Kaktuszgyűjtők Közhasznú Egyesülete – Pozsgáslexikon 1. kártya