Samaipaticereus corroanus
| Samaipaticereus corroanus | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Trichocereinae |
| Nemzetség | Samaipaticereus |
| Faj | Samaipaticereus corroanus |
 
| |
Tudományos név
- Samaipaticereus corroanus Cárdenas, 1952
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, a Samaipaticereus a típuslelőhelyre, a bolíviai Samaipata városára és környékére utal, összekapcsolva a latin cereus (gyertya) szóval, melyet oszlopkaktuszok megnevezésére használnak.
- A faji jelzőt, a corroanus-t Martin Cárdenas Aniceto Corro tiszteletére adta, aki segítette őt botanikai gyűjtőútjai során.
Típus
- Samaipaticereus corroanus Cárdenas; Martin Cárdenas 4817, Bolívia, Santa Cruz, Florida tartomány, Samaipata közelében, 1500 m tengerszint feletti magasságban, 1951. november; Herbarium Cardenasianum (LIL).
- Első leírása: Martin Cárdenas írta le a Cactus and Succulent Journal (US) 24: 141. oldalán, 1952-ben.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Martin Cárdenas, 1952.
Samaipaticereus corroanus képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons) Samaipaticereus corroanus
A(z) Samaipaticereus corroanus szinonimái
- Nincsenek szinonimák.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
Fatermetű kaktusz, amely 2–4 méter magasságot is elérhet. A hajtás rendszere elágazó, a főszár rövid, de robusztus. A felemelkedő ágak (szekunder szár) 1,5–3 méter hosszúak és 5–8 cm átmérőjűek, színük szürkészöld vagy középzöld. A szárakon 4–6 (ritkábban több) kiemelkedő, éles bordák futnak végig. Az areolák kör alakúak, barna gyapjúval borítottak, egymástól 1–2 cm távolságra helyezkednek el. A tövisek rövidek, kezdetben sárgásbarnák, később elszürkülnek. A peremtövis száma 5–8, hosszuk mindössze 5–10 mm. A középtövis rendszerint magányos (1 darab), erősebb, mint a szélsők, és elérheti a 15–30 mm hosszúságot.
Generatív test
Virág
A virág éjszaka nyílik, tölcsér alakú, 4,5–5 cm hosszú és kb. 3 cm széles. A virág külső része zöldes-barnás pikkelyekkel borított.
- Takarólevelek: A külső lepellevél keskeny, zöldesbarna, a belső lepellevél fehér vagy krémfehér, szétterülő.
- Ivarlevelek: A porzószálak fehérek, a portokok sárgák. A bibeszál fehér vagy halványzöld, a bibe többsugaras.
Termés
A termés gömbölyded, húsos, éretten vöröses színű, kb. 3–4 cm átmérőjű. A termésfal pikkelyezett, a terméshús fehér vagy rózsaszínes.
- Magja: Kicsi, matt fekete, vese alakú.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Ez a faj kizárólag Bolívia területén őshonos, Santa Cruz megyében, Samaipata és Vallegrande környékén.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz szubtrópusi erdőkben és bozótosokban (úgynevezett Yungas átmeneti zónákban) él, 1000–2000 méter tengerszint feletti magasságban. Gyakran meredek sziklafalakon vagy köves talajon fordul elő.
Kultúrában tartás
A Samaipaticereus corroanus viszonylag gyors növekedésű oszlopkaktusz. Kedveli a világos, napsütötte helyet, de a fiatal példányok a tűző naptól óvni kell. Jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel. A növekedési időszakban mérsékelt öntözést, télen teljesen száraz körülményeket és fagymentes, 5–10°C körüli hőmérsékletet igényel.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Hasonlít egyes Cereus fajokra a termete miatt, de kisebb virágai és a virágcső pikkelyezettsége alapján jól elkülöníthető. Filogenetikailag közel áll a Cleistocactus nemzetséghez, de fatermetű habitusa és éjszakai virágzása egyedivé teszi.
Taxonómia és filogenetika
A faj a Cactaceae családba, a Cactoideae alcsaládba és a Cereeae nemzetségcsoportba tartozik. Az APG IV rendszer alapján a Caryophyllales rend tagja. Korábban javasolták a Cleistocactus nemzetségbe való beolvasztását, de morfológiai különlegességei miatt jelenleg gyakran önálló monotipikus nemzetségként kezelik.