Kadenicarpus pseudomacrochele subsp. minimus

Turbinicarpus pseudomacrochele subsp. minimus
; Nomenklatúrális (homotipikus) szinonima
Rendszertani besorolás
Faj	Turbinicarpus pseudomacrochele subsp. minimus

Kadenicarpus pseudomacrochele subsp. minimus
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cacteae
Alnemzetség-csoport	Cactinae
Nemzetség	Kadenicarpus
Faj	Kadenicarpus pseudomacrochele subsp. minimus

Tudományos név

Kadenicarpus pseudomacrochele subsp. minimus (G.Frank) Vázquez-Sánchez in Bot. J. Linn. Soc. 190: 416. 2019 sec. Vázquez-Sánchez & al. 2019
elfogadott, érvényes név
Turbinicarpus pseudomacrochele subsp. minimus (G.Frank) Lüthy & A.Hofer in Cactaceae Syst. Init. 14: 20. 2002
szinonima név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a latin turbo, turbinis = csiga, és az ógörög carpos = termés szavakból ered, a növény terméseinek alakjára utal.

A ma is aktuális nemzetség nevét Nyikolaj Nyikolajevics Kaden (1914–1976) orosz botanikus tiszteletére adták.

A fajnév többszörös ógörög szóösszetétel. A pseudo jelentése: ál, hamis, arra utal, hogy a faj hasonlít a T. macrochele fajra. A macrochele név jelentése: nagykarmú (makros = nagy; chele = karom, köröm), a faj töviseinek alakját és méretét jellemzi.
Az alfaj neve latin eredetű, jelentése: nagyon kicsi, törpe, a taxon hajtásának méretére utal.

Típuspéldány

Első leírása: Succulenta (Netherlands) 68(12): 272, 1989.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Lüthy & Hofer, 2002

Szinonimák

Turbinicarpus krainzianus f. minimus G. Frank, 1989
Turbinicarpus krainzianus var. minimus Diers, 1910
Érvényes név és szinonimák a Kadenicarpus pseudomacrochele taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Többnyire magányos növény, csak az idősebb példányokon figyelhető meg gyér sarjképződés. A krainzianus alfajtól leginkább méretében különbözik.
A hajtás átmérője mindössze 8–12 mm (kultúrában kissé nagyobb lehet). A kifejlett, idős növények hosszúkásak, hengeresek vagy bunkó alakúak, 3–4 cm magasak, sötétzöld színűek.

Erős répagyökere mélyre hatol.

Szemölcsök

A spirálisan lefutó bordákat szemölcssorok alkotják. A szemölcsök alapja rombusz alakú, csúcsuk kúposan kihegyesedő.

Areolák

Fiatal korban sárgás gyapjúval fedettek.

Tövisek

Peremtövis: fiatal korban rövidek, sugarasan állók, fehérek, a növényre simulnak; idősebb (4–5 évnél idősebb) példányokon hosszabb, csavarodott, kuszán álló felnőttkori tövisek fejlődnek, színük sárgásbarna; perem- és középtövisek nem különíthetők el.

Generatív test

Virág

1–2 cm átmérőjű, a fiatal, sárgás gyapjúval fedett areolákból fejlődik. Színe halványsárga vagy krémsárga, ritkán enyhébb vagy erősebb vöröses középcsíkkal. Ez a vöröses színeződés az alfajra legalább a külső lepellevelek esetében jellemző.

Lepellevelek: halványsárgák vagy krémsárgák, gyakran vöröses középcsíkkal.
Ivarlevelek: porzószálak fehérek, portokok sárgák, bibeszál és a 4 ágú bibe fehér vagy halvány krémszínű.

Termés

Gömb alakú, kb. 5 mm széles.

Magja: vöröses vagy fekete színű, kb. 1 mm hosszú.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikó, Hidalgo állam, a Hidalgo–Querétaro határ menti területek; az elterjedés erre a környékre korlátozódik.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: kb. 2000 m tengerszint feletti magasságban, aprózódott mészkősziklákon és azok repedéseiben; alacsony humusztartalmú talajokon él.

Kultúrában tartás

Igényei megegyeznek a subsp. krainzianus igényeivel. Rendkívül apró termetű, ezért érdemes több példányt kisebb tálba ültetni. Megfelelő tartás mellett több periódusban, bőségesen virágzik. Virágzására a nyár végi hónapokban, augusztusban és szeptemberben számíthatunk.
Nagyon jó vízáteresztő, bázikus kémhatású talajt igényel. Öntözése mérsékelt legyen, gyökérzete érzékeny a túlzott vízellátásra. A fejlődési időszakban sok fényt és jól szellőzött környezetet kíván. Télen teljesen szárazon, fagymentes helyen tartandó, rövid ideig néhány fokos fagyot is elvisel.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Eredetileg a T. krainzianus önálló faj törpe formájaként írták le. Ma mindkét taxon a pseudomacrochele faj alá tartozik, alfaji rangban. A subsp. minimus lényegesen kisebb termetű.

Egyéb

A faj apró mérete ellenére hosszú életű, megfelelő tartás mellett rendszeresen és bőségesen virágzik.

Szerzők

Szöveg: Lukoczki Zoltán
Kép: Bodor János, Lukoczki Zoltán, Szigetvári József
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 432. kártya