„Matucana weberbaueri” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (3 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Taxonbox | ||
| | | accepted = Matucana weberbaueri (Vaupel) Backeb. in Beitr. Sukkulentenk. Sukkulentenpflege 1939: 42. 1939 sec. Hunt 2016 | ||
| | | synonym = | ||
}} | }} | ||
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span> | |||
=== A név eredete, etimológia === | |||
== | * A '''nemzetségnév''' Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő [[:Kategória:Matucana|Matucana]] városáról kapta nevét. E város környéke a nemzetség típusfajának, a ''[[Matucana haynei]]''-nek az élőhelye. | ||
* ''' | * A '''fajnév''' [[August Weberbauer]] (1871–1948) professzor, lengyel származású német botanikus nevét viseli, aki 1901-től többnyire Peruban élt és dolgozott. Ő fedezte fel a fajt 1904-ben. | ||
* ''' | |||
* ''' | <span id="típuspéldány"></span> | ||
* '''Forrás | === Típuspéldány === | ||
* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' [[August Weberbauer]], Peru, Amazonas tartomány, Balsas falu környéke, 1904 | |||
* '''Első leírása:''' ''Bot. Jahrb. Engler'' 50, Beibl. 111: 26 (1913). | |||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' [[Curt Backeberg]] 1939 | |||
[[Fájl:Matucana weberbaueri-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
[[Fájl:Matucana weberbaueri-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
[[Fájl:Matucana weberbaueri-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
[[Fájl:Matucana weberbaueri.JCs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]] | |||
{{Kaktusz szinonimák}} | |||
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | |||
<span id="vegetatív-test"></span> | |||
=== Vegetatív test === | |||
<span id="hajtás-szár"></span> | |||
==== Hajtás, szár ==== | |||
Hajtásszíne fényes zöld, alakja lapított gömbtől az enyhén hengeresig terjedhet. Magassága legfeljebb 20 cm, szélessége 12 cm lehet. Sarjat csak ritkán nevel. Gyökere bojtos. | |||
<span id="szemölcsök"></span> | |||
==== Szemölcsök ==== | |||
18–30 db bordája szemölcsökre tagolt. | |||
<span id="axillák"></span> | |||
<span id="areolák"></span> | |||
==== Areolák ==== | |||
Egymástól 10 mm-re álló areolái kerekek, vagy oválisak, legfeljebb 7 mm hosszúak és 5 mm szélesek, rövid, krémszínű filccel fedettek. | |||
<span id="tövisek"></span> | |||
==== Tövisek ==== | |||
* '''Középtövis:''' a perem- és középtövisek nem különíthetők el | |||
* '''Peremtövis:''' egy-egy areolán 25–30 db tövis fejlődik, ezek színe az aranysárgától a sötétbarnáig terjed, hosszuk 10–50 mm, egyenesek, tűszerűek | |||
<span id="generatív-test"></span> | |||
=== Generatív test === | |||
<span id="virág"></span> | |||
==== Virág ==== | |||
* '''Lepellevelek:''' a virágok hossza 6 cm lehet, szélessége pedig 3 cm. Egyenesen felfelé, vagy kissé ferdén állnak. A lepellevelek színe citromsárga. A virágcső 8 mm széles, zöldessárga, csupasz, vagy nagyon enyhén hajas. A nektárkamra 2–4 mm hosszú. | |||
* '''Ivarlevelek:''' a porzószálak a tövüknél fehérek, feljebb lilásba mennek át, a portokok lilás rózsaszínűek. A bibeszál fehér, a bibe 5–6 ágú, halványzöld, a bibeágak hossza kb. 2 mm | |||
<span id="termés"></span> | |||
==== Termés ==== | |||
A termés ovális, zöld és vörös színű. | |||
* '''Magja:''' a magok közel 2 mm hosszúak és 1,2–1,4 mm szélesek | |||
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span> | |||
== Elterjedés és élőhely == | |||
* '''Földrajzi elterjedés:''' Peru, Amazonas tartomány, Balsas falu környéke, a Marañon folyótól keletre | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 2000–2100 méteres tengerszint feletti magasságban, gyér növényzetű, sekély, kőzettörmelékes talajokon él, ritkás cserjék, pázsitfűfélék és más lágyszárúak társaságában | |||
<span id="kultúrában-tartás"></span> | |||
== Kultúrában tartás == | |||
A faj virágszíne egyedülálló a nemzetségben, de aranysárga vagy sötétebb árnyalatú sűrű tövisruhájával anélkül is impozáns látvány. A gyűjteményekben a ritkábban tartott Matucana fajok közé tartozik, pedig gondozása nem különbözik lényegesen a többiektől. Talajában az ásványi anyag legyen túlsúlyban, természetesen fontos a porózus talajszerkezet. Magashegyi élőhelye meghatározza igényeit. A fejlődési időszakban fontos a sok fény, a jól szellőzött helyiség, különösen a forró nyári napokon. Öntözése legyen mérsékelt, csak a talaj teljes kiszáradása után locsoljuk újra. Télen tartható a szokásosnál hűvösebben is, akár 2–3 °C-on. Nyugalomban enyhe fagyot is elvisel, de nem érdemes ezzel kísérletezni. Virágzására nyáron, június–július hónapokban számíthatunk, esetleg kora ősszel egy másodvirágzásra. Szaporítása szinte kizárólag magvetéssel történik. | |||
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span> | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | |||
Narancssárga virágszínű formája is létezik, ez var., vagy forma ''flammea'' néven terjedt el. Mivel csak a virágszínben van különbség, a forma megkülönböztetés a helyes. | |||
<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span> | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
<span id="egyéb"></span> | |||
== Egyéb == | |||
A fajt 1904-ben fedezte fel [[August Weberbauer]], majd hosszú ideig nem találták meg újra, azt gondolták, hogy kipusztult az élőhelyén. [[Werner Rauh|Lau]] bukkant rá ismét az eredeti élőhelyen az 1960-as években. | |||
A f. ''flammea'' régebben helytelenül ''Matucana myriacantha'' néven is terjedt a gyűjteményekben. Ez a zavar Lau tévedésének köszönhető. | |||
<span id="szerzők"></span> | |||
== Szerzők == | |||
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán | |||
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán | |||
* '''Lektorálta:''' Papp László | |||
<span id="forrás"></span> | |||
== Forrás == | |||
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 332. kártya | |||
[[Kategória:Matucana]] | [[Kategória:Matucana]] | ||
[[Kategória:Pozsgások kártyák]] | |||
A lap jelenlegi, 2026. május 10., 12:14-kori változata
| Matucana weberbaueri | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Trichocereinae |
| Nemzetség | Matucana |
| Faj | Matucana weberbaueri |
 
| |
Tudományos név
- Matucana weberbaueri (Vaupel) Backeb. in Beitr. Sukkulentenk. Sukkulentenpflege 1939: 42. 1939 sec. Hunt 2016
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városáról kapta nevét. E város környéke a nemzetség típusfajának, a Matucana haynei-nek az élőhelye.
- A fajnév August Weberbauer (1871–1948) professzor, lengyel származású német botanikus nevét viseli, aki 1901-től többnyire Peruban élt és dolgozott. Ő fedezte fel a fajt 1904-ben.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: August Weberbauer, Peru, Amazonas tartomány, Balsas falu környéke, 1904
- Első leírása: Bot. Jahrb. Engler 50, Beibl. 111: 26 (1913).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Curt Backeberg 1939
A(z) Matucana weberbaueri szinonimái
- ≡ Echinocactus weberbaueri, ≡ Borzicactus weberbaueri
- = Borzicactus weberbaueri var. flammeus, ≡ Matucana weberbaueri f. flammea, ≡ Matucana weberbaueri var. flammea
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Hajtásszíne fényes zöld, alakja lapított gömbtől az enyhén hengeresig terjedhet. Magassága legfeljebb 20 cm, szélessége 12 cm lehet. Sarjat csak ritkán nevel. Gyökere bojtos.
Szemölcsök
18–30 db bordája szemölcsökre tagolt.
Areolák
Egymástól 10 mm-re álló areolái kerekek, vagy oválisak, legfeljebb 7 mm hosszúak és 5 mm szélesek, rövid, krémszínű filccel fedettek.
Tövisek
- Középtövis: a perem- és középtövisek nem különíthetők el
- Peremtövis: egy-egy areolán 25–30 db tövis fejlődik, ezek színe az aranysárgától a sötétbarnáig terjed, hosszuk 10–50 mm, egyenesek, tűszerűek
Generatív test
Virág
- Lepellevelek: a virágok hossza 6 cm lehet, szélessége pedig 3 cm. Egyenesen felfelé, vagy kissé ferdén állnak. A lepellevelek színe citromsárga. A virágcső 8 mm széles, zöldessárga, csupasz, vagy nagyon enyhén hajas. A nektárkamra 2–4 mm hosszú.
- Ivarlevelek: a porzószálak a tövüknél fehérek, feljebb lilásba mennek át, a portokok lilás rózsaszínűek. A bibeszál fehér, a bibe 5–6 ágú, halványzöld, a bibeágak hossza kb. 2 mm
Termés
A termés ovális, zöld és vörös színű.
- Magja: a magok közel 2 mm hosszúak és 1,2–1,4 mm szélesek
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Peru, Amazonas tartomány, Balsas falu környéke, a Marañon folyótól keletre
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 2000–2100 méteres tengerszint feletti magasságban, gyér növényzetű, sekély, kőzettörmelékes talajokon él, ritkás cserjék, pázsitfűfélék és más lágyszárúak társaságában
Kultúrában tartás
A faj virágszíne egyedülálló a nemzetségben, de aranysárga vagy sötétebb árnyalatú sűrű tövisruhájával anélkül is impozáns látvány. A gyűjteményekben a ritkábban tartott Matucana fajok közé tartozik, pedig gondozása nem különbözik lényegesen a többiektől. Talajában az ásványi anyag legyen túlsúlyban, természetesen fontos a porózus talajszerkezet. Magashegyi élőhelye meghatározza igényeit. A fejlődési időszakban fontos a sok fény, a jól szellőzött helyiség, különösen a forró nyári napokon. Öntözése legyen mérsékelt, csak a talaj teljes kiszáradása után locsoljuk újra. Télen tartható a szokásosnál hűvösebben is, akár 2–3 °C-on. Nyugalomban enyhe fagyot is elvisel, de nem érdemes ezzel kísérletezni. Virágzására nyáron, június–július hónapokban számíthatunk, esetleg kora ősszel egy másodvirágzásra. Szaporítása szinte kizárólag magvetéssel történik.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Narancssárga virágszínű formája is létezik, ez var., vagy forma flammea néven terjedt el. Mivel csak a virágszínben van különbség, a forma megkülönböztetés a helyes.
Taxonómia és filogenetika
Egyéb
A fajt 1904-ben fedezte fel August Weberbauer, majd hosszú ideig nem találták meg újra, azt gondolták, hogy kipusztult az élőhelyén. Lau bukkant rá ismét az eredeti élőhelyen az 1960-as években.
A f. flammea régebben helytelenül Matucana myriacantha néven is terjedt a gyűjteményekben. Ez a zavar Lau tévedésének köszönhető.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 332. kártya