„Matucana pallarensis” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Matucana aurantiaca subsp. aurantiaca sec. Hunt 2016 | synonym = Matucana pallarensis F.Ritter, Kakteen Südamerika 4: 1501. 1981 }} <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városáról kapta nevét. E város környéke a nemzetség típusfajának, a ''Matucana haynei''-nek az élőhelye. * A '''fa…” |
|||
| 89. sor: | 89. sor: | ||
Van olyan vélemény is, hogy a taxon az ''[[Matucana aurantiaca]]'' és a ''[[Matucana weberbaueri]]'' faj között áll, esetleg azok természetes hibridje. A vastag virágcső az előbbi, a sűrűbb tövisezet és a sárga virágok az utóbbi faj jellemzői. | Van olyan vélemény is, hogy a taxon az ''[[Matucana aurantiaca]]'' és a ''[[Matucana weberbaueri]]'' faj között áll, esetleg azok természetes hibridje. A vastag virágcső az előbbi, a sűrűbb tövisezet és a sárga virágok az utóbbi faj jellemzői. | ||
{{Megjegyzés|2018-ban íródott ez a leírás, a mai Cactaceae Checklist-ben a Matucana pallarensis monotipikus szinonimája [[Matucana aurantiaca subsp. aurantiaca|''Matucana aurantiaca'' subsp. ''aurantiaca'']]-nak.}} | |||
<span id="egyéb"></span> | <span id="egyéb"></span> | ||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
A lap jelenlegi, 2026. május 16., 09:35-kori változata
| Matucana aurantiaca subsp. aurantiaca | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Trichocereinae |
| Nemzetség | Matucana |
| Faj | Matucana aurantiaca |
| Alfaj | Matucana aurantiaca subsp. aurantiaca |
| Matucana pallarensis | |
|---|---|
 Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Matucana aurantiaca subsp. aurantiaca | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Matucana pallarensis |
Tudományos név
- Matucana aurantiaca subsp. aurantiaca sec. Hunt 2016
elfogadott, érvényes név - Matucana pallarensis F.Ritter, Kakteen Südamerika 4: 1501. 1981
szinonima név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városáról kapta nevét. E város környéke a nemzetség típusfajának, a Matucana haynei-nek az élőhelye.
- A fajnév a latin „aurantiacus” = narancs, narancs színű vagy narancssárga szóból származik, a virág színét jellemzi.
- Az itt tárgyalt forma élőhelyéről, El Pallar településről kapta nevét.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Peru, La Libertad régió, El Pallar település környéke, Chusgón folyó, 2300 m.
- Első leírása: Friedrich Ritter: Kakteen in Südamerika 4: 1501. 1981.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Franz Buxbaum 1973
A(z) Matucana aurantiaca subsp. aurantiaca szinonimái
- (A(z) Matucana pallarensis a(z) Matucana aurantiaca subsp. aurantiaca szinonimája)*
- = Matucana pallarensis
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Gömb alakú növény, bemélyedt hajtáscsúccsal, az átmérője kifejlett korában 10 cm körüli.
Szemölcsök
Mintegy 21 db bordáját mély, görbe vonalú árkok tagolják dudorokra, amelyek kb. 1 cm átmérőjűek, tompák és 8 mm magasak.
Areolák
Areolái a dudorok csúcsán kiemelkednek, fehér filc fedi őket. Hosszuk 5–8 mm, szélességük 3–5 mm, a szemölcsök csúcsától az elválasztó árokig érnek. Egymástól való távolságuk 4–7 mm.
Tövisek
- Középtövis: a középtövisek és peremtövisek nem különíthetők el
- Peremtövis: a középtövisek és peremtövisek nem különíthetők el
A tövisek száma összesen 40 db körüli, kultúrában általában kevesebb. Hosszuk 8–25 mm. A leghosszabbak középen helyezkednek el. Többségük tűszerű, a legbelső egy darab pedig vékony ár alakú. Színük sötétsárga vagy barnássárga, fényesek, egyenesek vagy enyhén hajlottak.
Generatív test
Virág
- Lepellevelek: a virágok kétoldali részarányúak (zigomorfak), csak kicsit görbültek, a virágcső vastag és csak kevés haj található rajta. A lepellevelek sárgák, csúcsuk bíbor árnyalatú, a külső lepellevelek hosszú csúcsban végződnek. A belső lepellevelek felfelé, a külsők pedig szétállnak.
- Ivarlevelek: porzói egy csomóban állnak, a porzószálak alul sárgák, felül vörösesek. A bibefej zöldes színű, kiemelkedik a porzók fölé, a bibeszál vöröses.
Termés
Termése gömb alakú, kb. 20 mm átmérőjű, éretten is zöldes.
- Magja: 1,3–2,2 mm hosszú, 1,5 mm széles és 0,8 mm vastag, sisak alakú, fekete, felszíne dudorokkal tagolt
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Peru, La Libertad régió, El Pallar település környéke
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: a Chusgón folyónál, 2300–2700 méteres magasságban fordul elő. Az Andok lejtőinek gyér növényzetű sziklagyepeiben, sziklarepedéseiben, mohák, zuzmók és pázsitfűfajok társaságában él, nem ritkán ezen utóbbiak némi árnyékában.
Kultúrában tartás
Gyűjteményekben a legtöbb dél-amerikai magashegyi gömbkaktusszal együtt tartható, hasonló igényekkel. Igazán szép, sűrű tövisű példányokat csak bőséges napfény biztosításával tudunk nevelni. Virágzása májusban várható.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A taxon csupán a Matucana aurantiaca faj egy déli formája. Attól több bordája, sűrűbb tövisezete és sárga virágai különböztetik meg. Ezek a tulajdonságok azonban Friedrich Ritter szerint sem stabilak. Élőhelyen gyűjtött pallarensis magokból keltek aurantiaca-szerű példányok is.
Taxonómia és filogenetika
Van olyan vélemény is, hogy a taxon az Matucana aurantiaca és a Matucana weberbaueri faj között áll, esetleg azok természetes hibridje. A vastag virágcső az előbbi, a sűrűbb tövisezet és a sárga virágok az utóbbi faj jellemzői.
Megjegyzés
2018-ban íródott ez a leírás, a mai Cactaceae Checklist-ben a Matucana pallarensis monotipikus szinonimája Matucana aurantiaca subsp. aurantiaca-nak.
Egyéb
A szakirodalomban közölt első színes fotók is eltérést mutattak, Walter Rauh felvételein a virágok és a porzószálak sárgábbak, míg Friedrich Ritter által bemutatott fotókon ezeken a szerveken erősebb a vöröses színeződés.
A gyűjteményekben nem gyakori növény, a szerző Berghauer Tibortól kapott egy virágzóképes példányt, néhány évvel halála előtt.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Fotó: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 732. kártya