Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Maihuenia” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox |taxon=Maihuenia }} == Tudományos név == Maihuenia (Phil. ex F.A.C.Weber) K.Schum., Gesamtbeschr. Kakt.: 754. 1898. Sec. Hunt (2006) '''A tudományos név státusza:''' érvényes '''''Rendszertani besorolás:''''' Kaktuszfélék (Cactaceae) === A név eredete, etimológia === A '''Maihuenia''' név a '''Patagónia–Andok térségében''' használt '''mapucse (araukan) eredetű helyi névből''' származik, amely ''egy alacsony, párnás, level…”
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(2 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox
{{Taxonbox | accepted = Maihuenia (Phil. ex F.A.C.Weber) K.Schum., Gesamtbeschr. Kakt.: 754. 1898. Sec. Hunt (2006)}}
|taxon=Maihuenia
}}
== Tudományos név ==
 
Maihuenia (Phil. ex F.A.C.Weber) K.Schum., Gesamtbeschr. Kakt.: 754. 1898. Sec. Hunt (2006)
 
'''A tudományos név státusza:''' érvényes
 
'''''Rendszertani besorolás:''''' Kaktuszfélék (Cactaceae)


=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===
A '''Maihuenia''' név a '''Patagónia–Andok térségében''' használt '''mapucse (araukan) eredetű helyi névből''' származik, amely ''egy alacsony, párnás, leveles kaktuszt'' jelölt.
* A ''Maihuenia'' név etimológiája érdekes, mivel nem a latin vagy görög nyelvből származik (ami a botanikai nevek többségére jellemző), hanem egy dél-amerikai őshonos nép nyelvéből.
** '''Nyelvi eredet:''' A szó a '''[[Mapucse nép|mapucse]]''' (más néven '''[[Mapucse nyelv|mapudungun]]''') nyelvből ered. A mapucsék '''Chile''' és '''Argentína''' déli területein élő őshonos népcsoport, azon a vidéken, ahol ezek a kaktuszok őshonosak.
** '''Jelentése:''' A nemzetség neve a növény népi elnevezéséből, a ''maihuén'' szóból származik. Bár a pontos jelentésátvitelről megoszlanak a vélemények, a legtöbb botanikai forrás szerint a ''maihuén'' kifejezést kifejezetten erre a párnás növekedésű kaktuszfajtára használták. A latin végződést (''-ia'') '''[[Ludwig Karl Georg Pfeiffer]]''' botanikus tette hozzá, amikor 1883-ban leírta a nemzetséget, hogy az illeszkedjen a tudományos nevezéktan szabályaihoz.


A „maihuén / mayhuén” (írásváltozatokkal) '''népi növénynévként''' szerepelt Chile és Argentína déli részén, és ezt '''Philippi''' emelte át tudományos nemzetségnévvé.
=== Típus ===


'''Jelentés''': helyi (őslakos) növénynév latinított formája. ''Maihuenia'' = egy patagóniai őslakos (mapucse) elnevezésből átvett kaktusznév.
* ''Maihuenia poeppigii'' (Otto ex Pfeiff.) F.A.C.Weber ex K.Schum.
* '''Első leírása:''' '''[[Rudolf Amandus Philippi]]''', 1891.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Karl Moritz Schumann]]''', 1898.


=== Típusfaj ===
{{Típusfaj | Maihuenia poeppigii | limit=5}}
* ''Maihuenia poeppigii'' (Otto ex Pfeiff.) F.A.C.Weber ex K.Schum.
* Első leírása: Rudolf Amandus Philippi, 1891.


=== Szinonimák ===
=== Szinonimák ===
* ''Pereskia'' subg. ''Maihuenia''
* ''Pereskia'' subg. ''Maihuenia''


27. sor: 21. sor:


=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===
 
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
==== Hajtás, szár ====
Alacsony növésű növények nemzetsége, amelyek kompakt párnákat alkotnak, és akár több méteres átmérőt is elérhetnek. A '''szárak''' önállóak, szegmentáltak vagy nem szegmentáltak, hosszú '''karógyökérrel''' (''radix palaris longa'') rendelkeznek (akár 40 cm hosszú is lehet). A '''levelek''' kúposak vagy vonalasak (''linearia''), tartósak (''persistens''). Az areolák meglehetősen kicsik és számosak, selymes szőrökkel (''pili sericei'') rendelkeznek. Két peremtövis (sugártövis) van, amelyek nem feltűnőek. A középtövis néha hiányzik, többé-kevésbé lapított.
 
'''Alacsony növésű''' növények nemzetsége, amelyek '''kompakt párnákat''' alkotnak, és akár '''több méteres''' átmérőt is elérhetnek.
 
A szárak '''önállóak''', '''szegmentáltak''' vagy '''nem szegmentáltak''', '''hosszú karógyökérrel''' (''radix palaris longa'') rendelkeznek (akár 40 cm hosszú is lehet).
 
A '''levelek kúposak''' vagy '''vonalasak''' (''linearia''), '''tartósak''' (''persistens'').
 
==== Areolák ====
Az areolák '''meglehetősen kicsik''' és '''számosak''', '''selymes szőrökkel''' (''pili sericei'') rendelkeznek.
 
==== Tövisek ====
* '''''Peremtövis:''''' Két sugártövis van, amelyek nem feltűnőek.
* '''''Középtövis:''''' Néha hiányzik, többé-kevésbé lapított.


=== Generatív test ===
=== Generatív test ===
==== Virág ====
Nappali nyílásúak, önmeddők (''sterilis''), csúcsi (''terminalis''), magányosak, szélesen nyílóak. Színük sárga vagy fehér. Beporzását hártyásszárnyúak (''Hymenoptera'') végzik.


==== Virág ====
* '''Takarólevelek:''' Szélesen nyíló párta sárga vagy fehér lepellevéllel.
* Nappali nyílásúak, '''önmeddők''' (''sterilis''), '''csúcsi''' (''terminalis''), '''magányosak''', '''szélesen nyílóak'''.
* '''Ivarlevelek:''' Számos porzószál és portokok, a termő felső állású, a bibe többágú.
* Színük '''sárga''' vagy '''fehér'''.
* Beporzását '''hártyásszárnyúak''' (''Hymenoptera'') végzik.


==== Termés ====
==== Termés ====
A termések '''fordított tojásdadok''' (''obovata'') vagy '''bunkó alakúak''' (''clavata''), '''húsos''' '''murvalevelekkel''' (''bractea carnosa''), '''gyümölcshús''' (''pulpa'') nélkül.
A termések fordított tojásdadok (''obovata'') vagy bunkó alakúak (''clavata''), húsos murvalevelekkel (''bractea carnosa''), gyümölcshús (''pulpa'') nélkül.


* '''Magja:''' A magok majdnem kör alakúak, fényesek, feketék, sima vagy enyhén szemölcsös (tuberculata), a széleken csíkosak (striata).
* '''Magja:''' A magok majdnem kör alakúak, fényesek, feketék, sima vagy enyhén szemölcsös (''tuberculata''), a széleken csíkosak (''striata'').


== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''' (Chubut, Mendoza, Neuquen, Rio Negro, Santa Cruz), '''Chile''' (Bio-Bio, La Araucania, Maule).
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''' (Chubut, Mendoza, Neuquen, Rio Negro, Santa Cruz), '''Chile''' (Bio-Bio, La Araucania, Maule).
* '''Élőhely:''' Nagyon széles földrajzi területen nő, általában nyílt, száraz helyeken. Jellegzetes növekedési formája a nagyon nagy és lapított párna (telep), általában vulkáni talajon.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Nagyon széles földrajzi területen nő, általában nyílt, száraz helyeken.
* '''Tengerszint feletti magasság:''' A '''tengerszinttől''' az Andok '''állandó hóhatáráig''' (változó), ami körülbelül '''4800 m''' magasságot jelent.
* '''Karakterisztikus megjelenés:''' Jellegzetes növekedési formája a nagyon nagy és lapított párna (telep), általában vulkáni talajon.
* '''Tengerszint feletti magasság:''' A tengerszinttől az Andok állandó hóhatáráig (változó), ami körülbelül 4800 m magasságot jelent.
 
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Jelenleg a nemzetségbe 2 elismert faj tartozik, melyek párnás növekedésükkel, tartós leveleikkel és sajátos termésstruktúrájukkal jól elkülöníthetőek más szukkulens csoportoktól:
* ''[[Maihuenia patagonica]]'' (Phil.) Speg. 1919
* ''[[Maihuenia poeppigii]]'' (Otto ex Pfeiffer) Phil. ex K.Schum. 1898


== Egyéb ==
== Szukkulens taxonok ==
A nemzetség a kaktuszfélék családján belül egy teljesen önálló evolúciós vonalat képvisel. Alacsony, párnás növekedési formájuk rendkívül jól alkalmazkodott a patagóniai és andoki zord, szeles, száraz és hideg körülményekhez.


Jelenleg 2 elismert faj:
== Taxonómia és filogenetika ==
A modern molekuláris filogenetikai kutatások megerősítették, hogy a nemzetség a kaktuszfélék családjának (''[[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]]'') egy korán elkülönült, bazális helyzetű kládját alkotja, melyet saját alcsaládba, a ''[[:Kategória:Maihuenioideae|Maihuenioideae]]'' alcsaládba sorolnak.


* ''Maihuenia patagonica'' (Phil.) Speg. 1919
A filogenetikai kapcsolatokat az alábbi kladogram szemlélteti:
* ''Maihuenia poeppigii'' (Otto ex Pfeiffer) Phil. ex K.Schum. 1898


=== Kladogram ===
<pre>
<pre>
└─ Cactaceae
└─ Cactaceae
85. sor: 73. sor:
                   ├─ N
                   ├─ N
</pre>
</pre>
{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Maihuenia}}


== Forrás ==
== Forrás ==


* https://thelastcactusclassification.top/category/maihuenia/
* [https://thelastcactusclassification.top/category/maihuenia/ https://thelastcactusclassification.top/category/maihuenia/]


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Maihuenioideae]]
[[Kategória:Maihuenioideae]]

A lap jelenlegi, 2026. május 21., 10:20-kori változata

Maihuenia

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Maihuenioideae
Nemzetség Maihuenia

Tudományos név

  • Maihuenia (Phil. ex F.A.C.Weber) K.Schum., Gesamtbeschr. Kakt.: 754. 1898. Sec. Hunt (2006)
    elfogadott, érvényes név


A név eredete, etimológia

  • A Maihuenia név etimológiája érdekes, mivel nem a latin vagy görög nyelvből származik (ami a botanikai nevek többségére jellemző), hanem egy dél-amerikai őshonos nép nyelvéből.
    • Nyelvi eredet: A szó a mapucse (más néven mapudungun) nyelvből ered. A mapucsék Chile és Argentína déli területein élő őshonos népcsoport, azon a vidéken, ahol ezek a kaktuszok őshonosak.
    • Jelentése: A nemzetség neve a növény népi elnevezéséből, a maihuén szóból származik. Bár a pontos jelentésátvitelről megoszlanak a vélemények, a legtöbb botanikai forrás szerint a maihuén kifejezést kifejezetten erre a párnás növekedésű kaktuszfajtára használták. A latin végződést (-ia) Ludwig Karl Georg Pfeiffer botanikus tette hozzá, amikor 1883-ban leírta a nemzetséget, hogy az illeszkedjen a tudományos nevezéktan szabályaihoz.

Típus

Maihuenia poeppigii képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Pereskia subg. Maihuenia

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Alacsony növésű növények nemzetsége, amelyek kompakt párnákat alkotnak, és akár több méteres átmérőt is elérhetnek. A szárak önállóak, szegmentáltak vagy nem szegmentáltak, hosszú karógyökérrel (radix palaris longa) rendelkeznek (akár 40 cm hosszú is lehet). A levelek kúposak vagy vonalasak (linearia), tartósak (persistens). Az areolák meglehetősen kicsik és számosak, selymes szőrökkel (pili sericei) rendelkeznek. Két peremtövis (sugártövis) van, amelyek nem feltűnőek. A középtövis néha hiányzik, többé-kevésbé lapított.

Generatív test

Virág

Nappali nyílásúak, önmeddők (sterilis), csúcsi (terminalis), magányosak, szélesen nyílóak. Színük sárga vagy fehér. Beporzását hártyásszárnyúak (Hymenoptera) végzik.

  • Takarólevelek: Szélesen nyíló párta sárga vagy fehér lepellevéllel.
  • Ivarlevelek: Számos porzószál és portokok, a termő felső állású, a bibe többágú.

Termés

A termések fordított tojásdadok (obovata) vagy bunkó alakúak (clavata), húsos murvalevelekkel (bractea carnosa), gyümölcshús (pulpa) nélkül.

  • Magja: A magok majdnem kör alakúak, fényesek, feketék, sima vagy enyhén szemölcsös (tuberculata), a széleken csíkosak (striata).

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Argentína (Chubut, Mendoza, Neuquen, Rio Negro, Santa Cruz), Chile (Bio-Bio, La Araucania, Maule).
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Nagyon széles földrajzi területen nő, általában nyílt, száraz helyeken.
  • Karakterisztikus megjelenés: Jellegzetes növekedési formája a nagyon nagy és lapított párna (telep), általában vulkáni talajon.
  • Tengerszint feletti magasság: A tengerszinttől az Andok állandó hóhatáráig (változó), ami körülbelül 4800 m magasságot jelent.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Jelenleg a nemzetségbe 2 elismert faj tartozik, melyek párnás növekedésükkel, tartós leveleikkel és sajátos termésstruktúrájukkal jól elkülöníthetőek más szukkulens csoportoktól:

Szukkulens taxonok

A nemzetség a kaktuszfélék családján belül egy teljesen önálló evolúciós vonalat képvisel. Alacsony, párnás növekedési formájuk rendkívül jól alkalmazkodott a patagóniai és andoki zord, szeles, száraz és hideg körülményekhez.

Taxonómia és filogenetika

A modern molekuláris filogenetikai kutatások megerősítették, hogy a nemzetség a kaktuszfélék családjának (Cactaceae) egy korán elkülönült, bazális helyzetű kládját alkotja, melyet saját alcsaládba, a Maihuenioideae alcsaládba sorolnak.

A filogenetikai kapcsolatokat az alábbi kladogram szemlélteti:

└─ Cactaceae
   ├─ Leuenbergerioideae
   └─ N
      ├─ Pereskioideae
      └─ N
         ├─ Opuntioideae
         └─ N
            ├─ Maihuenioideae
            |  └─ Maihuenia
            |     ├─ Maihuenia patagonica
            |     └─ Maihuenia poeppigii
            └─ N
               ├─ Blossfeldioideae
               └─ Cactoideae
                  ├─ N

Érvényes taxonok és szinonimáik

# Taxonnév Típusfaj, szinonimák
1 Maihuenia
2 Maihuenia patagonica
  • Opuntia patagonicaOpuntia patagonicaMaihuenia patagonica
  • = Maihuenia brachydelphysOpuntia brachydelphys
  • = Maihuenia tehuelches
  • = Maihuenia valentiniiMaihuenia valentini
  • = Maihuenia andicola
  • = Maihuenia albolanata
  • = Maihuenia albolanata f. viridulispina
  • = Maihuenia cumulata
  • = Maihuenia latispina
3 Maihuenia poeppigii
  • Opuntia poeppigiiPereskia poeppigii
  • = Opuntia caespitosa
  • = Opuntia maihuen
  • = Pereskia philippiiMaihuenia philippiiOpuntia philippii

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

  • „≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
  • „=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
  • A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
    • nem fogadják el érvényes névként,
    • nem lehet egyértelműen besorolni,
    • bizonytalan eredetű,
    • vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.


Forrás

A(z) „Maihuenia” kategóriába tartozó lapok

A következő 2 lap található a kategóriában, összesen 2 lapból.