„Kategória:Maihuenia” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox |taxon=Maihuenia }} == Tudományos név == Maihuenia (Phil. ex F.A.C.Weber) K.Schum., Gesamtbeschr. Kakt.: 754. 1898. Sec. Hunt (2006) '''A tudományos név státusza:''' érvényes '''''Rendszertani besorolás:''''' Kaktuszfélék (Cactaceae) === A név eredete, etimológia === A '''Maihuenia''' név a '''Patagónia–Andok térségében''' használt '''mapucse (araukan) eredetű helyi névből''' származik, amely ''egy alacsony, párnás, level…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (2 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Taxonbox | accepted = Maihuenia (Phil. ex F.A.C.Weber) K.Schum., Gesamtbeschr. Kakt.: 754. 1898. Sec. Hunt (2006)}} | ||
| | |||
Maihuenia (Phil. ex F.A.C.Weber) K.Schum., Gesamtbeschr. Kakt.: 754. 1898. Sec. Hunt (2006) | |||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
A | * A ''Maihuenia'' név etimológiája érdekes, mivel nem a latin vagy görög nyelvből származik (ami a botanikai nevek többségére jellemző), hanem egy dél-amerikai őshonos nép nyelvéből. | ||
** '''Nyelvi eredet:''' A szó a '''[[Mapucse nép|mapucse]]''' (más néven '''[[Mapucse nyelv|mapudungun]]''') nyelvből ered. A mapucsék '''Chile''' és '''Argentína''' déli területein élő őshonos népcsoport, azon a vidéken, ahol ezek a kaktuszok őshonosak. | |||
** '''Jelentése:''' A nemzetség neve a növény népi elnevezéséből, a ''maihuén'' szóból származik. Bár a pontos jelentésátvitelről megoszlanak a vélemények, a legtöbb botanikai forrás szerint a ''maihuén'' kifejezést kifejezetten erre a párnás növekedésű kaktuszfajtára használták. A latin végződést (''-ia'') '''[[Ludwig Karl Georg Pfeiffer]]''' botanikus tette hozzá, amikor 1883-ban leírta a nemzetséget, hogy az illeszkedjen a tudományos nevezéktan szabályaihoz. | |||
=== Típus === | |||
''' | * ''Maihuenia poeppigii'' (Otto ex Pfeiff.) F.A.C.Weber ex K.Schum. | ||
* '''Első leírása:''' '''[[Rudolf Amandus Philippi]]''', 1891. | |||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Karl Moritz Schumann]]''', 1898. | |||
{{Típusfaj | Maihuenia poeppigii | limit=5}} | |||
=== Szinonimák === | === Szinonimák === | ||
* ''Pereskia'' subg. ''Maihuenia'' | * ''Pereskia'' subg. ''Maihuenia'' | ||
| 27. sor: | 21. sor: | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | |||
==== Hajtás, szár ==== | Alacsony növésű növények nemzetsége, amelyek kompakt párnákat alkotnak, és akár több méteres átmérőt is elérhetnek. A '''szárak''' önállóak, szegmentáltak vagy nem szegmentáltak, hosszú '''karógyökérrel''' (''radix palaris longa'') rendelkeznek (akár 40 cm hosszú is lehet). A '''levelek''' kúposak vagy vonalasak (''linearia''), tartósak (''persistens''). Az areolák meglehetősen kicsik és számosak, selymes szőrökkel (''pili sericei'') rendelkeznek. Két peremtövis (sugártövis) van, amelyek nem feltűnőek. A középtövis néha hiányzik, többé-kevésbé lapított. | ||
A | |||
A '''levelek | |||
Az areolák | |||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | |||
Nappali nyílásúak, önmeddők (''sterilis''), csúcsi (''terminalis''), magányosak, szélesen nyílóak. Színük sárga vagy fehér. Beporzását hártyásszárnyúak (''Hymenoptera'') végzik. | |||
* '''Takarólevelek:''' Szélesen nyíló párta sárga vagy fehér lepellevéllel. | |||
* | * '''Ivarlevelek:''' Számos porzószál és portokok, a termő felső állású, a bibe többágú. | ||
* | |||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
A termések | A termések fordított tojásdadok (''obovata'') vagy bunkó alakúak (''clavata''), húsos murvalevelekkel (''bractea carnosa''), gyümölcshús (''pulpa'') nélkül. | ||
* '''Magja:''' A magok majdnem kör alakúak, fényesek, feketék, sima vagy enyhén szemölcsös (tuberculata), a széleken csíkosak (striata). | * '''Magja:''' A magok majdnem kör alakúak, fényesek, feketék, sima vagy enyhén szemölcsös (''tuberculata''), a széleken csíkosak (''striata''). | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''' (Chubut, Mendoza, Neuquen, Rio Negro, Santa Cruz), '''Chile''' (Bio-Bio, La Araucania, Maule). | * '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''' (Chubut, Mendoza, Neuquen, Rio Negro, Santa Cruz), '''Chile''' (Bio-Bio, La Araucania, Maule). | ||
* '''Élőhely:''' Nagyon széles földrajzi területen nő, általában nyílt, száraz helyeken. Jellegzetes növekedési formája a nagyon nagy és lapított párna (telep), általában vulkáni talajon. | * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Nagyon széles földrajzi területen nő, általában nyílt, száraz helyeken. | ||
* '''Tengerszint feletti magasság:''' A | * '''Karakterisztikus megjelenés:''' Jellegzetes növekedési formája a nagyon nagy és lapított párna (telep), általában vulkáni talajon. | ||
* '''Tengerszint feletti magasság:''' A tengerszinttől az Andok állandó hóhatáráig (változó), ami körülbelül 4800 m magasságot jelent. | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | |||
Jelenleg a nemzetségbe 2 elismert faj tartozik, melyek párnás növekedésükkel, tartós leveleikkel és sajátos termésstruktúrájukkal jól elkülöníthetőek más szukkulens csoportoktól: | |||
* ''[[Maihuenia patagonica]]'' (Phil.) Speg. 1919 | |||
* ''[[Maihuenia poeppigii]]'' (Otto ex Pfeiffer) Phil. ex K.Schum. 1898 | |||
== | == Szukkulens taxonok == | ||
A nemzetség a kaktuszfélék családján belül egy teljesen önálló evolúciós vonalat képvisel. Alacsony, párnás növekedési formájuk rendkívül jól alkalmazkodott a patagóniai és andoki zord, szeles, száraz és hideg körülményekhez. | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
A modern molekuláris filogenetikai kutatások megerősítették, hogy a nemzetség a kaktuszfélék családjának (''[[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]]'') egy korán elkülönült, bazális helyzetű kládját alkotja, melyet saját alcsaládba, a ''[[:Kategória:Maihuenioideae|Maihuenioideae]]'' alcsaládba sorolnak. | |||
A filogenetikai kapcsolatokat az alábbi kladogram szemlélteti: | |||
<pre> | <pre> | ||
└─ Cactaceae | └─ Cactaceae | ||
| 85. sor: | 73. sor: | ||
├─ N | ├─ N | ||
</pre> | </pre> | ||
{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Maihuenia}} | |||
== Forrás == | == Forrás == | ||
* https://thelastcactusclassification.top/category/maihuenia/ | * [https://thelastcactusclassification.top/category/maihuenia/ https://thelastcactusclassification.top/category/maihuenia/] | ||
[[Kategória:Cactaceae]] | [[Kategória:Cactaceae]] | ||
[[Kategória:Maihuenioideae]] | [[Kategória:Maihuenioideae]] | ||
A lap jelenlegi, 2026. május 21., 10:20-kori változata
| Maihuenia | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Maihuenioideae |
| Nemzetség | Maihuenia |
Tudományos név
- Maihuenia (Phil. ex F.A.C.Weber) K.Schum., Gesamtbeschr. Kakt.: 754. 1898. Sec. Hunt (2006)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A Maihuenia név etimológiája érdekes, mivel nem a latin vagy görög nyelvből származik (ami a botanikai nevek többségére jellemző), hanem egy dél-amerikai őshonos nép nyelvéből.
- Nyelvi eredet: A szó a mapucse (más néven mapudungun) nyelvből ered. A mapucsék Chile és Argentína déli területein élő őshonos népcsoport, azon a vidéken, ahol ezek a kaktuszok őshonosak.
- Jelentése: A nemzetség neve a növény népi elnevezéséből, a maihuén szóból származik. Bár a pontos jelentésátvitelről megoszlanak a vélemények, a legtöbb botanikai forrás szerint a maihuén kifejezést kifejezetten erre a párnás növekedésű kaktuszfajtára használták. A latin végződést (-ia) Ludwig Karl Georg Pfeiffer botanikus tette hozzá, amikor 1883-ban leírta a nemzetséget, hogy az illeszkedjen a tudományos nevezéktan szabályaihoz.
Típus
- Maihuenia poeppigii (Otto ex Pfeiff.) F.A.C.Weber ex K.Schum.
- Első leírása: Rudolf Amandus Philippi, 1891.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Karl Moritz Schumann, 1898.
Maihuenia poeppigii képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Pereskia subg. Maihuenia
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
Alacsony növésű növények nemzetsége, amelyek kompakt párnákat alkotnak, és akár több méteres átmérőt is elérhetnek. A szárak önállóak, szegmentáltak vagy nem szegmentáltak, hosszú karógyökérrel (radix palaris longa) rendelkeznek (akár 40 cm hosszú is lehet). A levelek kúposak vagy vonalasak (linearia), tartósak (persistens). Az areolák meglehetősen kicsik és számosak, selymes szőrökkel (pili sericei) rendelkeznek. Két peremtövis (sugártövis) van, amelyek nem feltűnőek. A középtövis néha hiányzik, többé-kevésbé lapított.
Generatív test
Virág
Nappali nyílásúak, önmeddők (sterilis), csúcsi (terminalis), magányosak, szélesen nyílóak. Színük sárga vagy fehér. Beporzását hártyásszárnyúak (Hymenoptera) végzik.
- Takarólevelek: Szélesen nyíló párta sárga vagy fehér lepellevéllel.
- Ivarlevelek: Számos porzószál és portokok, a termő felső állású, a bibe többágú.
Termés
A termések fordított tojásdadok (obovata) vagy bunkó alakúak (clavata), húsos murvalevelekkel (bractea carnosa), gyümölcshús (pulpa) nélkül.
- Magja: A magok majdnem kör alakúak, fényesek, feketék, sima vagy enyhén szemölcsös (tuberculata), a széleken csíkosak (striata).
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Argentína (Chubut, Mendoza, Neuquen, Rio Negro, Santa Cruz), Chile (Bio-Bio, La Araucania, Maule).
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Nagyon széles földrajzi területen nő, általában nyílt, száraz helyeken.
- Karakterisztikus megjelenés: Jellegzetes növekedési formája a nagyon nagy és lapított párna (telep), általában vulkáni talajon.
- Tengerszint feletti magasság: A tengerszinttől az Andok állandó hóhatáráig (változó), ami körülbelül 4800 m magasságot jelent.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Jelenleg a nemzetségbe 2 elismert faj tartozik, melyek párnás növekedésükkel, tartós leveleikkel és sajátos termésstruktúrájukkal jól elkülöníthetőek más szukkulens csoportoktól:
- Maihuenia patagonica (Phil.) Speg. 1919
- Maihuenia poeppigii (Otto ex Pfeiffer) Phil. ex K.Schum. 1898
Szukkulens taxonok
A nemzetség a kaktuszfélék családján belül egy teljesen önálló evolúciós vonalat képvisel. Alacsony, párnás növekedési formájuk rendkívül jól alkalmazkodott a patagóniai és andoki zord, szeles, száraz és hideg körülményekhez.
Taxonómia és filogenetika
A modern molekuláris filogenetikai kutatások megerősítették, hogy a nemzetség a kaktuszfélék családjának (Cactaceae) egy korán elkülönült, bazális helyzetű kládját alkotja, melyet saját alcsaládba, a Maihuenioideae alcsaládba sorolnak.
A filogenetikai kapcsolatokat az alábbi kladogram szemlélteti:
└─ Cactaceae
├─ Leuenbergerioideae
└─ N
├─ Pereskioideae
└─ N
├─ Opuntioideae
└─ N
├─ Maihuenioideae
| └─ Maihuenia
| ├─ Maihuenia patagonica
| └─ Maihuenia poeppigii
└─ N
├─ Blossfeldioideae
└─ Cactoideae
├─ N
Érvényes taxonok és szinonimáik
| # | Taxonnév | Típusfaj, szinonimák |
|---|---|---|
| 1 | Maihuenia |
|
| 2 | Maihuenia patagonica |
|
| 3 | Maihuenia poeppigii |
|
Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:
- „≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
- „=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
- A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
- nem fogadják el érvényes névként,
- nem lehet egyértelműen besorolni,
- bizonytalan eredetű,
- vagy nem tartozik a családba.
Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.
Forrás
A(z) „Maihuenia” kategóriába tartozó lapok
A következő 2 lap található a kategóriában, összesen 2 lapból.