„Echinocereus knippelianus subsp. kruegeri” változatai közötti eltérés
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 39. sor: | 39. sor: | ||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
Az ''[[Echinocereus knippelianus]]'' három alfaja jól elkülöníthető, bár testük és a virág kis változékonyságot mutat. Mindegyik nagy magasságokban (2000–3000 m) él a Sierra Madre Occidental-ban. '''[[Nigel Paul Taylor]]''' nem ismerte el a legutóbb leírt reyesii-t, hanem szinonimként a kruegeri-hez sorolta. Szerinte 50 fejes párnákat is létrehozhat, de ez a természetben nem fordul elő, ott inkább magányos és igen kevéssé sarjadzik. | Az ''[[Echinocereus knippelianus]]'' három alfaja jól elkülöníthető, bár testük és a virág kis változékonyságot mutat. Mindegyik nagy magasságokban (2000–3000 m) él a Sierra Madre Occidental-ban. '''[[Nigel Paul Taylor]]''' nem ismerte el a legutóbb leírt ''reyesii''-t, hanem szinonimként a kruegeri-hez sorolta. Szerinte 50 fejes párnákat is létrehozhat, de ez a természetben nem fordul elő, ott inkább magányos és igen kevéssé sarjadzik. | ||
{{Megjegyzés | |||
|Ez cikk a 2005-ben készült és az akkori rendszertani álláspontot tükrözi. Ma az ''Echinocereus knippelianus''-nak nincsenek önálló alfajai, hanem ezek csak a szinonimái. | |||
}} | |||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
A lap jelenlegi, 2026. június 3., 07:36-kori változata
| Echinocereus knippelianus | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Phyllocacteae |
| Alnemzetség-csoport | Echinocereinae |
| Nemzetség | Echinocereus |
| Faj | Echinocereus knippelianus |
 
| |
| Echinocereus knippelianus subsp. kruegeri | |
|---|---|
 Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Echinocereus knippelianus | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Echinocereus knippelianus subsp. kruegeri |
Tudományos név
- Echinocereus knippelianus Liebner in Monatsschr. Kakteenk. 5: 170. 1895. Sec. Sánchez & al. (2018)
elfogadott, érvényes név - Echinocereus knippelianus subsp. kruegeri (Glass & R.A.Foster) Glass, Guía Identific. Cact. Amenazadas México: s.p. 1997 ["1998"] syn. sec. Hunt (2016)
szinonima név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév ógörög-latin szóösszetétel, az echinus sünt, a cereus pedig viaszgyertyát jelent.
- A fajnevet Carl Knippel (1800-as évek végén élt) halberstadti német kaktuszkertészről kapta.
- A szinonima alfaj a felfedezőről, Herb Krüger tiszteletére lett elnevezve.
Echinocereus knippelianus képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
A(z) Echinocereus knippelianus szinonimái
- (A(z) Echinocereus knippelianus subsp. kruegeri a(z) Echinocereus knippelianus szinonimája)*
- ≡ Cereus knippelianus, ≡ Echinocereus knippelianus subsp. knippelianus
- = Echinocereus liebnerianus
- = Echinocereus inermis
- = Echinocereus knippelianus var. kruegeri, ≡ Echinocereus knippelianus subsp. kruegeri, ≡ Echinocereus knippelianus subsp. kruegeri
- = Echinocereus knippelianus var. reyesii, ≡ Echinocereus knippelianus subsp. reyesii
- = Echinocereus knippelianus subsp. kaplani, ≡ Echinocereus knippelianus subsp. klapanii
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A test legtöbbször magányos, néha kissé sarjadzik, gömb (vagy később) rövid oszlop alakú, répagyökeres. A hajtás magassága 10 cm, az átmérője 6 cm lehet. A bőre színe sötétzöld. A bordák száma 12–20. A 3–4 db tövis 15–30 mm hosszúságúra nőhet, puhák, egyenesek vagy hajlítottak. Az erőteljes földbeli rész egy megvastagodott gyökér (répagyökér).
Generatív test
Virág
A virág a csúcson fejlődik, rövid tölcsér alakú, 4 cm hosszú és 5 cm széles lehet, a színe vöröses-rózsaszín, sötétebb középcsíkkal. A virágzat részét képező virágcső olajzöld-ibolya színű, rövid fehér gyapjúval és 5–10 fehér tövissel fedett. A magház zöldesfekete.
- Takarólevelek: A lepellevelek 20–30 mm hosszúak és 3–7 mm szélesek.
- Ivarlevelek: A porzószálak 1–1,5 cm hosszúak, fehérek, a portokok sárgák, a bibeszál és a bibe krémszínű vagy fehéres sárga.
Termés
Tojásdad alakú, nagyjából 1 cm, sötétzöld, kevés magot tartalmaz. Mintegy 1–1,5 hónap után érik be és felreped.
- Magja: A mag fekete, 1,2–1,5 x 1,2 mm, enyhén szemölcsös.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Mexikó Nuevo León államának középső része, Ascensión várostól északra mintegy 2000 m magasságban.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
- Fenyőerdők szélén lévő száraz, pázsitfüvekkel némileg fedett dombokon, fű között él.
- Kevés más kaktuszfaj fordul elő a közvetlen szomszédságában, ezek az Escobaria asperispina, a Escobaria missouriensis var. missouriensis, a Mammillaria weingartiana és a Gymnocactus beguinii.
Kultúrában tartás
Félárnyékban könnyen tartható és gyorsan fejlődő kaktuszfaj. Magvai nem mindig kelnek jól, de kifejlett növényként nincs vele probléma. Szereti a gyapjastetű az egész rokonságával együtt, ezért erre figyelni kell. Viszonylag bő öntözést igényel, különösen kora tavasszal a virágzóképes példányok, mert víz nélkül bizony gyorsan ledobhatják a bimbóikat. Joll tartható kicsi cserépben is de ez 6-osnál kisebb ne legyen mert az gyorsan kiszárad. Ne oltsuk fel, mert természetes alakját, amely földbehúzódó lapított gömb, teljesen elveszíti.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Az Echinocereus knippelianus három alfaja jól elkülöníthető, bár testük és a virág kis változékonyságot mutat. Mindegyik nagy magasságokban (2000–3000 m) él a Sierra Madre Occidental-ban. Nigel Paul Taylor nem ismerte el a legutóbb leírt reyesii-t, hanem szinonimként a kruegeri-hez sorolta. Szerinte 50 fejes párnákat is létrehozhat, de ez a természetben nem fordul elő, ott inkább magányos és igen kevéssé sarjadzik.
Megjegyzés
Ez cikk a 2005-ben készült és az akkori rendszertani álláspontot tükrözi. Ma az Echinocereus knippelianus-nak nincsenek önálló alfajai, hanem ezek csak a szinonimái.
Taxonómia és filogenetika
Charles Edward Glass és Robert Alan Foster 1972-ben gyűjtötte be és először mint változatot írták le. Az érvényes alfaji szintű kombinációt Wolfgang Blum és Michael Lange hozta létre 1978-ban.
Szerzők és forrás
- Szöveg: Elhart Zsolt
- Kép: Elhart Zsolt
- Lektor: Papp László
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 123. kártya