„Eriosyce napina subsp. napina” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Eriosyce napina subsp. napina (Phil.) Kattermann 1994. sec. Hunt 2006 | synonym = }} <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' ''Eriosyce'' az ógörög ''erion'' = gyapjú és ''syke'' = füge, fügefa szavak összetétele. A név arra utal, hogy a nemzetség fajainak termésein gyakran gyapjúszerű szőrzet fejlődik. * A '''fajnév''' ''napina'' a latin ''napus'' (= répa…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
* A '''nemzetségnév''' ''Eriosyce'' az ógörög ''erion'' = gyapjú és ''syke'' = füge, fügefa szavak összetétele. A név arra utal, hogy a nemzetség fajainak termésein gyakran gyapjúszerű szőrzet fejlődik. | * A '''nemzetségnév''' ''[[:Kategória:Eriosyce|Eriosyce]]'' az ógörög ''erion'' = gyapjú és ''syke'' = füge, fügefa szavak összetétele. A név arra utal, hogy a nemzetség fajainak termésein gyakran gyapjúszerű szőrzet fejlődik. | ||
* A '''fajnév''' ''napina'' a latin ''napus'' (= répa) szóból származik, és a növény jellegzetes, répaszerű karógyökerére utal. | * A '''fajnév''' ''napina'' a latin ''napus'' (= répa) szóból származik, és a növény jellegzetes, répaszerű karógyökerére utal. | ||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
{{Kaktusz szinonimák}} | {{Kaktusz szinonimák}} | ||
[[Fájl:Eriosyce napina-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | [[Fájl:Eriosyce napina-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | ||
[[Fájl:Eriosyce napina-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]] | |||
[[Fájl:Eriosyce napina-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]] | |||
[[Fájl:Eriosyce napina.JCs 01.jpg|bélyegkép|Fotó:Jokhel Csaba]] | |||
[[Fájl:Eriosyce napina.JCs 02.jpg|bélyegkép|Fotó:Jokhel Csaba]] | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás, szár ==== | ==== Hajtás, szár ==== | ||
Hajtása kisméretű, 3–5 cm átmérőjű, gömb vagy lapított gömb alakú. Színe többnyire feketészöld, természetes élőhelyén gyakran barnásszürke árnyalatú. A hajtáscsúcs többnyire csupasz, ritkábban fehér gyapjúval fedett. | Hajtása kisméretű, 3–5 cm átmérőjű, gömb vagy lapított gömb alakú. Színe többnyire feketészöld, természetes élőhelyén gyakran barnásszürke árnyalatú. A hajtáscsúcs többnyire csupasz, ritkábban fehér gyapjúval fedett. | ||
==== Bordák és szemölcsök ==== | ==== Bordák és szemölcsök ==== | ||
A bordák néhány milliméter magas, kb. 5–6 mm átmérőjű szemölcsökre tagoltak. A szemölcsökön az areolák alatt jellegzetes, állszerű kidudorodás figyelhető meg. | A bordák néhány milliméter magas, kb. 5–6 mm átmérőjű szemölcsökre tagoltak. A szemölcsökön az areolák alatt jellegzetes, állszerű kidudorodás figyelhető meg. | ||
==== Areolák ==== | ==== Areolák ==== | ||
Az areolák kissé besüllyedtek, fiatalon fehéres gyapjú borítja őket, amely később rendszerint lekopik. | Az areolák kissé besüllyedtek, fiatalon fehéres gyapjú borítja őket, amely később rendszerint lekopik. | ||
==== Tövisek ==== | ==== Tövisek ==== | ||
A tövisek száma a különböző populációkban erősen változó. Rövidek, többnyire 2–5 mm hosszúak, színük fekete és szorosan a hajtás felszínéhez simulnak. | A tövisek száma a különböző populációkban erősen változó. Rövidek, többnyire 2–5 mm hosszúak, színük fekete és szorosan a hajtás felszínéhez simulnak. | ||
| 38. sor: | 36. sor: | ||
* '''Peremtövis:''' általában több darab, rövid és a hajtáshoz simuló | * '''Peremtövis:''' általában több darab, rövid és a hajtáshoz simuló | ||
* '''Középtövis:''' rendszerint hiányzik, ritkán egy darab előfordulhat | * '''Középtövis:''' rendszerint hiányzik, ritkán egy darab előfordulhat | ||
==== Gyökérzet ==== | ==== Gyökérzet ==== | ||
Gyökérzete erősen fejlett, módosult karógyökér, amely gyakran elvékonyodó nyakkal kapcsolódik a föld alatti hajtáshoz. | Gyökérzete erősen fejlett, módosult karógyökér, amely gyakran elvékonyodó nyakkal kapcsolódik a föld alatti hajtáshoz. | ||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
A tölcséres virágok a fiatal areolákból fejlődnek. Színük halványsárga vagy halvány vöröses árnyalatú. | A tölcséres virágok a fiatal areolákból fejlődnek. Színük halványsárga vagy halvány vöröses árnyalatú. | ||
| 54. sor: | 49. sor: | ||
* '''Bibeágak:''' 7–10 darab | * '''Bibeágak:''' 7–10 darab | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
A termés hosszúkás alakú, éretten az alapjánál reped fel. | A termés hosszúkás alakú, éretten az alapjánál reped fel. | ||
| 60. sor: | 54. sor: | ||
* '''Mag:''' 1 mm-nél valamivel kisebb, barna vagy fekete színű, szemölcsös felszínű | * '''Mag:''' 1 mm-nél valamivel kisebb, barna vagy fekete színű, szemölcsös felszínű | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
| 71. sor: | 64. sor: | ||
Élőhelyei sivatagi vagy félsivatagi jellegű területek: kavicsos, homokos vagy erősen aprózódott vulkanikus kőzetfelszínek, sziklarepedések, sekély vagy mélyebb, de humuszban szegény talajok. A növényzet nagyon ritkás, többnyire pázsitfűfélékből és alacsony törpecserjékből áll. A faj alacsony dombokon és síkabb völgyekben egyaránt előfordul. | Élőhelyei sivatagi vagy félsivatagi jellegű területek: kavicsos, homokos vagy erősen aprózódott vulkanikus kőzetfelszínek, sziklarepedések, sekély vagy mélyebb, de humuszban szegény talajok. A növényzet nagyon ritkás, többnyire pázsitfűfélékből és alacsony törpecserjékből áll. A faj alacsony dombokon és síkabb völgyekben egyaránt előfordul. | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
Gondozása hasonló a partközeli chilei ''Eriosyce'' fajokéhoz. Fényigényes növény. Talaja legyen mészszegény, ásványi anyagokban gazdag, kevés szerves anyagot tartalmazó és különösen porózus szerkezetű. | Gondozása hasonló a partközeli chilei ''[[:Kategória:Eriosyce|Eriosyce]]'' fajokéhoz. Fényigényes növény. Talaja legyen mészszegény, ásványi anyagokban gazdag, kevés szerves anyagot tartalmazó és különösen porózus szerkezetű. | ||
Fontos, hogy az öntözővíz teljes mértékben elfolyhasson a cserépből, és ne maradjon pangó víz az edény alatt. Erőteljes karógyökere miatt célszerű a szokásosnál mélyebb cserepet használni. | Fontos, hogy az öntözővíz teljes mértékben elfolyhasson a cserépből, és ne maradjon pangó víz az edény alatt. Erőteljes karógyökere miatt célszerű a szokásosnál mélyebb cserepet használni. | ||
| 82. sor: | 74. sor: | ||
Télen világos, fagymentes helyen, teljesen szárazon teleltessük. | Télen világos, fagymentes helyen, teljesen szárazon teleltessük. | ||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
A faj a chilei ''Eriosyce'' nemzetség azon csoportjába tartozik, amelynek tagjai gyakran részben a talajba húzódva élnek, és erős karógyökeret fejlesztenek. Kis méretű hajtása, rövid, a testhez simuló tövisei és répaszerű gyökere jól megkülönböztetik más közeli fajoktól. | A faj a chilei ''[[:Kategória:Eriosyce|Eriosyce]]'' nemzetség azon csoportjába tartozik, amelynek tagjai gyakran részben a talajba húzódva élnek, és erős karógyökeret fejlesztenek. Kis méretű hajtása, rövid, a testhez simuló tövisei és répaszerű gyökere jól megkülönböztetik más közeli fajoktól. | ||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
A fajt eredetileg '''Philippi''' írta le ''Echinocactus napinus'' néven. A későbbi rendszertani munkák során több különböző nemzetségbe sorolták (például ''Neoporteria'', ''Neochilenia'' vagy ''Thelocephala''). | A fajt eredetileg '''Philippi''' írta le ''Echinocactus napinus'' néven. A későbbi rendszertani munkák során több különböző nemzetségbe sorolták (például ''Neoporteria'', ''Neochilenia'' vagy ''Thelocephala''). | ||
'''Fred A. Kattermann''' 1994-ben megjelent monográfiájában ezeket a csoportokat az ''Eriosyce'' nemzetségbe vonta össze, és a taxont ''Eriosyce napina'' néven kezelte. | '''[[Fred A. Kattermann]]''' 1994-ben megjelent monográfiájában ezeket a csoportokat az ''[[:Kategória:Eriosyce|Eriosyce]]'' nemzetségbe vonta össze, és a taxont ''Eriosyce napina'' néven kezelte. | ||
== Szerzők == | == Szerzők == | ||
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán | * '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán | ||
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán, Bodor János | * '''Kép:''' Lukoczki Zoltán, Bodor János | ||
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László | * '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 703. kártya | * Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 703. kártya | ||
A lap jelenlegi, 2026. szeptember 5., 10:24-kori változata
| Eriosyce napina subsp. napina | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Notocacteae |
| Nemzetség | Eriosyce |
| Faj | Eriosyce napina |
| Alfaj | Eriosyce napina subsp. napina |
Tudományos név
- Eriosyce napina subsp. napina (Phil.) Kattermann 1994. sec. Hunt 2006
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév Eriosyce az ógörög erion = gyapjú és syke = füge, fügefa szavak összetétele. A név arra utal, hogy a nemzetség fajainak termésein gyakran gyapjúszerű szőrzet fejlődik.
- A fajnév napina a latin napus (= répa) szóból származik, és a növény jellegzetes, répaszerű karógyökerére utal.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: -
- Első leírás: Gartenflora 21: 129. 1872.
A(z) Eriosyce napina subsp. napina szinonimái
- Nincsenek szinonimák.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Hajtása kisméretű, 3–5 cm átmérőjű, gömb vagy lapított gömb alakú. Színe többnyire feketészöld, természetes élőhelyén gyakran barnásszürke árnyalatú. A hajtáscsúcs többnyire csupasz, ritkábban fehér gyapjúval fedett.
Bordák és szemölcsök
A bordák néhány milliméter magas, kb. 5–6 mm átmérőjű szemölcsökre tagoltak. A szemölcsökön az areolák alatt jellegzetes, állszerű kidudorodás figyelhető meg.
Areolák
Az areolák kissé besüllyedtek, fiatalon fehéres gyapjú borítja őket, amely később rendszerint lekopik.
Tövisek
A tövisek száma a különböző populációkban erősen változó. Rövidek, többnyire 2–5 mm hosszúak, színük fekete és szorosan a hajtás felszínéhez simulnak.
- Peremtövis: általában több darab, rövid és a hajtáshoz simuló
- Középtövis: rendszerint hiányzik, ritkán egy darab előfordulhat
Gyökérzet
Gyökérzete erősen fejlett, módosult karógyökér, amely gyakran elvékonyodó nyakkal kapcsolódik a föld alatti hajtáshoz.
Generatív test
Virág
A tölcséres virágok a fiatal areolákból fejlődnek. Színük halványsárga vagy halvány vöröses árnyalatú.
- Magház és virágcső: pikkelyekkel fedett; az axillákban finom világos- vagy sötétbarna gyapjú és barna sörteszőrök találhatók
- Bibeszál: általában rózsaszín, 15–20 mm hosszú
- Bibeágak: 7–10 darab
Termés
A termés hosszúkás alakú, éretten az alapjánál reped fel.
- Mag: 1 mm-nél valamivel kisebb, barna vagy fekete színű, szemölcsös felszínű
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Chile Atacama régiójában, Huasco tartományban. A típus élőhelye Huasco város közelében, a homokos tengerparti területeken található.
A jelenleg ismert populációk a Huasco folyó völgyében, Huasco és Freirina városai között fordulnak elő, valamint Freirinától délre mintegy 15 km-es sávban. A terület nyugati határát a Csendes-óceán partvidéke jelenti.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: a térség éghajlata rendkívül száraz; előfordulhat, hogy éveken át nem hullik csapadék. A növények a nedvesség jelentős részéhez a tenger felől érkező ködből jutnak.
Élőhelyei sivatagi vagy félsivatagi jellegű területek: kavicsos, homokos vagy erősen aprózódott vulkanikus kőzetfelszínek, sziklarepedések, sekély vagy mélyebb, de humuszban szegény talajok. A növényzet nagyon ritkás, többnyire pázsitfűfélékből és alacsony törpecserjékből áll. A faj alacsony dombokon és síkabb völgyekben egyaránt előfordul.
Kultúrában tartás
Gondozása hasonló a partközeli chilei Eriosyce fajokéhoz. Fényigényes növény. Talaja legyen mészszegény, ásványi anyagokban gazdag, kevés szerves anyagot tartalmazó és különösen porózus szerkezetű.
Fontos, hogy az öntözővíz teljes mértékben elfolyhasson a cserépből, és ne maradjon pangó víz az edény alatt. Erőteljes karógyökere miatt célszerű a szokásosnál mélyebb cserepet használni.
Megfelelő körülmények között tavasztól őszig rendszeres, de mérsékelt öntözést igényel. A természetes körülményekhez leginkább a reggeli, esővízzel történő permetezés hasonlítana, amely a ködből származó nedvességet utánozza, de ennek rendszeres alkalmazása általában nehezen megoldható.
Télen világos, fagymentes helyen, teljesen szárazon teleltessük.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A faj a chilei Eriosyce nemzetség azon csoportjába tartozik, amelynek tagjai gyakran részben a talajba húzódva élnek, és erős karógyökeret fejlesztenek. Kis méretű hajtása, rövid, a testhez simuló tövisei és répaszerű gyökere jól megkülönböztetik más közeli fajoktól.
Taxonómia és filogenetika
A fajt eredetileg Philippi írta le Echinocactus napinus néven. A későbbi rendszertani munkák során több különböző nemzetségbe sorolták (például Neoporteria, Neochilenia vagy Thelocephala).
Fred A. Kattermann 1994-ben megjelent monográfiájában ezeket a csoportokat az Eriosyce nemzetségbe vonta össze, és a taxont Eriosyce napina néven kezelte.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán, Bodor János
- Lektorálta és kiegészítette: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 703. kártya