„Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (2 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Taxonbox | ||
| accepted = Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele (Werderm.) N.P.Taylor in Cactaceae Consensus Init. 5: 14. 1998 sec. Vázquez-Sánchez & al. 2019 | |||
| synonym = | |||
}} | |||
=== A név eredete, etimológia === | |||
* A nemzetség neve a '''kerek, kúpos csiga alakú termésére''' utal, a latin ''turbo'' (csiga) és az ógörög ''karpos'' (termés) szavakból. | |||
* A '''fajnév''' '''[[Karl Schmiedicke]]''' (1870–1926) német kaktuszgyűjtő emlékét őrzi. | |||
* Az '''alfaj''' neve a görög ''makros'' („nagy”) és ''chele'' („karom”, „olló”) szavakból származik. Az elnevezés a tövisek jellegzetes, felfelé hajló, csavart, a madárkaromhoz hasonló alakjára utal. | |||
Az alfaj eredeti neve ''Echinocactus macrochele'' volt, amelyet '''[[Erich Werdermann]]''' írt le 1931-ben. | |||
[[Fájl:Turbinicarpus macrochele RS285.SzJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]] | |||
[[Fájl:Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele.JCs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]] | |||
=== Típus === | |||
Az alfajt eredetileg ''Echinocactus macrochele'' Werderm. néven '''[[Erich Werdermann]]''' írta le 1931-ben a ''Notizblatt des Botanischen Gartens und Museums Berlin-Dahlem'' 11. kötetében, a 270. oldalon. | |||
Az eredeti lelőhely a mexikói San Luis Potosí államban, Matehuala környékén található. | |||
{{Kaktusz szinonimák}} | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | |||
=== Vegetatív test === | |||
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | |||
A növény kisméretű, többnyire magányosan fejlődő, gömbölyded vagy kissé hengeres testű kaktusz. A ''szár'' mintegy 1,5–3 cm magas és 2–4 cm átmérőjű lehet. Színe szürkészöldtől barnászöldig változik, alsó része idősebb korban barnásabb lehet. A csúcsot fehér gyapjú borítja. | |||
A ''szár'' bordákra nem tagolódik, hanem jól fejlett, kúpos vagy tompán gúlás ''szemölcsökből'' áll. A ''szemölcsök'' körülbelül 1,3 cm vastagok és legfeljebb 6 mm magasak. Az ''axillák'' kopaszok, a csúcsi ''areolák'' kerekdedek vagy oválisak, mintegy 2,5–3,5 mm átmérőjűek és fehér gyapjasak. | |||
A ''gyökér'' erős, megvastagodott karógyökér, amely a növény száraz élőhelyéhez való alkalmazkodásban fontos szerepet játszik. | |||
Az ''areolákból'' általában 2–5, ritkábban legfeljebb 6 ''tövis'' fejlődik. A ''tövisek'' nem egyforma hosszúságúak, legfeljebb körülbelül 4 mm hosszúak és 0,5–0,8 mm szélesek. Gyakran világosbarna színűek, felfelé hajlanak, csavarodottak, és jellegzetesen karomszerű megjelenésűek. | |||
=== Generatív test === | |||
==== Virág ==== | |||
A ''virág''ok a fiatalabb ''areolák'' közelében, a növény csúcsán jelennek meg. A ''virág'' keskeny tölcsér alakú, mintegy 2–3 cm hosszú és legfeljebb 3,5 cm átmérőjű. | |||
A ''virág''ok színe fehér, a ''takarólevelek'' középvonalán halvány rózsaszínes-barnás vagy vörösesbarna sáv húzódhat. A porzók sárgák, a bibe rózsaszínű. | |||
==== Termés ==== | |||
A termés bogyótermés, körülbelül 6–7 mm hosszú és 4–5 mm átmérőjű, világosbarna színű. | |||
A magvak tojásdadok, körülbelül 1,4–1,5 mm hosszúak, feketék és finoman gumós felületűek. | |||
== Elterjedés és élőhely == | |||
* A ''[[Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele]]'' endemikus '''Mexikóban''', elsősorban '''San Luis Potosí''' államban, Matehuala környékén. Természetes élőhelyén xerofil cserjésben, száraz, sivatagi jellegű területeken fordul elő. A növény kis termetű, földközeli növekedése és erős ''gyökérzete'' a száraz élőhelyhez való alkalmazkodást szolgálja. | |||
== Kultúrában tartás == | |||
A ''[[Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele]]'' lassú növekedésű, gyűjteményben jól tartható, de a túlöntözésre érzékeny kaktusz. Meleg, világos, napos helyet igényel. A tömött, kompakt növekedéshez erős fény szükséges. | |||
Jó vízáteresztő, ásványi összetételű ültetőközeg ajánlott. Megvastagodott ''gyökérzete'' miatt különösen fontos, hogy az öntözések között a közeg teljesen kiszáradjon. A túl sokáig nedves közeg a ''gyökér'' rothadását okozhatja. | |||
A téli nyugalmi időszakban hűvös, száraz tartás javasolt. A növény hidegtűrő képessége csak száraz állapotban érvényesül megfelelően; nedves közegben az alacsony hőmérséklet különösen veszélyes. | |||
Szaporítása főként magvetéssel történik. A termesztésben oltva is nevelhető, de saját ''gyökérzetén'' tartva természetesebb formát és kompaktabb növekedést mutathat. | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | |||
A ''[[Turbinicarpus schmiedickeanus]]'' fajon belül a ''subsp. macrochele'' egyik fontos megkülönböztető bélyege a kisméretű, alacsony ''szár'', a rövid és kevés ''tövis'', valamint azok jellegzetes, gyakran felfelé hajló, csavarodott, karomszerű alakja. | |||
A ''subsp. macrochele'' rendszerint zömökebb megjelenésű, mint a faj törzsalakja, ''szemölcsei'' rövidebbek és tömörebbek. A ''virág''ok fehérek, halvány rózsaszínes-barnás középsávval, a bibe pedig rózsaszínű. | |||
A növényt a gyűjteményekben korábban több különböző nemzetségben és rendszertani rangon is kezelték, ezért régebbi címkéken többek között ''Echinocactus macrochele'', ''Strombocactus macrochele'', ''Toumeya macrochele'' vagy ''Turbinicarpus macrochele'' néven is előfordulhat. | |||
== Szukkulens taxonok == | |||
A ''[[Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] családba tartozó, erősen pozsgás kaktusz. Kis mérete, megvastagodott ''gyökérzete'' és száraz élőhelyhez alkalmazkodott gömbös ''szára'' a xeromorf pozsgás életmód jellegzetes bélyegei. | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
A ''[[Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család, ''[[Turbinicarpus]]'' nemzetségének egyik alfaja. | |||
[[ | A taxont '''[[Erich Werdermann]]''' 1931-ben ''Echinocactus macrochele'' néven írta le. Később több különböző nemzetségbe és rendszertani rangba helyezték. '''[[Nigel Paul Taylor]]''' 1998-ban a ''Turbinicarpus schmiedickeanus'' alfajaként kombinálta újra, ''Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele'' néven. | ||
[[Kategória:Turbinicarpus]] | |||
Az IPNI szerint a jelenlegi név ''Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele'' (Werderm.) N.P.Taylor, ''Cactaceae Consensus Initiatives'' 5: 14 (1998). A basionym az ''Echinocactus macrochele'' Werderm. | |||
A POWO és a World Checklist of Vascular Plants jelenleg elfogadott alfajként kezeli. A Caryophyllales.org ''Turbinicarpus schmiedickeanus'' fajkörének taxonómiai rendszerében is szerepel a ''subsp. macrochele''. | |||
A ''Turbinicarpus'' nemzetség taxonómiája történetileg változatos volt: a ''macrochele'' alakot korábban az ''Echinocactus'', ''Strombocactus'', ''Toumeya'', ''Neolloydia'', ''Pediocactus'' és ''Turbinicarpus'' nemzetségek valamelyikében kezelték. A jelenlegi WCVP/POWO-koncepcióban ''Turbinicarpus schmiedickeanus'' alfajaként szerepel. | |||
== Egyéb == | |||
A ''macrochele'' alfaj különösen érdekes a ''[[:Kategória:Turbinicarpus|Turbinicarpus]]'' taxonómiai története szempontjából. Ez volt az egyik első olyan taxon, amelyet később a ''[[:Kategória:Turbinicarpus|Turbinicarpus]]'' nemzetségbe soroltak: eredetileg '''[[Erich Werdermann]]''' ''Echinocactus macrochele'' néven írta le 1931-ben. | |||
A ''macrochele'' név a kaktuszok között jól ismert maradt akkor is, amikor a taxont különböző rendszerekben eltérő nemzetségben vagy rangon kezelték. A régi gyűjteményi és szakirodalmi névhasználat ezért ma is gyakran találkozik a ''Turbinicarpus macrochele'' névvel. | |||
== Forrás == | |||
* [https://ipni.org/n/1005775-1 International Plant Names Index (IPNI): Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele] | |||
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A1005775-1 Plants of the World Online (POWO): Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele] | |||
* [https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/550140dc-a1dd-4d8c-a368-7c03e8ad3591 Caryophyllales.org: Turbinicarpus schmiedickeanus] | |||
* [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/12654/Turbinicarpus_schmiedickeanus_subs._macrochele LLIFLE: Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele] | |||
* [https://www.cactusandsucculentreview.org.uk/assets/downloads/2018/esr-december-2018.pdf Cactus and Succulent Review, December 2018: Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele] | |||
* [https://www.cactus-art.biz/schede/TURBINICARPUS/Turbinicarpus_macrochele/Turbinicarpus_macrochele/Turbinicarpus_macrochele.htm Cactus-art: Turbinicarpus macrochele] | |||
[[Kategória:Turbinicarpus ]] | |||
A lap jelenlegi, 2026. szeptember 16., 18:52-kori változata
| Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cacteae |
| Alnemzetség-csoport | Cactinae |
| Nemzetség | Turbinicarpus |
| Faj | Turbinicarpus schmiedickeanus |
| Alfaj | Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele |
Tudományos név
- Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele (Werderm.) N.P.Taylor in Cactaceae Consensus Init. 5: 14. 1998 sec. Vázquez-Sánchez & al. 2019
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetség neve a kerek, kúpos csiga alakú termésére utal, a latin turbo (csiga) és az ógörög karpos (termés) szavakból.
- A fajnév Karl Schmiedicke (1870–1926) német kaktuszgyűjtő emlékét őrzi.
- Az alfaj neve a görög makros („nagy”) és chele („karom”, „olló”) szavakból származik. Az elnevezés a tövisek jellegzetes, felfelé hajló, csavart, a madárkaromhoz hasonló alakjára utal.
Az alfaj eredeti neve Echinocactus macrochele volt, amelyet Erich Werdermann írt le 1931-ben.


Típus
Az alfajt eredetileg Echinocactus macrochele Werderm. néven Erich Werdermann írta le 1931-ben a Notizblatt des Botanischen Gartens und Museums Berlin-Dahlem 11. kötetében, a 270. oldalon.
Az eredeti lelőhely a mexikói San Luis Potosí államban, Matehuala környékén található.
A(z) Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele szinonimái
- ≡ Echinocactus macrochele, ≡ Strombocactus macrochele, ≡ Turbinicarpus macrochele, ≡ Toumeya macrochele, ≡ Turbinicarpus schmiedickeanus var. macrochele, ≡ Neolloydia schmiedickeana var. macrochele, ≡ Pediocactus schmiedickeanus var. macrochele
- = Turbinicarpus macrochele subsp. frailensis
- = Turbinicarpus macrochele subsp. kupcakii, ≡ Turbinicarpus schmiedickeanus var. kupcakii
- − Turbinicarpus macrochele subsp. valteri
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A növény kisméretű, többnyire magányosan fejlődő, gömbölyded vagy kissé hengeres testű kaktusz. A szár mintegy 1,5–3 cm magas és 2–4 cm átmérőjű lehet. Színe szürkészöldtől barnászöldig változik, alsó része idősebb korban barnásabb lehet. A csúcsot fehér gyapjú borítja.
A szár bordákra nem tagolódik, hanem jól fejlett, kúpos vagy tompán gúlás szemölcsökből áll. A szemölcsök körülbelül 1,3 cm vastagok és legfeljebb 6 mm magasak. Az axillák kopaszok, a csúcsi areolák kerekdedek vagy oválisak, mintegy 2,5–3,5 mm átmérőjűek és fehér gyapjasak.
A gyökér erős, megvastagodott karógyökér, amely a növény száraz élőhelyéhez való alkalmazkodásban fontos szerepet játszik.
Az areolákból általában 2–5, ritkábban legfeljebb 6 tövis fejlődik. A tövisek nem egyforma hosszúságúak, legfeljebb körülbelül 4 mm hosszúak és 0,5–0,8 mm szélesek. Gyakran világosbarna színűek, felfelé hajlanak, csavarodottak, és jellegzetesen karomszerű megjelenésűek.
Generatív test
Virág
A virágok a fiatalabb areolák közelében, a növény csúcsán jelennek meg. A virág keskeny tölcsér alakú, mintegy 2–3 cm hosszú és legfeljebb 3,5 cm átmérőjű.
A virágok színe fehér, a takarólevelek középvonalán halvány rózsaszínes-barnás vagy vörösesbarna sáv húzódhat. A porzók sárgák, a bibe rózsaszínű.
Termés
A termés bogyótermés, körülbelül 6–7 mm hosszú és 4–5 mm átmérőjű, világosbarna színű.
A magvak tojásdadok, körülbelül 1,4–1,5 mm hosszúak, feketék és finoman gumós felületűek.
Elterjedés és élőhely
- A Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele endemikus Mexikóban, elsősorban San Luis Potosí államban, Matehuala környékén. Természetes élőhelyén xerofil cserjésben, száraz, sivatagi jellegű területeken fordul elő. A növény kis termetű, földközeli növekedése és erős gyökérzete a száraz élőhelyhez való alkalmazkodást szolgálja.
Kultúrában tartás
A Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele lassú növekedésű, gyűjteményben jól tartható, de a túlöntözésre érzékeny kaktusz. Meleg, világos, napos helyet igényel. A tömött, kompakt növekedéshez erős fény szükséges.
Jó vízáteresztő, ásványi összetételű ültetőközeg ajánlott. Megvastagodott gyökérzete miatt különösen fontos, hogy az öntözések között a közeg teljesen kiszáradjon. A túl sokáig nedves közeg a gyökér rothadását okozhatja.
A téli nyugalmi időszakban hűvös, száraz tartás javasolt. A növény hidegtűrő képessége csak száraz állapotban érvényesül megfelelően; nedves közegben az alacsony hőmérséklet különösen veszélyes.
Szaporítása főként magvetéssel történik. A termesztésben oltva is nevelhető, de saját gyökérzetén tartva természetesebb formát és kompaktabb növekedést mutathat.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Turbinicarpus schmiedickeanus fajon belül a subsp. macrochele egyik fontos megkülönböztető bélyege a kisméretű, alacsony szár, a rövid és kevés tövis, valamint azok jellegzetes, gyakran felfelé hajló, csavarodott, karomszerű alakja.
A subsp. macrochele rendszerint zömökebb megjelenésű, mint a faj törzsalakja, szemölcsei rövidebbek és tömörebbek. A virágok fehérek, halvány rózsaszínes-barnás középsávval, a bibe pedig rózsaszínű.
A növényt a gyűjteményekben korábban több különböző nemzetségben és rendszertani rangon is kezelték, ezért régebbi címkéken többek között Echinocactus macrochele, Strombocactus macrochele, Toumeya macrochele vagy Turbinicarpus macrochele néven is előfordulhat.
Szukkulens taxonok
A Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele a Cactaceae családba tartozó, erősen pozsgás kaktusz. Kis mérete, megvastagodott gyökérzete és száraz élőhelyhez alkalmazkodott gömbös szára a xeromorf pozsgás életmód jellegzetes bélyegei.
Taxonómia és filogenetika
A Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele a Cactaceae család, Turbinicarpus nemzetségének egyik alfaja.
A taxont Erich Werdermann 1931-ben Echinocactus macrochele néven írta le. Később több különböző nemzetségbe és rendszertani rangba helyezték. Nigel Paul Taylor 1998-ban a Turbinicarpus schmiedickeanus alfajaként kombinálta újra, Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele néven.
Az IPNI szerint a jelenlegi név Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele (Werderm.) N.P.Taylor, Cactaceae Consensus Initiatives 5: 14 (1998). A basionym az Echinocactus macrochele Werderm.
A POWO és a World Checklist of Vascular Plants jelenleg elfogadott alfajként kezeli. A Caryophyllales.org Turbinicarpus schmiedickeanus fajkörének taxonómiai rendszerében is szerepel a subsp. macrochele.
A Turbinicarpus nemzetség taxonómiája történetileg változatos volt: a macrochele alakot korábban az Echinocactus, Strombocactus, Toumeya, Neolloydia, Pediocactus és Turbinicarpus nemzetségek valamelyikében kezelték. A jelenlegi WCVP/POWO-koncepcióban Turbinicarpus schmiedickeanus alfajaként szerepel.
Egyéb
A macrochele alfaj különösen érdekes a Turbinicarpus taxonómiai története szempontjából. Ez volt az egyik első olyan taxon, amelyet később a Turbinicarpus nemzetségbe soroltak: eredetileg Erich Werdermann Echinocactus macrochele néven írta le 1931-ben.
A macrochele név a kaktuszok között jól ismert maradt akkor is, amikor a taxont különböző rendszerekben eltérő nemzetségben vagy rangon kezelték. A régi gyűjteményi és szakirodalmi névhasználat ezért ma is gyakran találkozik a Turbinicarpus macrochele névvel.
Forrás
- International Plant Names Index (IPNI): Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele
- Plants of the World Online (POWO): Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele
- Caryophyllales.org: Turbinicarpus schmiedickeanus
- LLIFLE: Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele
- Cactus and Succulent Review, December 2018: Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. macrochele
- Cactus-art: Turbinicarpus macrochele