„Adenium obesum” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxonbox | accepted = Adenium obesum (Forsskål) Roemer & Schultes in Syst. Veg. 4: 411. 1819 | synonym = }} | {{Taxonbox | accepted = Adenium obesum (Forsskål) Roemer & Schultes in Syst. Veg. 4: 411. 1819 | synonym = }} | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
| 6. sor: | 5. sor: | ||
* A '''fajnév''' latin eredetű: „obesus” jelentése kövér, testes, elhízott. A név a növény vastag, vízraktározó törzsére és szárgumójára (caudexére) utal. | * A '''fajnév''' latin eredetű: „obesus” jelentése kövér, testes, elhízott. A név a növény vastag, vízraktározó törzsére és szárgumójára (caudexére) utal. | ||
=== Típuspéldány === | === Típuspéldány === | ||
| 13. sor: | 11. sor: | ||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Roemer & Schultes, 1819 | * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Roemer & Schultes, 1819 | ||
[[Fájl:Pozsgáslap 022-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Dr. Nemes Lajos]] | [[Fájl:Pozsgáslap 022-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Dr. Nemes Lajos]] | ||
[[Fájl:Pozsgáslap 022-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]] | |||
[[Fájl:Adenium-obesum.PL 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]] | |||
== Szinonimák == | == Szinonimák == | ||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
* ''Cameraria obesa'' (Forsskål) Sprengel | * ''Cameraria obesa'' (Forsskål) Sprengel | ||
* ''Pachypodium obesum'' (Forsskål) G. Don ex A. De Candolle, 1844 | * ''Pachypodium obesum'' (Forsskål) G. Don ex A. De Candolle, 1844 | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Törzs, caudex ==== | ==== Törzs, caudex ==== | ||
Valamennyi ''Adenium'' fajra jellemző, hogy már fiatal korban kialakul a vízraktározó törzs- vagy gyökérgumó (caudex). Ez már egyéves korban megjelenik, és az évek során fokozatosan növekszik. A fiatal példányok gyakran szabályos gömb alakúak, idősebb korban azonban a törzs szabálytalan formájúvá válik. | Valamennyi ''[[:Kategória:Adenium|Adenium]]'' fajra jellemző, hogy már fiatal korban kialakul a vízraktározó törzs- vagy gyökérgumó (caudex). Ez már egyéves korban megjelenik, és az évek során fokozatosan növekszik. A fiatal példányok gyakran szabályos gömb alakúak, idősebb korban azonban a törzs szabálytalan formájúvá válik. | ||
==== Hajtások ==== | ==== Hajtások ==== | ||
A caudex tetején kevés számú, viszonylag vékony, húsos hajtás fejlődik. A növény idősebb korban cserjeszerű megjelenésűvé válik. A hajtások végén levélrózsa alakul ki. | A caudex tetején kevés számú, viszonylag vékony, húsos hajtás fejlődik. A növény idősebb korban cserjeszerű megjelenésűvé válik. A hajtások végén levélrózsa alakul ki. | ||
==== Levelek ==== | ==== Levelek ==== | ||
A levelek húsosak, a hajtások csúcsán rozettába rendeződnek. Száraz időszakban a levelek lehullhatnak, majd kedvezőbb körülmények között újra fejlődnek. | A levelek húsosak, a hajtások csúcsán rozettába rendeződnek. Száraz időszakban a levelek lehullhatnak, majd kedvezőbb körülmények között újra fejlődnek. | ||
==== Allelopátia ==== | ==== Allelopátia ==== | ||
Az ''Adenium'' fajok gyökerein keresztül allelopatikus hatású vegyületeket bocsátanak ki a talajba, amelyek gátolhatják más növényfajok megtelepedését közvetlen környezetükben. | Az ''[[:Kategória:Adenium|Adenium]]'' fajok gyökerein keresztül allelopatikus hatású vegyületeket bocsátanak ki a talajba, amelyek gátolhatják más növényfajok megtelepedését közvetlen környezetükben. | ||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
A virágok a hajtások végén, rövid kocsányú végálló virágzatban fejlődnek. A virágok hosszúkás, harang alakú csöve 40–60 mm hosszú. | A virágok a hajtások végén, rövid kocsányú végálló virágzatban fejlődnek. A virágok hosszúkás, harang alakú csöve 40–60 mm hosszú. | ||
| 51. sor: | 43. sor: | ||
* '''Porzók:''' a porzószálakon hosszú, szőrös függelékek találhatók. | * '''Porzók:''' a porzószálakon hosszú, szőrös függelékek találhatók. | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
A termés két termőlevélből kialakuló, hosszú, görbült szarv alakú tüszőtermés. | A termés két termőlevélből kialakuló, hosszú, görbült szarv alakú tüszőtermés. | ||
| 57. sor: | 48. sor: | ||
* '''Magja:''' a magokon hosszú szőrökből álló repítőszőr-csomó található, amely a szél általi terjedést segíti. | * '''Magja:''' a magokon hosszú szőrökből álló repítőszőr-csomó található, amely a szél általi terjedést segíti. | ||
==== Tejnedv és mérgezőség ==== | ==== Tejnedv és mérgezőség ==== | ||
Az ''Adenium'' fajok minden növényi része erősen mérgező. A keserű ízű tejnedv erős hatású mérgező anyagokat tartalmaz. Afrika számos vidékén hagyományosan nyílméreg készítésére használták. | Az ''[[:Kategória:Adenium|Adenium]]'' fajok minden növényi része erősen mérgező. A keserű ízű tejnedv erős hatású mérgező anyagokat tartalmaz. Afrika számos vidékén hagyományosan nyílméreg készítésére használták. | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
| 67. sor: | 56. sor: | ||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' elsősorban száraz szavannák növénye. Homokos vagy sekély talajokon, illetve mészköves, sziklás aljzaton egyaránt előfordul. Nem valódi sivatagi növény, bár gyakran „sivatagi rózsa” néven ismert. | * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' elsősorban száraz szavannák növénye. Homokos vagy sekély talajokon, illetve mészköves, sziklás aljzaton egyaránt előfordul. Nem valódi sivatagi növény, bár gyakran „sivatagi rózsa” néven ismert. | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
Az ''Adenium'' fajok erősen fény- és hőigényesek. Nyáron a kaktuszokhoz hasonló elhelyezést igényelnek: napos, meleg, szélvédett helyen fejlődnek a legjobban. | Az ''[[:Kategória:Adenium|Adenium]]'' fajok erősen fény- és hőigényesek. Nyáron a kaktuszokhoz hasonló elhelyezést igényelnek: napos, meleg, szélvédett helyen fejlődnek a legjobban. | ||
Szaporításuk leggyakrabban magvetéssel történik, 20 °C feletti hőmérsékleten. Az élőhelyről gyűjtött magok csírázóképessége gyakran alacsony, kivéve ha frissen kerülnek vetésre. A természetben a termések rendszerint közvetlenül az esős évszak előtt nyílnak fel, így a magok kedvező körülmények között csíráznak. A magról nevelt példányok rendszerint 3–4 éves korban virágoznak először. | Szaporításuk leggyakrabban magvetéssel történik, 20 °C feletti hőmérsékleten. Az élőhelyről gyűjtött magok csírázóképessége gyakran alacsony, kivéve ha frissen kerülnek vetésre. A természetben a termések rendszerint közvetlenül az esős évszak előtt nyílnak fel, így a magok kedvező körülmények között csíráznak. A magról nevelt példányok rendszerint 3–4 éves korban virágoznak először. | ||
| 77. sor: | 65. sor: | ||
Télen melegebb, legalább 15 °C hőmérsékletű helyen célszerű tartani. A levelek ilyenkor gyakran lehullanak. Nyáron rendszeres öntözést igényel, különösen a dugványról vagy oltással szaporított példányok. Talaj tekintetében nem igényes, jó vízáteresztő, humuszos kaktuszföldben jól fejlődik. | Télen melegebb, legalább 15 °C hőmérsékletű helyen célszerű tartani. A levelek ilyenkor gyakran lehullanak. Nyáron rendszeres öntözést igényel, különösen a dugványról vagy oltással szaporított példányok. Talaj tekintetében nem igényes, jó vízáteresztő, humuszos kaktuszföldben jól fejlődik. | ||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
A terepi megfigyelések alapján a nemzetség fajain belül jelentős morfológiai változatosság figyelhető meg, különösen a levelek alakja és a virágok felépítése tekintetében. Egyes populációkban hosszúkás-lándzsás és tojásdad levelek egyaránt előfordulhatnak, valamint csupasz és szőrös virágok is megjelenhetnek, akár ugyanazon növényen belül. | A terepi megfigyelések alapján a nemzetség fajain belül jelentős morfológiai változatosság figyelhető meg, különösen a levelek alakja és a virágok felépítése tekintetében. Egyes populációkban hosszúkás-lándzsás és tojásdad levelek egyaránt előfordulhatnak, valamint csupasz és szőrös virágok is megjelenhetnek, akár ugyanazon növényen belül. | ||
| 83. sor: | 70. sor: | ||
A modern rendszerezések a nemzetségben három fő fajt és több alfajt különítenek el. | A modern rendszerezések a nemzetségben három fő fajt és több alfajt különítenek el. | ||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
Kelet-Afrikában a faj közismert neve „sivatagi rózsa”. A növény dísznövényként világszerte elterjedt, különösen a caudex formája és feltűnő virágai miatt. A magyar nyelvű szakirodalomban viszonylag ritkán szerepel, míg az angol nyelvű szakirodalomban részletesebb feldolgozásai találhatók. | Kelet-Afrikában a faj közismert neve „sivatagi rózsa”. A növény dísznövényként világszerte elterjedt, különösen a caudex formája és feltűnő virágai miatt. A magyar nyelvű szakirodalomban viszonylag ritkán szerepel, míg az angol nyelvű szakirodalomban részletesebb feldolgozásai találhatók. | ||
== Szerzők == | == Szerzők == | ||
* '''Szöveg:''' N. Szentirmay Teréz | * '''Szöveg:''' N. Szentirmay Teréz | ||
* '''Kép:''' dr. Nemes Lajos, Papp László | * '''Kép:''' dr. Nemes Lajos, Papp László | ||
* '''Szerkesztette és lektorálta:''' Papp László | * '''Szerkesztette és lektorálta:''' Papp László | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
A lap jelenlegi, 2026. szeptember 22., 18:52-kori változata
| Adenium obesum | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Asterids |
| Klád | Lamiids |
| Rend | Gentianales |
| Család | Apocynaceae |
| Alcsalád | Apocynoideae |
| Nemzetség- csoport |
Nerieae |
| Alnemzetség-csoport | Neriinae |
| Nemzetség | Adenium |
| Faj | Adenium obesum |
 
| |
Tudományos név
- Adenium obesum (Forsskål) Roemer & Schultes in Syst. Veg. 4: 411. 1819
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév az Aden város (ma Jemen területén) nevének latinosított alakjából származik. A növényt eredetileg e térség környékén gyűjtötték, ezért a név a feltételezett lelőhelyre utal.
- A fajnév latin eredetű: „obesus” jelentése kövér, testes, elhízott. A név a növény vastag, vízraktározó törzsére és szárgumójára (caudexére) utal.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Kelet-Afrika és az Arab-félsziget száraz területei
- Első leírása: Nerium obesum Forsskål, 1775
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Roemer & Schultes, 1819
Szinonimák
- Nerium obesum Forsskål, 1775
- Cameraria obesa (Forsskål) Sprengel
- Pachypodium obesum (Forsskål) G. Don ex A. De Candolle, 1844
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Törzs, caudex
Valamennyi Adenium fajra jellemző, hogy már fiatal korban kialakul a vízraktározó törzs- vagy gyökérgumó (caudex). Ez már egyéves korban megjelenik, és az évek során fokozatosan növekszik. A fiatal példányok gyakran szabályos gömb alakúak, idősebb korban azonban a törzs szabálytalan formájúvá válik.
Hajtások
A caudex tetején kevés számú, viszonylag vékony, húsos hajtás fejlődik. A növény idősebb korban cserjeszerű megjelenésűvé válik. A hajtások végén levélrózsa alakul ki.
Levelek
A levelek húsosak, a hajtások csúcsán rozettába rendeződnek. Száraz időszakban a levelek lehullhatnak, majd kedvezőbb körülmények között újra fejlődnek.
Allelopátia
Az Adenium fajok gyökerein keresztül allelopatikus hatású vegyületeket bocsátanak ki a talajba, amelyek gátolhatják más növényfajok megtelepedését közvetlen környezetükben.
Generatív test
Virág
A virágok a hajtások végén, rövid kocsányú végálló virágzatban fejlődnek. A virágok hosszúkás, harang alakú csöve 40–60 mm hosszú.
Színük többnyire élénk kárminpiros vagy rózsaszín, de halványabb árnyalatok is előfordulnak. A párta öt enyhén hullámos szélű, kissé visszahajló cimpából áll. A bimbók nyílás előtt csúcsosan összesodródnak. A virágok több héten át díszítenek, és tavasztól őszig folyamatosan megjelenhetnek.
- Porzók: a porzószálakon hosszú, szőrös függelékek találhatók.
Termés
A termés két termőlevélből kialakuló, hosszú, görbült szarv alakú tüszőtermés.
- Magja: a magokon hosszú szőrökből álló repítőszőr-csomó található, amely a szél általi terjedést segíti.
Tejnedv és mérgezőség
Az Adenium fajok minden növényi része erősen mérgező. A keserű ízű tejnedv erős hatású mérgező anyagokat tartalmaz. Afrika számos vidékén hagyományosan nyílméreg készítésére használták.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Kelet-Afrika száraz területei, valamint az Arab-félsziget déli része, különösen Jemen.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: elsősorban száraz szavannák növénye. Homokos vagy sekély talajokon, illetve mészköves, sziklás aljzaton egyaránt előfordul. Nem valódi sivatagi növény, bár gyakran „sivatagi rózsa” néven ismert.
Kultúrában tartás
Az Adenium fajok erősen fény- és hőigényesek. Nyáron a kaktuszokhoz hasonló elhelyezést igényelnek: napos, meleg, szélvédett helyen fejlődnek a legjobban.
Szaporításuk leggyakrabban magvetéssel történik, 20 °C feletti hőmérsékleten. Az élőhelyről gyűjtött magok csírázóképessége gyakran alacsony, kivéve ha frissen kerülnek vetésre. A természetben a termések rendszerint közvetlenül az esős évszak előtt nyílnak fel, így a magok kedvező körülmények között csíráznak. A magról nevelt példányok rendszerint 3–4 éves korban virágoznak először.
Dugványozással is szaporítható, de az így nevelt növények rendszerint nem fejlesztenek jellegzetes caudexet. Oltással is nevelhető, például leander (Nerium oleander) alanyon.
Télen melegebb, legalább 15 °C hőmérsékletű helyen célszerű tartani. A levelek ilyenkor gyakran lehullanak. Nyáron rendszeres öntözést igényel, különösen a dugványról vagy oltással szaporított példányok. Talaj tekintetében nem igényes, jó vízáteresztő, humuszos kaktuszföldben jól fejlődik.
Taxonómia és filogenetika
A terepi megfigyelések alapján a nemzetség fajain belül jelentős morfológiai változatosság figyelhető meg, különösen a levelek alakja és a virágok felépítése tekintetében. Egyes populációkban hosszúkás-lándzsás és tojásdad levelek egyaránt előfordulhatnak, valamint csupasz és szőrös virágok is megjelenhetnek, akár ugyanazon növényen belül.
A modern rendszerezések a nemzetségben három fő fajt és több alfajt különítenek el.
Egyéb
Kelet-Afrikában a faj közismert neve „sivatagi rózsa”. A növény dísznövényként világszerte elterjedt, különösen a caudex formája és feltűnő virágai miatt. A magyar nyelvű szakirodalomban viszonylag ritkán szerepel, míg az angol nyelvű szakirodalomban részletesebb feldolgozásai találhatók.
Szerzők
- Szöveg: N. Szentirmay Teréz
- Kép: dr. Nemes Lajos, Papp László
- Szerkesztette és lektorálta: Papp László
Forrás
- Debreceni Kaktuszgyűjtők Közhasznú Egyesülete – Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 22. kártya