„Echinocereus acanthosetus” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (8 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
= | {{Taxonbox | accepted = Echinocereus acanthosetus (S.Arias & U.Guzmán) Gómez-Quintero & Dan.Sánchez in Brittonia 72 (4): 446. 2020 sec. Sánchez & al. 2020 | ||
| synonym = }} | |||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
A fajnevet, ''acanthosetus'', a görög akantha („tüske”) és a latin seta („sörtéhez hasonló szőr”) elemekből alkották, utalva a megkülönböztetően szálas, hosszú töviseire. A taxon korábban a ''Echinocereus pulchellus'' egyik alváltozata volt, majd alfajjá, végül külön fajként is elismerték | * A '''nemzetségnév''' ógörög–latin szóösszetétel. Az „''echinos''” jelentése sün, a „''cereus''” latin szó, melynek jelentése gyertya, gyertyatartó, kandeláber. Az előtag a növény erősen tövises jellegére, az utótag oszlopos alakjára utal. | ||
* A '''fajnevet''', ''acanthosetus'', a görög ''akantha'' („tüske”) és a latin ''seta'' („sörtéhez hasonló szőr”) elemekből alkották, utalva a megkülönböztetően szálas, hosszú töviseire. A taxon korábban a ''Echinocereus pulchellus'' egyik alváltozata volt, majd alfajjá, végül külön fajként is elismerték. | |||
=== Típuspéldány === | === Típuspéldány === | ||
A taxon eredetileg ''Echinocereus pulchellus var. acanthosetus'' néven íródott le Arias & Guzmán által 1997-ben (Flora del Valle de Tehuacán‑Cuicatlán, 14: 63) | * '''Első leírása:''' A taxon eredetileg ''Echinocereus pulchellus var. acanthosetus'' néven íródott le Arias & Guzmán által 1997-ben (Flora del Valle de Tehuacán‑Cuicatlán, 14: 63) | ||
{{Kaktusz szinonimák}} | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
<gallery mode="packed-hover" heights="250" caption="Echinocereus pulchellus subsp. acanthosetus"> | |||
Fájl:Echinocereus pulchellus subs. acanthosetus ..jpg|Fotó: Demeter Zsolt-Mihail | |||
Fájl:Echinocereus pulchellus subs. acanthosetus .jpg|Fotó: Demeter Zsolt-Mihail | |||
</gallery> | |||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás, szár ==== | ==== Hajtás, szár ==== | ||
Általában | Általában magános vagy lassan sarjadó geofita. Szára gömbölyűtől kissé hengeresig, 2–6 cm átmérőjű és 2–5 cm magas. A bordák száma általában 9, enyhén tuberkuláltak | ||
Az areolák széles, ellipszis alakúak, egymástól ritkán 1–1,8 mm távolságra helyezkednek el. 5–9 radiális tövise fejlődik, 2–7 mm hosszúak, fehéres vagy szürkés tónusúak, hajlékonyak, később lehullanak vagy elvékonyodnak | Az areolák széles, ellipszis alakúak, egymástól ritkán 1–1,8 mm távolságra helyezkednek el. 5–9 radiális tövise fejlődik, 2–7 mm hosszúak, fehéres vagy szürkés tónusúak, hajlékonyak, később lehullanak vagy elvékonyodnak | ||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
| 58. sor: | 43. sor: | ||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
Megkülönböztethető az ''Echinocereus pulchellus'' többi alfajától főként kisebb szárátmérője (2–6 cm vs. 3–13 cm), nagyobb számú és hajlékonyabb, hosszabb tövisei, valamint ellipszis alakú areolák alapján | Megkülönböztethető az ''[[Echinocereus pulchellus]]'' többi alfajától főként kisebb szárátmérője (2–6 cm vs. 3–13 cm), nagyobb számú és hajlékonyabb, hosszabb tövisei, valamint ellipszis alakú areolák alapján | ||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
A 2020-as Brittonia-cikk szerint az alfaj korábban önálló fajként is kezelhető, és javasolták új kombinációként | A 2020-as Brittonia-cikk szerint az alfaj korábban önálló fajként is kezelhető, és javasolták új kombinációként ''[[Echinocereus acanthosetus]]'' megnevezést önálló fajként (Gómez‑Quintero & Sánchez, 2020) – Hunt (2016) még alfajként fogadja el azt | ||
== Szerzők és forrás == | == Szerzők és forrás == | ||
* '''Szöveg:''' | * '''Szöveg:''' | ||
* '''Kép:''' Demeter Zsolt-Mihail | * '''Kép:''' Demeter Zsolt-Mihail | ||
* '''Lektorálta:''' | * '''Lektorálta:''' | ||
* '''Forrás:''' Llifle, Cactus‑Art, Brittonia 2020, Cactaceae Consensus 1997, MINISTRY OF BOTANY | * '''Forrás:''' | ||
**Llifle, | |||
**Cactus‑Art, | |||
**Brittonia 2020, | |||
**Cactaceae Consensus 1997, | |||
**MINISTRY OF BOTANY | |||
[[Kategória:Echinocereus]] | [[Kategória:Echinocereus]] | ||
A lap jelenlegi, 2026. szeptember 25., 16:02-kori változata
| Echinocereus acanthosetus | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Phyllocacteae |
| Alnemzetség-csoport | Echinocereinae |
| Nemzetség | Echinocereus |
| Faj | Echinocereus acanthosetus |
Tudományos név
- Echinocereus acanthosetus (S.Arias & U.Guzmán) Gómez-Quintero & Dan.Sánchez in Brittonia 72 (4): 446. 2020 sec. Sánchez & al. 2020
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév ógörög–latin szóösszetétel. Az „echinos” jelentése sün, a „cereus” latin szó, melynek jelentése gyertya, gyertyatartó, kandeláber. Az előtag a növény erősen tövises jellegére, az utótag oszlopos alakjára utal.
- A fajnevet, acanthosetus, a görög akantha („tüske”) és a latin seta („sörtéhez hasonló szőr”) elemekből alkották, utalva a megkülönböztetően szálas, hosszú töviseire. A taxon korábban a Echinocereus pulchellus egyik alváltozata volt, majd alfajjá, végül külön fajként is elismerték.
Típuspéldány
- Első leírása: A taxon eredetileg Echinocereus pulchellus var. acanthosetus néven íródott le Arias & Guzmán által 1997-ben (Flora del Valle de Tehuacán‑Cuicatlán, 14: 63)
A(z) Echinocereus acanthosetus szinonimái
- ≡ Echinocereus pulchellus var. acanthosetus, ≡ Echinocereus pulchellus subsp. acanthosetus
Alaktani, morfológiai jellemzők
- Echinocereus pulchellus subsp. acanthosetus
-
Fotó: Demeter Zsolt-Mihail
-
Fotó: Demeter Zsolt-Mihail
Vegetatív test
Hajtás, szár
Általában magános vagy lassan sarjadó geofita. Szára gömbölyűtől kissé hengeresig, 2–6 cm átmérőjű és 2–5 cm magas. A bordák száma általában 9, enyhén tuberkuláltak
Az areolák széles, ellipszis alakúak, egymástól ritkán 1–1,8 mm távolságra helyezkednek el. 5–9 radiális tövise fejlődik, 2–7 mm hosszúak, fehéres vagy szürkés tónusúak, hajlékonyak, később lehullanak vagy elvékonyodnak
Generatív test
Virág
Virágai tölcsér alakúak, magenta vagy krémszínűek, 3–8 cm átmérőjűek. A szirmok magenták, belül világosabb árnyalatúak. Áprilisban–májusban virágzik, néha már márciusban
Termés
Kisebb gömbölyű terméseket hoz, melyek csaknem szárazak érett állapotban, a magok feketék, 1,2–1,4 mm hosszúak, 0,9–1 mm szélesek
- Magja: fekete, 1,2–1,4 mm hosszú, 0,9–1 mm széles.
Elterjedés és élőhely
Földrajzi elterjedés: Dél‑Mexikó, Közép‑Oaxaca, Valle de Tehuacán‑Cuicatlán régió Élőhely: Száraz, xerofita bozótban, füves részeken, gyakran mészköves talajokon, 1800–2400 m tengerszint feletti magasságban
- Éghajlati tényezők: Félnedves szubtrópusi száraz klíma, kevés csapadék.
- Növénytársulás, életmód: Sziklagyep, xerofita társulásokban él, gyakran geofita életmódot folytat a száraz évszakban.
Kultúrában tartás
Erős főgyökere van, ezért mély edény szükséges. Parmás, jól vízelvezető talajt igényel. Vízelvezetés nagyon fontos, télen 5 °C alatt szárazon tartandó (–10 °C-ig rövid ideig tolerálható)
Tartása viszonylag ritka, virágzáskor különösen értékes. Szaporítható magról vagy esetleg hajtásról.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Megkülönböztethető az Echinocereus pulchellus többi alfajától főként kisebb szárátmérője (2–6 cm vs. 3–13 cm), nagyobb számú és hajlékonyabb, hosszabb tövisei, valamint ellipszis alakú areolák alapján
Egyéb
A 2020-as Brittonia-cikk szerint az alfaj korábban önálló fajként is kezelhető, és javasolták új kombinációként Echinocereus acanthosetus megnevezést önálló fajként (Gómez‑Quintero & Sánchez, 2020) – Hunt (2016) még alfajként fogadja el azt
Szerzők és forrás
- Szöveg:
- Kép: Demeter Zsolt-Mihail
- Lektorálta:
- Forrás:
- Llifle,
- Cactus‑Art,
- Brittonia 2020,
- Cactaceae Consensus 1997,
- MINISTRY OF BOTANY