Ugrás a tartalomhoz

„Echinocereus parkeri subsp. parkeri” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
3. sor: 3. sor:
  | synonym =
  | synonym =
}}
}}
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===


9. sor: 8. sor:
* A '''fajnév''' '''David Parker''' angol hobbi kaktuszgyűjtő nevét viseli, aki terepi gyűjtésekben is részt vett, és létrehozott egy ''Echinocereus'' referenciagyűjteményt több mint ezer, többségében élőhelyen gyűjtött növénnyel.
* A '''fajnév''' '''David Parker''' angol hobbi kaktuszgyűjtő nevét viseli, aki terepi gyűjtésekben is részt vett, és létrehozott egy ''Echinocereus'' referenciagyűjteményt több mint ezer, többségében élőhelyen gyűjtött növénnyel.


<span id="típuspéldány"></span>
=== Típuspéldány ===
=== Típuspéldány ===


* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Mexikó, Nuevo León állam, La Pozas és Puerto de los Pastores között, 1400–1500 m tengerszint feletti magasságban.
* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Mexikó, Nuevo León állam, La Pozas és Puerto de los Pastores között, 1400–1500 m tengerszint feletti magasságban.
* '''Első leírása:''' Bradleya 6:73, 1988.
* '''Első leírása:''' Bradleya 6:73, 1988.
 
[[Fájl:Echinocereus parkeri parkeri-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Echinocereus parkeri parkeri-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Echinocereus parkeri P367.SzJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
[[Fájl:Echinocereus parkeri SB1575.SzJ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
{{Kaktusz szinonimák}}
{{Kaktusz szinonimák}}
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


<span id="vegetatív-test"></span>
=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===


<span id="hajtás-szár"></span>
==== Hajtás, szár ====
==== Hajtás, szár ====


Sarjadó, tömött csoportokat alkot, amelyek csak a talajszint felett ágaznak el. Hajtasai a csúcs felé elvékonyodnak, hosszuk 15 cm, átmérőjük 2–6 cm.
Sarjadó, tömött csoportokat alkot, amelyek csak a talajszint felett ágaznak el. Hajtasai a csúcs felé elvékonyodnak, hosszuk 15 cm, átmérőjük 2–6 cm.
[[Fájl:Echinocereus parkeri parkeri-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
 
<span id="szemölcsök"></span>
==== Bordák ====
==== Bordák ====


Bordáinak száma 7–9 db, szélességük 8–30 mm, erősen dudorokra tagoltak.
Bordáinak száma 7–9 db, szélességük 8–30 mm, erősen dudorokra tagoltak.


<span id="axillák"></span>
==== Axillák ====
==== Axillák ====


Az areolák kerekek, átmérőjük 3,5 mm, 9–12 mm távolságra állnak egymástól.
Az areolák kerekek, átmérőjük 3,5 mm, 9–12 mm távolságra állnak egymástól.


<span id="areolák"></span>
==== Areolák ====
==== Areolák ====


Az areolák a bordák dudorain helyezkednek el.
Az areolák a bordák dudorain helyezkednek el.


<span id="tövisek"></span>
==== Tövisek ====
==== Tövisek ====


50. sor: 42. sor:
* '''Peremtövis:''' 10–13 db, nagyon vékony, 7–12 mm hosszú, fehér.
* '''Peremtövis:''' 10–13 db, nagyon vékony, 7–12 mm hosszú, fehér.


<span id="generatív-test"></span>
=== Generatív test ===
=== Generatív test ===
[[Fájl:Echinocereus parkeri parkeri-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
 
<span id="virág"></span>
==== Virág ====
==== Virág ====


61. sor: 51. sor:
* '''Ivarlevelek:''' porzók rövidek, bibeszár kb. 20 mm, a 7–10 ágú bibe halványzöld vagy zöld
* '''Ivarlevelek:''' porzók rövidek, bibeszár kb. 20 mm, a 7–10 ágú bibe halványzöld vagy zöld


<span id="termés"></span>
==== Termés ====
==== Termés ====


67. sor: 56. sor:


* '''Magja:''' fekete, 1,3–1,5 × 1,0–1,2 mm, néha közel 2 mm is lehet
* '''Magja:''' fekete, 1,3–1,5 × 1,0–1,2 mm, néha közel 2 mm is lehet
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>


== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==
75. sor: 62. sor:
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' kanyon sziklafalai, repedések, pázsitfélékkel együtt. Szürke mészkő alapkőzet, 1000–1800 m tengerszint feletti magasságban.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' kanyon sziklafalai, repedések, pázsitfélékkel együtt. Szürke mészkő alapkőzet, 1000–1800 m tengerszint feletti magasságban.


<span id="kultúrában-tartás"></span>
== Kultúrában tartás ==
== Kultúrában tartás ==


A nem gombkaktusz jellegű ''Echinocereus''-ok a gyűjteményekben kevésbé népszerűek, mivel helyigényük nagy, kezelhetőségük és átültetésük nehézkes, dekoratív hatásuk csak a virágzás idejére korlátozódik. Az ''E. parkeri'' subsp. ''parkeri'' lassan növekszik, kompakt csoportokat alkot. Virágzása nyáron, szabadban, semleges vagy enyhén bázikus talajban lehetséges. Télen teljesen szárazon, világos helyen teleltetendő, fagypont felett.
A nem gombkaktusz jellegű ''Echinocereus''-ok a gyűjteményekben kevésbé népszerűek, mivel helyigényük nagy, kezelhetőségük és átültetésük nehézkes, dekoratív hatásuk csak a virágzás idejére korlátozódik. Az ''E. parkeri'' subsp. ''parkeri'' lassan növekszik, kompakt csoportokat alkot. Virágzása nyáron, szabadban, semleges vagy enyhén bázikus talajban lehetséges. Télen teljesen szárazon, világos helyen teleltetendő, fagypont felett.
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
86. sor: 70. sor:
A faj tömött, sarjadó hajtáscsoportokat képez, virágzata bíborlila vagy fehér, virágtorka mindig fehér.
A faj tömött, sarjadó hajtáscsoportokat képez, virágzata bíborlila vagy fehér, virágtorka mindig fehér.


<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
== Taxonómia és filogenetika ==
== Taxonómia és filogenetika ==


Az ''E. parkeri'' faj négy alfajt tartalmaz: subsp. ''parkeri'', subsp. ''arteagensis'' Blum & Lange 1998, subsp. ''gonzalezii'' (Taylor) Taylor 1997 és subsp. ''mazapilensis'' Blum & Lange 1998.
Az ''E. parkeri'' faj négy alfajt tartalmaz: subsp. ''parkeri'', subsp. ''arteagensis'' Blum & Lange 1998, subsp. ''gonzalezii'' (Taylor) Taylor 1997 és subsp. ''mazapilensis'' Blum & Lange 1998.
<span id="egyéb"></span>


== Egyéb ==
== Egyéb ==
97. sor: 78. sor:
Nincsenek különleges fenyegető tényezők a fennmaradására.
Nincsenek különleges fenyegető tényezők a fennmaradására.


<span id="szerzők"></span>
== Szerzők ==
== Szerzők ==


104. sor: 84. sor:
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László


<span id="forrás"></span>
== Forrás ==
== Forrás ==



A lap jelenlegi, 2026. szeptember 27., 06:18-kori változata

Echinocereus parkeri subsp. parkeri

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Phyllocacteae
Alnemzetség-csoport Echinocereinae
Nemzetség Echinocereus
Faj Echinocereus parkeri
Alfaj Echinocereus parkeri subsp. parkeri

Tudományos név

  • Echinocereus parkeri subsp. parkeri sec. Guzmán Cruz & al. 2003
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév ógörög–latin szóösszetétel („echinos” = sün, tengeri sün, „cereus” = kandeláber, gyertya, viaszgyertya, gyertyatartó). Az előtag a növény tövises jellegére, az utótag az alakjára utal.
  • A fajnév David Parker angol hobbi kaktuszgyűjtő nevét viseli, aki terepi gyűjtésekben is részt vett, és létrehozott egy Echinocereus referenciagyűjteményt több mint ezer, többségében élőhelyen gyűjtött növénnyel.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Mexikó, Nuevo León állam, La Pozas és Puerto de los Pastores között, 1400–1500 m tengerszint feletti magasságban.
  • Első leírása: Bradleya 6:73, 1988.
Fotó: Lukoczki Zoltán
Fotó: Lukoczki Zoltán
Fotó: Szigetvári József
Fotó: Szigetvári József

A(z) Echinocereus parkeri subsp. parkeri szinonimái

  • Nincsenek szinonimák.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Sarjadó, tömött csoportokat alkot, amelyek csak a talajszint felett ágaznak el. Hajtasai a csúcs felé elvékonyodnak, hosszuk 15 cm, átmérőjük 2–6 cm.

Bordák

Bordáinak száma 7–9 db, szélességük 8–30 mm, erősen dudorokra tagoltak.

Axillák

Az areolák kerekek, átmérőjük 3,5 mm, 9–12 mm távolságra állnak egymástól.

Areolák

Az areolák a bordák dudorain helyezkednek el.

Tövisek

  • Középtövis: (1)2–4(5) db, tűszerűek, fiatalon sötét színűek, gyorsan fehéresre vagy alig sárgára változnak, gyakran sötétebb csúccsal. Hosszuk 20–25 mm, a legalacsonyabb a leghosszabb.
  • Peremtövis: 10–13 db, nagyon vékony, 7–12 mm hosszú, fehér.

Generatív test

Virág

Virágai 4,5–5,5 cm szélesek, hasonló hosszúságúak, színük bíborlila a mély rézsaszintig, de előfordulhatnak fehér példányok is. A virágtorok mindig fehér.

  • Lepellevelek: fordított lándzsásak, legnagyobbak 20–32 mm hosszúak, 4–8 mm szélesek, hosszabb vagy rövidebb hegyben végződnek
  • Ivarlevelek: porzók rövidek, bibeszár kb. 20 mm, a 7–10 ágú bibe halványzöld vagy zöld

Termés

Mintegy 2 cm átmérőjű, gömb alakú termés, fehér tövisekkel fedett, éretten zöld vagy vöröseszöld.

  • Magja: fekete, 1,3–1,5 × 1,0–1,2 mm, néha közel 2 mm is lehet

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Mexikó, Nuevo León állam délkeleti része (Galeana, Aramberri környéke)
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: kanyon sziklafalai, repedések, pázsitfélékkel együtt. Szürke mészkő alapkőzet, 1000–1800 m tengerszint feletti magasságban.

Kultúrában tartás

A nem gombkaktusz jellegű Echinocereus-ok a gyűjteményekben kevésbé népszerűek, mivel helyigényük nagy, kezelhetőségük és átültetésük nehézkes, dekoratív hatásuk csak a virágzás idejére korlátozódik. Az E. parkeri subsp. parkeri lassan növekszik, kompakt csoportokat alkot. Virágzása nyáron, szabadban, semleges vagy enyhén bázikus talajban lehetséges. Télen teljesen szárazon, világos helyen teleltetendő, fagypont felett.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A faj tömött, sarjadó hajtáscsoportokat képez, virágzata bíborlila vagy fehér, virágtorka mindig fehér.

Taxonómia és filogenetika

Az E. parkeri faj négy alfajt tartalmaz: subsp. parkeri, subsp. arteagensis Blum & Lange 1998, subsp. gonzalezii (Taylor) Taylor 1997 és subsp. mazapilensis Blum & Lange 1998.

Egyéb

Nincsenek különleges fenyegető tényezők a fennmaradására.

Szerzők

  • Szöveg: Lukoczki Zoltán
  • Kép: Lukoczki Zoltán
  • Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 628. kártya