„Kategória:Carnegiea” változatai közötti eltérés

Carnegiea
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Phyllocacteae
Alnemzetség-; csoport	Echinocereinae
Nemzetség	Carnegiea

A lap jelenlegi, 2026. január 19., 21:27-kori változata

Tudományos név

Carnegiea (Britton & Rose) Britton & Rose, 1908

A név eredete, etimológia

A nemzetséget Andrew Carnegie (1835–1919) skót-amerikai iparmágnás és filantróp tiszteletére nevezték el, aki jelentős anyagi támogatást nyújtott a sivatagi növényzet kutatásához és a Carnegie Institution of Washington botanikai laboratóriumának létrehozásához. A név klasszikus latin képzésű tulajdonnév, ahol a Carnegie családnévhez az -a botanikai utótag kapcsolódik. Az etimológiai források (Stearn, Quattrocchi) egyértelműen rögzítik a mecénási eredetet, melyet a leíró szerzők, Britton és Rose a protológusban kifejezetten megindokoltak.

Típus

Carnegiea gigantea (Engelm.) Britton & Rose; Major William H. Emory gyűjtése, Amerikai Egyesült Államok, Arizona, Gila-folyó környéke, 1846; Típuspéldány helye: Missouri Botanical Garden (MO).
Első leírása: Eredetileg Cereus giganteus néven írta le George Engelmann 1848-ban, Emory Notes of a Military Reconnoissance című művében.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1908.

Carnegiea gigantea képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Cereus Mill. (részben)
Pilocereus K.Schum. (részben)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár , levél, gyökér

A nemzetség fatermetű, monumentális oszlopkaktusz. A kifejlett szár magassága elérheti a 12–18 métert, vastagsága a 60–75 cm-t. A hajtás kezdetben egyetlen oszlop, majd az idősebb példányoknál karos elágazások (karok) jelennek meg. A felszínen 12–30 mély, függőleges bordák futnak végig.

Az areolák nagyok, kezdetben barna nemezzel borítottak. A tövisek szürkék vagy barnák, erősek; a peremtövis száma 15–30, hosszuk 1–2 cm, a középtövis száma 3–6, hosszuk akár a 7 cm-t is elérheti. A gyökérzet kiterjedt, de sekély, a talaj felszíne alatt sugárirányban terjed szét a csapadék gyors felvételéhez, emellett egy mélyre hatoló karógyökér rögzíti a hatalmas testet.

Generatív test

Virág

A virág a szár és az ágak csúcs közeli areoláiból fejlődik ki, éjszaka nyílik, de másnap délig nyitva marad. A virág tölcsér alakú, 8–12 cm hosszú, színe krémfehér.

Takarólevelek: A külső lepellevél zöldes, a belső lepellevél viaszos fehér, tompa csúcsú.
Ivarlevelek: A porzószálak rendkívül nagy számban (több ezer) vannak jelen, fehérek, a portokok sárgák. A termő alsó állású, a bibeszál robusztus, a bibe krémfehér, sokágú.

Termés

A termés tojásdad bogyó, 6–9 cm hosszú, éretten vörös, húsos, csúcsán szabálytalanul felreped.

Magja: A magok aprók, feketék, fényesek, egy-egy termésben akár 2000 darab is található.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A nemzetség őshonos az Amerikai Egyesült Államok területén (Arizona déli része, Kalifornia délkeleti csücske) és Mexikó északi részén (Sonora állam).
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: A Sonora-sivatag jellegzetes növénye. Köves lejtőkön, hordalékkúpokon él 1200 méter tengerszint feletti magasságig. Jellemző növénytársulása a sivatagi bozótos, ahol “dajkanövények” (pl. Parkinsonia fajok) árnyékában indul fejlődésnek.

Kultúrában tartás

A Carnegiea rendkívül lassú növekedésű, emiatt lakásban vagy üvegházban ritkán éri el természetes méretét. Magról jól szaporítható, de az első 10 évben csak pár centimétert nő. Teljes napfényt és nagyon jó vízelvezetésű, ásványi talajt igényel. Télen teljesen szárazon kell tartani, a felnőtt példányok rövid ideig tartó gyenge fagyot elviselnek.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Hasonlít a Pachycereus nemzetség tagjaihoz (pl. Pachycereus pringlei), de a Carnegiea lassabb növekedésű, tövisek elrendezése eltérő, és a virág szerkezete, valamint a termés morfológiája alapján jól elkülöníthető.

Szukkulens taxonok

A nemzetség monotipikus, egyetlen faja a Carnegiea gigantea (Saguaro). Ez a taxon a kaktuszfélék egyik legszélsőségesebb szukkulense, hatalmas mennyiségű vizet képes raktárolni a belső parenchima szöveteiben, amit a bordák harmonikaszerű tágulása és összehúzódása tesz lehetővé a vízkészlet függvényében.

Taxonómia és filogenetika

Lásd itt: Echinocereinae > Clade 2

Forrás

A(z) „Carnegiea” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.

C

Carnegiea gigantea

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{Speciesbox|taxon= Carnegiea}}
 == Tudományos név ==
-''Carnegiea'' Britton & Rose 1908
+* '''''Carnegiea''''' (Britton &amp; Rose) Britton &amp; Rose, 1908
-'''A tudományos név státusza:''' érvényes
+=== A név eredete, etimológia ===
-'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
+A nemzetséget '''Andrew Carnegie''' (1835–1919) skót-amerikai iparmágnás és filantróp tiszteletére nevezték el, aki jelentős anyagi támogatást nyújtott a sivatagi növényzet kutatásához és a Carnegie Institution of Washington botanikai laboratóriumának létrehozásához.
+A név klasszikus latin képzésű tulajdonnév, ahol a ''Carnegie'' családnévhez az ''-a'' botanikai utótag kapcsolódik. Az etimológiai források (Stearn, Quattrocchi) egyértelműen rögzítik a mecénási eredetet, melyet a leíró szerzők, '''Britton''' és '''Rose''' a protológusban kifejezetten megindokoltak.
-<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
-=== A név eredete, etimológia ===
-A '''nemzetségnév''' Andrew Carnegie (1835–1919) skót származású észak-amerikai iparmágnás és filantróp nevét őrzi.
+=== Típus ===
-Alapítványa többek között '''Britton''' és '''Rose''' kaktusztani munkásságát is támogatta, ennek tiszteletére nevezték el róla a nemzetséget.
-<span id="leírás"></span>
+* ''Carnegiea gigantea'' (Engelm.) Britton &amp; Rose; Major William H. Emory gyűjtése, '''Amerikai Egyesült Államok''', Arizona, Gila-folyó környéke, 1846; Típuspéldány helye: Missouri Botanical Garden (MO).
-=== Leírás ===
+* '''Első leírása:''' Eredetileg ''Cereus giganteus'' néven írta le George Engelmann 1848-ban, Emory ''Notes of a Military Reconnoissance'' című művében.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1908.
-A ''Carnegiea'' egy '''monotipikus kaktusznemzetség''', amelybe egyetlen elfogadott faj tartozik.
+{{Típusfaj|Carnegiea gigantea|limit=5}}
-A nemzetséget óriás termetű, lassú növekedésű, erőteljes oszlopos kaktusz jellemzi, vastag, tömeges felépítésű szárakkal.
+=== Szinonimák ===
-A növények rendszerint '''magányosan''' fejlődnek, idősebb korban oldalirányban elágazhatnak. Az '''areolák''' sűrűn állók, ami robusztus, egységes felszínű megjelenést kölcsönöz a szárnak.
+* '''''Cereus''''' Mill. (részben)
+* '''''Pilocereus''''' K.Schum. (részben)
 == Alaktani, morfológiai jellemzők ==
@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 === Vegetatív test ===
-==== Hajtás, szár ====
+==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====
-A '''szár''' vastag, hengeres, erőteljesen oszlopos felépítésű.
-Idősebb korban gyakran karos elágazást mutat, az elágazások többnyire a felsőbb szárszakaszokon jelennek meg.
-A szövetek nagy vízraktározó kapacitással rendelkeznek, ami lehetővé teszi a hosszú aszályos időszakok átvészelését.
-==== Bordák ====
+A nemzetség fatermetű, monumentális oszlopkaktusz. A kifejlett '''szár''' magassága elérheti a 12–18 métert, vastagsága a 60–75 cm-t. A '''hajtás''' kezdetben egyetlen oszlop, majd az idősebb példányoknál karos elágazások (karok) jelennek meg. A felszínen 12–30 mély, függőleges '''bordák''' futnak végig.
-A '''bordák''' jól fejlettek, párhuzamos lefutásúak, tompa élűek.
+Az '''areolák''' nagyok, kezdetben barna nemezzel borítottak. A '''tövisek''' szürkék vagy barnák, erősek; a '''peremtövis''' száma 15–30, hosszuk 1–2 cm, a '''középtövis''' száma 3–6, hosszuk akár a 7 cm-t is elérheti. A '''gyökérzet''' kiterjedt, de sekély, a talaj felszíne alatt sugárirányban terjed szét a csapadék gyors felvételéhez, emellett egy mélyre hatoló karógyökér rögzíti a hatalmas testet.
-Számuk mérsékelt, de szélesek és mélyek, ami a szár térfogatváltozását segíti.
-==== Areolák ====
-Az '''areolák''' sűrűn helyezkednek el a bordák élvonalán, nemezes jellegűek.
-A hajtás felső részén gyakrabban jelennek meg virágot hozó areolák.
-==== Tövisek ====
-* '''Peremtövisek:''' számosak, viszonylag rövidek
-* '''Középtövisek:''' kevesebb számúak, hosszabbak és erőteljesebbek
-A tövisek elsősorban mechanikai védelmet és árnyékolást biztosítanak.
 === Generatív test ===
@@ 52. sor: / 35. sor: @@
 ==== Virág ====
-A '''virágok''' nagy méretűek, tölcsér vagy harang alakúak, a hajtások felső részén jelennek meg.
+A '''virág''' a '''szár''' és az ágak csúcs közeli areoláiból fejlődik ki, éjszaka nyílik, de másnap délig nyitva marad. A '''virág''' tölcsér alakú, 8–12 cm hosszú, színe krémfehér.
-A virágok éjszaka kezdenek nyílni, és a következő nappali órákban is nyitva maradhatnak.
-* '''Szín:''' fehér
+* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' zöldes, a '''belső lepellevél''' viaszos fehér, tompa csúcsú.
-* '''Illat:''' kifejezetten illatos
+* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' rendkívül nagy számban (több ezer) vannak jelen, fehérek, a '''portokok''' sárgák. A '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' robusztus, a '''bibe''' krémfehér, sokágú.
-* '''Megporzás:''' elsősorban éjszakai állatok, nappal madarak és rovarok közreműködésével
 ==== Termés ====
-A '''termés''' húsos, lédús bogyó, éréskor felnyíló.
+A termés tojásdad bogyó, 6–9 cm hosszú, éretten vörös, húsos, csúcsán szabálytalanul felreped.
-A terméshús élénk színű, nagy mennyiségű magot tartalmaz.
-* '''Magja:''' kisméretű, ovális, fényes, sötétbarna vagy majdnem fekete
+* '''Magja:''' A magok aprók, feketék, fényesek, egy-egy termésben akár 2000 darab is található.
-A magok terjedésében állatok játszanak fontos szerepet.
 == Elterjedés és élőhely ==
-'''Földrajzi elterjedés:'''
+* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség őshonos az '''Amerikai Egyesült Államok''' területén (Arizona déli része, Kalifornia délkeleti csücske) és '''Mexikó''' északi részén (Sonora állam).
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A Sonora-sivatag jellegzetes növénye. Köves lejtőkön, hordalékkúpokon él 1200 méter tengerszint feletti magasságig. Jellemző növénytársulása a sivatagi bozótos, ahol “dajkanövények” (pl. ''Parkinsonia'' fajok) árnyékában indul fejlődésnek.
-A ''Carnegiea'' nemzetség a '''Sonora-sivatag''' területén honos.
-* '''Egyesült Államok:''' elsősorban Arizona, kisebb mértékben Kalifornia
+== Kultúrában tartás ==
-* '''Mexikó:''' Sonora állam
-'''Élőhely:'''
+A ''[[:Kategória:Carnegiea|Carnegiea]]'' rendkívül lassú növekedésű, emiatt lakásban vagy üvegházban ritkán éri el természetes méretét. Magról jól szaporítható, de az első 10 évben csak pár centimétert nő. Teljes napfényt és nagyon jó vízelvezetésű, ásványi talajt igényel. Télen teljesen szárazon kell tartani, a felnőtt példányok rövid ideig tartó gyenge fagyot elviselnek.
-* domboldalak, völgyek, kanyonok
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
-* sziklás, jó vízelvezetésű területek
-Előfordulása a tengerszint közelétől mintegy 2000 méteres magasságig terjed.
+Hasonlít a [[:Kategória:Pachycereus|Pachycereus]] nemzetség tagjaihoz (pl. ''Pachycereus pringlei''), de a ''[[:Kategória:Carnegiea|Carnegiea]]'' lassabb növekedésű, '''tövisek''' elrendezése eltérő, és a '''virág''' szerkezete, valamint a termés morfológiája alapján jól elkülöníthető.
-A természetes szaporulat ritka; a fiatal növények gyakran cserjék árnyékában indulnak fejlődésnek.
-Ritkán hó is érheti őket, de a tartós hideg és nedvesség állománycsökkenést okozhat.
-== Rendszertan, fajszám ==
+== Szukkulens taxonok ==
-A ''Carnegiea'' monotipikus nemzetség, amely egyetlen, jelenleg elfogadott fajt foglal magában.
+A nemzetség monotipikus, egyetlen faja a ''[[Carnegiea gigantea]]'' (Saguaro). Ez a taxon a kaktuszfélék egyik legszélsőségesebb szukkulense, hatalmas mennyiségű vizet képes raktárolni a belső parenchima szöveteiben, amit a bordák harmonikaszerű tágulása és összehúzódása tesz lehetővé a vízkészlet függvényében.
-== Egyéb ==
+== Taxonómia és filogenetika ==
-A ''Carnegiea'' a sivatagi ökoszisztémák egyik meghatározó eleme, ökológiai szerepe kiemelkedő: élőhelyként és táplálékforrásként számos állatfaj számára alapvető jelentőségű.
+Lásd itt: [[:Kategória:Echinocereinae#Clade_2_(N2)_–_Tartalmazott_nemzetségek:|Echinocereinae > Clade 2]]
-== Szerzők és forrás ==
+== Forrás ==
-* '''Szerkesztette:''' Jokhel Csaba
+* https://www.ipni.org/
-* '''Kép:'''
+* https://powo.science.kew.org/
-* '''Lektorálta:'''
+* https://www.worldfloraonline.org/
-* '''Forrás:'''
+* https://en.wikipedia.org/wiki/Saguaro
-** https://caryophyllales.org/
+* [https://www.google.com/search?q=https://www.llifle.com/Encyclopaedia/CACTI/Family/Cactaceae/Carnegiea/ https://www.llifle.com/Encyclopaedia/CACTI/Family/Cactaceae/Carnegiea/]
-** https://powo.science.kew.org/
-** https://thelastcactusclassification.top/category/carnegiea/
-** https://hu.wikipedia.org/wiki/Saguaro
 [[Kategória:Cactaceae]]
+[[Kategória:Echinocereinae]]