Carnegiea gigantea

Carnegiea gigantea
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Phyllocacteae
Alnemzetség-csoport	Echinocereinae
Nemzetség	Carnegiea
Faj	Carnegiea gigantea

Tudományos név

Carnegiea gigantea (Engelm.) Britton & Rose in J. New York Bot. Gard. 9: 188. 1908 sec. Parfitt & Gibson 2003
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév az amerikai iparmágnás, Andrew Carnegie (1835–1919) nevét viseli, aki több jótékony intézetet is alapított, köztük a washingtoni Carnegie Intézetet.
A fajnév latin eredetű, jelentése hatalmas, óriási, a növény impozáns méreteire utal.

Típuspéldány

Típuspéldány: Engelm. in Emory Mil. Reconn. 159. 1848, mint Cereus giganteus
Eredeti típusélőhely: USA, Arizona, Gila folyó mentén
Első leírása: 1848, Engelm.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Britton & Rose, 1908

A(z) Carnegiea gigantea szinonimái

≡ Cereus giganteus, ≡ Pilocereus giganteus
= Carnegiea gigantea f. cristata

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

1–10 ágú, vagy elágazás nélküli, erőteljes törzsű növény. Az oldalágak a törzs középtáján nőnek ki, felfelé állnak. Átmérőjük 25–75(90) cm, hosszuk 5–15(18) m. A hajtások zöldek, oszloposak, aljukon és törzsükön szürke kéreggel.

Bordák

Bordáinak száma 19–26, fiatal növényeken 11–15. A bordák keresztmetszete széles háromszög alakú, élük lekerekített, sima, nem tagoltak.

Areolák

Az areolák kerekded, ellipszis vagy pajzs alakúak, 1 cm-re helyezkednek el egymástól, sárgás vagy szürke filccel fedettek.

Tövisek

Középtövis: általában 4–7 db, de lehet kevesebb vagy hiányozhat, 30–50 mm hosszú.
Peremtövis: 8–50 db, 10–20 mm hosszú, bordákhoz simuló vagy szétálló, színe halvány sárgásfehértől szürkésig, merev, tűszerű, lapított, szögletes vagy kör keresztmetszetű.

Generatív test

Virág

Éjjel nyíló, de következő napon is nyitva maradó virágok a hajtáscsúcs közelében. Tölcsér alakúak, rövid csövűek, 8,5–14 cm hosszúak.

Lepellevelek: külső lepellevelek zöldek, 2–2,5 cm hosszúak, fehéres, hullámos széllel; belsők viaszfehérek, 2–3,5 cm hosszúak, 1–1,8 cm szélesek, szélük ép vagy hullámos
Ivarlevelek: kb. 10 db bibeág, sárgásfehérek, hosszuk 12 mm
Magház: szemölcsös, pikkelyes, háromszögű pikkelyekkel

Termés

Hosszúkás, 45–95 × 25–45 mm, sötétvörös, tövisek előfordulhatnak rajta. Gyümölcshúsa vörös, édes, ehető.

Mag: vörösesfekete, tojásdad, fényes, sima

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Arizona (USA), Délkelet-Kalifornia (USA), Sonora (Mexikó)
Élőhely: sziklás hegy- és domboldalak, kaktuszokkal és alacsony cserjékkel, pl. Fouquieria splendens társaságában

Kultúrában tartás

Lassú növekedésű, hatalmas méretű faj. Sarjat idős korban hoz; szaporítása főként magról történik. Átlagos, jó vízáteresztő, semlegesközeli vagy enyhén bázikus talajban nevelhető. Fejlődési időszakban teljes napfényen, télen szárazon tartandó. Tövisei napfény hatására szépek.

Virágzása éjjel történik, következő napon is nyitva marad.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Jellegzetes oszlopos habitus, hatalmas méret, sárgás-tövises areolák, éjjel nyíló, tölcsér alakú virágok.

Taxonómia és filogenetika

Leíró: Engelm., 1848, mint Cereus giganteus. Aktuális nemzetségbe helyezte: Britton & Rose, 1908.

Egyéb

A faj indián neve saguaro (sahuaro), köznyelvi elnevezésként is használatos.
Britton és Rose szerint a méreteket gyakran túlbecsülik; soha nem mértek 12 m-nél magasabb példányt.
Egy 5,5 m magas példány súlya 770 kg volt.

Szerzők

Szöveg: Lukoczki Zoltán
Kép: Venekei István, Lukoczki Zoltán
Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 217. kártya