„Lophophora diffusa” változatai közötti eltérés

Lophophora diffusa
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cacteae
Alnemzetség-csoport	Cactinae
Nemzetség	Lophophora
Faj	Lophophora diffusa

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2026. február 15., 17:10-kori változata

Tudományos név

Lophophora diffusa (Croizat) Bravo in Cact. Suc. Mex. 12: 13. 1967 sec. Hunt 2016
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév két ógörög szó összetétele: lophos = bóbita, taraj, üstök, bojt és phoros = hordozó, viselő, amely az areolákból képződő gyapjúcsomókra utal.
A fajnév a latin diffusus szóból származik, jelentése kiterjedt, terebélyes, tágas, kövér, amely a lapos, széles, alig elkülönülő szemölcsökkel tagolt hajtásfelszínt jellemzi.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Mexikó, Querétaro állam, Vizarrón környéke; 1944
Első leírása: Lophophora echinata var. diffusa Croizat, Desert Plant Life 16: 44. 1944
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Helia Bravo, 1967

A(z) Lophophora diffusa szinonimái

≡ Lophophora echinata var. diffusa, ≡ Lophophora williamsii var. diffusa, ≡ Lophophora williamsii subsp. diffusa, ≡ Lophophora diffusa subsp. diffusa
= Lophophora diffusa var. koehresii, ≡ Lophophora williamsii var. koehresii, ≡ Lophophora koehresii, ≡ Peyotl koehresii
= Lophophora diffusa subsp. viridescens, ≡ Lophophora viridescens, ≡ Peyotl viridescens
= Lophophora diffusa subsp. kubesae
= Lophophora diffusa var. swobodaiana
− Peyotl diffusus

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Lapos vagy lapított gömb alakú, csúcsa gyakran besüllyedő. Kifejlett korban általában 2–7 cm magas és 5–12 cm átmérőjű, kivételesen idős példányokon akár 20–25 cm átmérő is előfordul. Kezdetben magános, később sarjadó, kisebb telepeket alkotó. Színe világoszöldtől szürkészöldön át sárgás árnyalatúig változik, puha, húsos állományú.

Szemölcsök

A bordák alig elkülönülők, elmosódó lefutásúak, nagy kiterjedésű, lapos szemölcsökre tagoltak; a szemölcsei (tuberkulum-ai) szélesek, sekélyek, nem élesen határoltak.

Axillák

Az axillákban gyapjú nem különül el önállóan.

Areolák

Kerek, 2–3 mm átmérőjű areolák, amelyekből fehér, később piszkosfehér gyapjúcsomók fejlődnek, különösen a hajtáscsúcson.

Tövisek

A kifejlett növényeken tövisek hiányoznak.
A magoncokon rövid ideig megjelenő, juvenális töviskezdemények figyelhetők meg, amelyek a fejlődés során eltűnnek.

Generatív test

Virág

A virágok a gyapjas hajtáscsúcson, fiatal csúcsi areolákból fejlődnek, 1,5–3 cm átmérőjűek. Színük többnyire fehér, ritkábban sárgás vagy halvány rózsaszínes árnyalatú.

Lepellevelek: külső lepellevelek zöldesek, sötétebb középsávval; belső lepellevelek fehérek, lándzsásak, hegyben végződők
Ivarlevelek: porzószálak fehérek, portokok sárgák; bibeszál rövid; bibe fehér vagy halványsárga

Termés

Halvány rózsaszín, piros vagy sárgás árnyalatú, gyakran elnyújtott vagy bunkó alakú, ritkábban gömbölyded, 15–20 mm hosszú, kevés magot tartalmaz.

Magja: feketék, gömbölydedek vagy körte alakúak, viszonylag nagyok, hálózatos vagy szemölcsös felszínűek

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikó középső részén, főként Querétaro államban (Vizarrón, Tolimán, Peña Blanca környéke), továbbá Hidalgo és San Luis Potosí államokban; 1000–2000 m tengerszint feletti magasságban
Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód: rendkívül száraz, mészkő- és agyagpala-alapkőzetű, köves területek; félsivatagi, kislevelű cserjés vegetációban, gyakran bokrok (Larrea, Acacia) védelmében, geofiton mimikri növény

Kultúrában tartás

Fejlődési időszakban elviseli az erős fényt, de félárnyékban fejlődik legszebben. Erős karógyökere miatt mély edényt igényel. Ültetőközege porózus, humuszban szegény, mészkőtartalmú és homokos legyen. Túlöntözésre érzékeny, két öntözés között a talaj teljes kiszáradása szükséges. Télen 10 °C körüli vagy afeletti hőmérsékleten, teljesen szárazon teleltetendő.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Lophophora williamsii-hez hasonló, de annál laposabb, szélesebb szemölcsű, világosabb színű, valamint a jellegzetes alkaloidák csak nyomokban vannak jelen.

Taxonómia és filogenetika

Korábban számos alfajt és változatot írtak le, de ezek rendszertani elkülönítése nem indokolt. Egyes szerzők a Lophophora fricii-t is alfajként kezelték, azonban önálló faji státusza elfogadott.

Egyéb

A csökkent alkaloidtartalom miatt „hamis peyote”-ként is ismert. Bár a klasszikus peyote-alkaloidák csak kis mennyiségben vannak jelen, más vegyületek nagyobb koncentrációban fordulnak elő.

Szerzők

Szöveg: Lukoczki Zoltán; Varga Zoltán
Kép: Lukoczki Zoltán; Varga Zoltán
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete - Pozsgások 420. és 785. kártya

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Speciesbox|taxon= Lophophora diffusa}}
+{{Taxonbox
-<span id="tudományos-név"></span>
+| accepted = Lophophora diffusa (Croizat) Bravo in Cact. Suc. Mex. 12: 13. 1967 sec. Hunt 2016| synonym = }}
-== Tudományos név ==
-* ''Lophophora diffusa'' (Croizat) Bravo, 1967
-* '''A tudományos név státusza:''' érvényes
 <span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
 === A név eredete, etimológia ===
-A '''nemzetségnév''' két ógörög szó összevonásából származik: ''lophos'' (bojt, pompon, csomó, üstök, búb, bóbitás, tarajos) és ''phoreo'' (visel, hordoz), jelentése „bojtot viselő”, utalva az ''areola''-kból bőségesen képződő gyapjúképletekre (''trichomae'').
+* A '''nemzetségnév''' két ógörög szó összetétele: ''lophos'' = bóbita, taraj, üstök, bojt és ''phoros'' = hordozó, viselő, amely az areolákból képződő gyapjúcsomókra utal.<br />
+* A '''fajnév''' a latin ''diffusus'' szóból származik, jelentése kiterjedt, terebélyes, tágas, kövér, amely a lapos, széles, alig elkülönülő szemölcsökkel tagolt hajtásfelszínt jellemzi.
-A '''fajnév''' a latin ''diffusus'' szóból ered, jelentése kiterjedt, messze terjedő, terebélyes, tágas; a szétterülő hajtásra és a széles bordákra utal.
 <span id="típuspéldány"></span>
 === Típuspéldány ===
-* '''Első leírása:''' ''Lophophora echinata'' var. ''diffusa'' Croizat, L., Desert Plant Life 16: 44, 1944.
+* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Mexikó, Querétaro állam, Vizarrón környéke; 1944
-* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Bravo, H. H., 1967
+* '''Első leírása:''' ''Lophophora echinata'' var. ''diffusa'' Croizat, Desert Plant Life 16: 44. 1944
-[[Fájl:Lophophora diffusa-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zoltán]]
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Helia Bravo, 1967
 {{Kaktusz szinonimák}}
+[[Fájl:Lophophora diffusa-010.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
 <span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
@@ 28. sor: / 23. sor: @@
 <span id="hajtás-szár"></span>
 ==== Hajtás, szár ====
-Kezdetben magános, később – főként idősebb korban – sarjadó, akár telepképző. Alakja gömb vagy lapított gömb, csúcsa besüllyedő. Hajtása világoszöld, szürkés vagy kékes árnyalatú, néha sárgás tónussal, puha és húsos. A föld feletti rész átmérője 5–12(–15–25) cm, magassága 2–7 cm. Terjedelmes raktározó karógyökérrel rendelkezik.
+Lapos vagy lapított gömb alakú, csúcsa gyakran besüllyedő. Kifejlett korban általában 2–7 cm magas és 5–12 cm átmérőjű, kivételesen idős példányokon akár 20–25 cm átmérő is előfordul. Kezdetben magános, később sarjadó, kisebb telepeket alkotó. Színe világoszöldtől szürkészöldön át sárgás árnyalatúig változik, puha, húsos állományú.
 <span id="szemölcsök"></span>
 ==== Szemölcsök ====
-A bordák nagy dudoros, lapos szemölcsökre tagolódnak; nem határozott elkülönülésűek.
+A bordák alig elkülönülők, elmosódó lefutásúak, nagy kiterjedésű, lapos szemölcsökre tagoltak; a szemölcsei (tuberkulum-ai) szélesek, sekélyek, nem élesen határoltak.
+[[Fájl:Lophophora diffusa-011.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
+<span id="axillák"></span>
-<span id="axillák"></span>
 ==== Axillák ====
-Nem különülnek el markánsan.
+Az axillákban gyapjú nem különül el önállóan.
 <span id="areolák"></span>
 ==== Areolák ====
-Az ''areola'' 2–3 mm átmérőjű, kerek. A csúcs felé fehéresszürkés, kezdetben sárgásbarnás gyapjú képződik bennük, amely idővel piszkosfehérré válik és lekophat. Virágzóképes korban a gyapjú mennyisége számottevően megnő.
+Kerek, 2–3 mm átmérőjű areolák, amelyekből fehér, később piszkosfehér gyapjúcsomók fejlődnek, különösen a hajtáscsúcson.
 <span id="tövisek"></span>
 ==== Tövisek ====
-Töviseket nem fejleszt; magoncokon átmenetileg fehér kezdemények figyelhetők meg, amelyek később eltűnnek.
+A kifejlett növényeken tövisek hiányoznak.<br />
+A magoncokon rövid ideig megjelenő, juvenális töviskezdemények figyelhetők meg, amelyek a fejlődés során eltűnnek.
+[[Fájl:Lophophora diffusa-012.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
+<span id="generatív-test"></span>
-<span id="generatív-test"></span>
 === Generatív test ===
@@ 56. sor: / 54. sor: @@
 ==== Virág ====
-A virág a fiatal, csúcsi ''areola''-kból fejlődik, 2–2,5 cm hosszú és 1,3–2,2(–3) cm széles, fehér színű.
+A virágok a gyapjas hajtáscsúcson, fiatal csúcsi areolákból fejlődnek, 1,5–3 cm átmérőjűek. Színük többnyire fehér, ritkábban sárgás vagy halvány rózsaszínes árnyalatú.
+[[Fájl:Lophophora diffusa-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zoltán]]
-* '''Lepellevelek:''' lándzsásak, nyújtottak, hegyben végződnek; a külső lepellevelek zöldesek, sötétebb középsávval.
+* '''Lepellevelek:''' '''külső lepellevelek''' zöldesek, sötétebb középsávval; '''belső lepellevelek''' fehérek, lándzsásak, hegyben végződők
-* '''Ivarlevelek:''' a porzószálak fehérek, a portokok sárgák; a bibe fehér vagy halványsárga. A virág közepe gyakran sárgásnak hat a pollen miatt.
+* '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''' fehérek, '''portokok''' sárgák; '''bibeszál''' rövid; '''bibe''' fehér vagy halványsárga
+[[Fájl:Lophophora diffusa-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zoltán]]
 <span id="termés"></span>
 ==== Termés ====
-A termés halvány rózsaszínű, elnyújtott, bunkó alakú, 15–20 mm hosszú és kb. 8 mm vastag, általában 20–30 magot tartalmaz.
+Halvány rózsaszín, piros vagy sárgás árnyalatú, gyakran elnyújtott vagy bunkó alakú, ritkábban gömbölyded, 15–20 mm hosszú, kevés magot tartalmaz.
-* '''Magja:''' fekete, gömbölyded vagy körte alakú; mérete 10–15 mm. A maghéj szemölcsös, a szemölcsök csúcsosak, felszínükön párhuzamos vonalak futnak a csúcs irányába.
+* '''Magja:''' feketék, gömbölydedek vagy körte alakúak, viszonylag nagyok, hálózatos vagy szemölcsös felszínűek
 <span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
 == Elterjedés és élőhely ==
-* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''', '''Querétaro''' állam középső részén; nagyjából Vizarrón, Tolimán, Ninas Las Palmas, Bucareli és '''Peña Blanca''' települések közötti területen, a Río Estorax folyómedrei mentén.
+* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' középső részén, főként '''Querétaro''' államban (Vizarrón, Tolimán, Peña Blanca környéke), továbbá '''Hidalgo''' és '''San Luis Potosí''' államokban; 1000–2000 m tengerszint feletti magasságban
-* '''Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód:''' alacsony agyagpala- és mészkőhegyeken, köves, viszonylag sík területeken, lankás oldalakon, ritkán meredekebb agyagpalafalakon, folyómedrek közelében. Félsivatagi, kislevelű cserjés vegetációban, többnyire bokrok (pl. ''Larrea tridentata'') védelmében, kövek között él. 1200–2000 m tengerszint feletti magasságban fordul elő; ''geophyta'' mimikri növény.
+* '''Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód:''' rendkívül száraz, mészkő- és agyagpala-alapkőzetű, köves területek; félsivatagi, kislevelű cserjés vegetációban, gyakran bokrok (''Larrea'', ''Acacia'') védelmében, geofiton mimikri növény
 <span id="kultúrában-tartás"></span>
 == Kultúrában tartás ==
-A tartási hibákat rosszul tolerálja. Meleg, napos, levegős helyet igényel, de a legerősebb nyári hőségben enyhe árnyékolást kedvel. Erős gyökérzete miatt mély edénybe ültetendő. Ásványi ültetőközeg javasolt, minimális humusztartalommal és kiváló vízáteresztéssel; pangó vízben könnyen gyökérrothadást szenved. Télen kb. 10 °C-on vagy afölött teleltetendő. Magról szaporítható, de kényesebb az átlagnál.
+Fejlődési időszakban elviseli az erős fényt, de félárnyékban fejlődik legszebben. Erős karógyökere miatt mély edényt igényel. Ültetőközege porózus, humuszban szegény, mészkőtartalmú és homokos legyen. Túlöntözésre érzékeny, két öntözés között a talaj teljes kiszáradása szükséges. Télen 10 °C körüli vagy afeletti hőmérsékleten, teljesen szárazon teleltetendő.
 <span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
 == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
-A nemzetség legdélebbre elterjedt faja, nagyobb, szétterülő hajtással és széles bordákkal. Egyes elméletek szerint nagy mérete azzal függ össze, hogy nem képes védekezésként mélyen a talajba húzódni, mint a többi ''Lophophora'' faj; ezt az elméletet a ''Lophophora fricii'' esetében is felvetették.
+A ''Lophophora williamsii''-hez hasonló, de annál laposabb, szélesebb szemölcsű, világosabb színű, valamint a jellegzetes alkaloidák csak nyomokban vannak jelen.
+<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
+== Taxonómia és filogenetika ==
+[[Fájl:Lophophora diffusa-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zoltán]]
+Korábban számos alfajt és változatot írtak le, de ezek rendszertani elkülönítése nem indokolt. Egyes szerzők a ''Lophophora fricii''-t is alfajként kezelték, azonban önálló faji státusza elfogadott.
 <span id="egyéb"></span>
 == Egyéb ==
+[[Fájl:Lophophora diffusa-003.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zoltán]]
-Idegen megporzású (''allogama''); a megtermékenyüléshez egy másik egyed virágporára van szükség. Természetes élőhelyén május–júniusban virágzik.
+A csökkent alkaloidtartalom miatt „hamis peyote”-ként is ismert. Bár a klasszikus peyote-alkaloidák csak kis mennyiségben vannak jelen, más vegyületek nagyobb koncentrációban fordulnak elő.
 <span id="szerzők"></span>
 == Szerzők ==
-* '''Szöveg:''' Varga Zoltán
-* '''Kép:''' Varga Zoltán
+* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán; Varga Zoltán
+* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán; Varga Zoltán
 * '''Lektorálta:''' Papp László
 <span id="forrás"></span>
 == Forrás ==
-* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 785. kártya
+* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete - Pozsgások 420. és 785. kártya
 [[Kategória:Lophophora]]