„Ariocarpus bravoanus subsp. hintonii” változatai közötti eltérés

Ariocarpus bravoanus subsp. hintonii
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cacteae
Alnemzetség-csoport	Cactinae
Nemzetség	Ariocarpus
Faj	Ariocarpus bravoanus subsp. hintonii

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2026. február 17., 17:40-kori változata

Tudományos név

Ariocarpus bravoanus subsp. hintonii (Stuppy & N.P.Taylor) E.F.Anderson & W.A.Fitz Maur. in Haseltonia 5: 11. 1998 sec. Hunt 2016
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetség neve az aria és a karpos ógörög szavak összevonásából képezte Scheidweiler. Az aria egyes elméletek szerint a Sorbus aria (madárberkenye) fajra utal, a karpos termést jelent. Ezek alapján berkenye termésűt jelent. (Más feltételezés szerint a genus leírójának (Scheidw.) ez egy elírása, ui. az ógörög erion gyapjút jelent, ami reálisabb tulajdonsága e növényeknek, ezért nevezik több nyelvben gyapjas kaktusznak őket. A lektor.) Az alfajnév G. S. Hinton mexikói botanikus, aki több kaktuszfajt fedezett fel, vezetékneve után képezve (a birtokos eset ragjával).

Első leírása

Ariocarpus fissuratus var. hintonii Stuppy, W. & Taylor, N. P. (1989), Bradleya 7: 84-88.

Az aktuális nemzetségbe helyezte

E. F. Anderson & W. A. Fitz Maur., 1997

A(z) Ariocarpus bravoanus subsp. hintonii szinonimái

≡ Ariocarpus fissuratus var. hintonii, ≡ Ariocarpus fissuratus subsp. hintonii

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Testének jelentős része a föld alá rejtőzik (geofiton, mimikri növény), gyökere megvastagodott, erős módosult, ún. raktározó karógyökér. A talajfelszín felett látható teste (hajtása) zöldesbarna, olivazöld, szürkészöld, kultúrában élénk- vagy szürkészöld. Magassága 1,5-2 cm, szélessége 6(8) cm körüli. Hajtása erősen lapított, spirális lefutású, közel egyenlő szárú háromszög alakú szemölcsökre tagolt.

Szemölcsök

Szemölcsén v-alakú erős barázdák futnak a csúcsa felé. A szemölcs jellemzően papillás, pontozott, különösen a peremein. Szemölcsei nagyon hasonlítanak az Ariocarpus fissuratus fajéra, de attól kisebbek és mintázatuk finomabb. Szemölcsei felszínén apró, viszonylag egyforma méretű kiemelkedések, szemölcsök vagy latinul ún. papillák fedezhetők fel, melyek nem jellemzőek az A. fissuratus fajra.

Areolák

Areolája a szemölcs középső részén gyapjas barázda-szerűen fut végig. Piszkosfehéren vagy sárgásbarnásan gyapjas, később szürkén nemezes, mely csak a virágzóképes növényekre jellemző, itt képződnek a virágok.

Tövisek

Tövisei nincsenek.

Ariocarpus bravoanus subsp. hintonii
1.
2.
3.

Generatív test

Virág

Virágja a csúcson frissen növekvő areolából fejlődik, 3-4 cm széles és 2-3 cm hosszú, nappal nyílik, 2-3 napig. A virág szélesre nyílik, sekély kehely alakú.

Külső lepellevelek: fehérek, halványrózsa vagy zöldes árnyalattal.
Belső lepellevelek: lilásrózsásak, magenta színűek.
Porzószálak: fehérek
Portokok: mélysárgák, narancssárgák
Bibe: bibefej kilóg a porzók gyűrűjéből és fehér, több ágú.

Termés

A termés fehér hosszúkás, bunkószerű vagy cseppalakú, csak a következő évben bújik elő. Először húsos, majd beszárad és barna, pergamenszerű lesz. Egy termésben számos mag található.

Magja: feketék, fényük matt, felszínük pontozott, szemölcsös, köldöke fehér. A mag durván 1-1,5 mm méretű, gömbölyded alakú.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikó San Luis Potosí szövetségi államának északi részén honos endemikus (bennszülött) faj. Matehuala város környéki fennsíki, száraz, alacsony mészkődombok tetején elterjedt, több populációja is ismert. Pár éve a várostól északra Cedral környékén is újabb populációkat fedeztek fel a Zacatecas államhatárhoz közel.

Ariocarpus bravoanus subsp. hintonii élőhelyi képek
Ariocarpus bravoanus subsp. hintonii élőhelyi kép
Ariocarpus bravoanus subsp. hintonii élőhelyi kép

Az Ariocarpus bravoanus subsp. hintonii típuslelőhelyén Matehuala várostól délre, alacsony mészkődomb tetején, San Luis Potosí állam, Mexikó.

Élőhely: Fennsíki, száraz, alacsony mészkődombok tetején elterjedt 1600-1900 méteres magasságban. Tőlevélrózsás-üstökös félsivatagi cserjés, Agave-kkal, Yucca-kkal tarkított növényközösségében, valamint ún. kislevelű félsivatagi cserjésekben (matorral desertico, semidesrtico microfilo). Az Ariocarpus bravoanus subsp. hintonii típuslelőhelyén Matehuala várostól délre, alacsony mészkődomb tetején, San Luis Potosí állam, Mexikó.

Kultúrában tartás

A gyakorlottabb kaktuszgyűjtők számára nevelése nem okoz különösebb gondot. Oltani nem szükséges, egyedül a növekedés meggyorsítása miatt ajánlható. Viszonylag lassan nő, magról probléma nélkül szaporítható. Nagyon ritkán sarjad, ezért marad a magvetés, vagy az oltás. A pangó vízre érzékeny, mély edénybe érdemes ültetni, mivel erős répagyökeret nevel. Fény- és melegigényes a tenyészidőszakban, ekkor több vizet is kíván. Télen (2)5-10 °C között teleltessük teljesen szárazon. Ültetőközegnek jó vízáteresztő képességű, ásványi keveréket válasszunk (pl. homok, mészkőmúrva és -őrlemény, valamint 5-10%-nyi alginit elegye) minimális humusztartalommal.

Egyéb

A nemzetség legkorábban és leghálásabban virágzó faja. Nyár végétől ősz derekáig több hullámban bőségesen virágzik. (Néha így pl. 2018-ban a hűvös éjszakák miatt július közepétől elkezdte a virítást hazai gyűjteményekben! A lektor.) A maghéjszerkezetük is eltér egymástól az A. fissuratus fajtól. E két sajátsága viszont nagyon hasonlít az A. bravoanus-ra, ezért lett annak az alfaja.

Szerzők és forrás

Szöveg: Varga Zoltán
Kép: Varga Zoltán
Lektorálta: Papp László
Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 775. és 776. kártya

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-== Tudományos név ==
+{{Taxonbox
-''Ariocarpus bravoanus'' subsp. ''hintonii'' (Stuppy & N. P. Taylor) E. F. Anderson & W. A. Fitz Maur., 1997
+| accepted = Ariocarpus bravoanus subsp. hintonii (Stuppy & N.P.Taylor) E.F.Anderson & W.A.Fitz Maur. in Haseltonia 5: 11. 1998 sec. Hunt 2016| synonym = }}
-'''A tudományos név státusza:''' érvényes
-'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
 === A név eredete, etimológia ===
-A nemzetség neve az aria és a karpos ógörög szavak összevonásából képezte Scheidweiler. Az aria egyes elméletek szerint a ''Sorbus aria'' (madárberkenye) fajra utal, a karpos termést jelent. Ezek alapján berkenye termésűt jelent. (Más feltételezés szerint a genus leírójának (Scheidw.) ez egy elírása, ui. az ógörög erion gyapjút jelent, ami reálisabb tulajdonsága e növényeknek, ezért nevezik több nyelvben gyapjas kaktusznak őket. A lektor.) Az alfajnév G. S. Hinton mexikói botanikus, aki több kaktuszfajt fedezett fel, vezetékneve után képezve (a birtokos eset ragjával).
+A nemzetség neve az aria és a karpos ógörög szavak összevonásából képezte '''Scheidweiler'''. Az aria egyes elméletek szerint a ''Sorbus aria'' (madárberkenye) fajra utal, a karpos termést jelent. Ezek alapján berkenye termésűt jelent. (Más feltételezés szerint a genus leírójának (Scheidw.) ez egy elírása, ui. az ógörög erion gyapjút jelent, ami reálisabb tulajdonsága e növényeknek, ezért nevezik több nyelvben gyapjas kaktusznak őket. A lektor.) Az alfajnév '''G. S. Hinton''' mexikói botanikus, aki több kaktuszfajt fedezett fel, vezetékneve után képezve (a birtokos eset ragjával).
 === Első leírása ===
@@ 15. sor: / 10. sor: @@
 E. F. Anderson & W. A. Fitz Maur., 1997
-=== Szinonimák ===
+{{Kaktusz szinonimák}}
-* ''Ariocarpus fissuratus'' subsp. ''hintonii'' (Stuppy et Taylor) Halda 1998
-* [https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search={{PAGENAMEE}} Érvényes név és szinonimák a {{PAGENAME}} taxonnál]
 == Alaktani, morfológiai jellemzők ==
@@ 29. sor: / 21. sor: @@
 Szemölcsén v-alakú erős barázdák futnak a csúcsa felé. A szemölcs jellemzően papillás, pontozott, különösen a peremein. Szemölcsei nagyon hasonlítanak az ''Ariocarpus fissuratus'' fajéra, de attól kisebbek és mintázatuk finomabb. Szemölcsei felszínén apró, viszonylag egyforma méretű kiemelkedések, szemölcsök vagy latinul ún. papillák fedezhetők fel, melyek nem jellemzőek az ''A. fissuratus'' fajra.
-==== Axillák ====
+==== Areolák ====
 Areolája a szemölcs középső részén gyapjas barázda-szerűen fut végig. Piszkosfehéren vagy sárgásbarnásan gyapjas, később szürkén nemezes, mely csak a virágzóképes növényekre jellemző, itt képződnek a virágok.
@@ 47. sor: / 39. sor: @@
 * '''Külső lepellevelek:''' fehérek, halványrózsa vagy zöldes árnyalattal.
 * '''Belső lepellevelek:''' lilásrózsásak, magenta színűek.
-* '''Porzószálak:''' fehér
+* '''Porzószálak:''' fehérek
 * '''Portokok:''' mélysárgák, narancssárgák
 * '''Bibe:''' bibefej kilóg a porzók gyűrűjéből és fehér, több ágú.
@@ 68. sor: / 60. sor: @@
 </gallery>
-'''Élőhely:''' Fennsíki, száraz, alacsony mészkődombok tetején elterjedt. Tőlevélrózsás-üstökös félsivatagi cserjés, ''Agave''-kkal, ''Yucca''-kkal tarkított növényközösségében, valamint ún. kislevelű félsivatagi cserjésekben (matorral desertico, semidesrtico microfilo). Az ''Ariocarpus bravoanus'' subsp. ''hintonii'' típuslelőhelyén Matehuala várostól délre, alacsony mészkődomb tetején, San Luis Potosí állam, Mexikó.
+'''Élőhely:''' Fennsíki, száraz, alacsony mészkődombok tetején elterjedt 1600-1900 méteres magasságban. Tőlevélrózsás-üstökös félsivatagi cserjés, ''Agave''-kkal, ''Yucca''-kkal tarkított növényközösségében, valamint ún. kislevelű félsivatagi cserjésekben (matorral desertico, semidesrtico microfilo). Az ''Ariocarpus bravoanus'' subsp. ''hintonii'' típuslelőhelyén Matehuala várostól délre, alacsony mészkődomb tetején, San Luis Potosí állam, Mexikó.
-* '''Éghajlati tényezők:''' 1600-1900 méteres magasságban.
 == Kultúrában tartás ==
@@ 84. sor: / 74. sor: @@
 * '''Forrás:''' Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 775. és 776. kártya
-[[Kategória:Cactaceae]]
 [[Kategória:Ariocarpus]]
 [[Kategória:Pozsgások kártyák]]