Ugrás a tartalomhoz

„Bergerocactus emoryi” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
 
(4 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox|taxon= Bergerocactus emoryi
{{Taxonbox
}}
| accepted = Bergerocactus emoryi (Engelm.) Britton & Rose in Contr. U.S. Natl. Herb. 12: 474. 1909 sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa 2011
 
| synonym =}}
<span id="tudományos-név"></span>
== Tudományos név ==
 
* ''Bergerocactus emoryi'' (Engelm.) Britton &amp; Rose, 1909
* '''A tudományos név státusza:''' érvényes
 
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===


A ''Bergerocactus'' nemzetségnév '''Alwin Berger''' német botanikus nevét őrzi, míg az ''emoryi'' fajnév '''William Hemsley Emory''' amerikai katonáról és természettudósról lett elnevezve, akinek gyűjtéseihez a faj első példányai kapcsolódnak.
* A '''nemzetségnév''' '''Alwin Berger''' (1871–1931) német botanikus nevét őrzi, aki a pozsgás növények elismert szakértője volt, és hosszú ideig vezette az olaszországi Hanbury Botanikus Kertet.
* A '''fajnév''' '''William Hemsley Emory''' (1811–1887) amerikai katonatiszt nevét őrzi, aki az Egyesült Államok és Mexikó közötti határ kijelölésének vezetője volt.


<span id="típuspéldány"></span>
<span id="típuspéldány"></span>
=== Típuspéldány ===
=== Típuspéldány ===


* Gyűjtő: '''William Hemsley Emory'''
* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' USA, Kalifornia állam és Mexikó, Baja California határvidéke
* Hely: Kalifornia déli része és Alsó-Kalifornia
* '''Első leírása:''' ''American Journal of Science'', Series 2, 14: 338. 1852.
* Időpont: 19. század közepe
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Britton & Rose, 1909
* Típuspéldány gyűjteményi helye: U.S. National Herbarium
* '''Első leírása:''' ''Cereus emoryi'' Engelm.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Nathaniel Lord Britton''' &amp; '''Joseph Nelson Rose''', 1909
 
<span id="szinonimák"></span>
=== Szinonimák ===
 
* ''Bergerocereus emoryi'' (Engelm.) Britton &amp; Rose
* ''Cereus emoryi'' Engelm.
* ''Echinocereus emoryi'' Rümpler
* [https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=Bergerocactus%20emoryi Érvényes név és szinonimák a Bergerocactus emoryi taxonnál]


{{Kaktusz szinonimák}}
[[Fájl:Bergerocactus emoryi 01-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Kajdacsi János]]
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
39. sor: 25. sor:
<span id="hajtás-szár"></span>
<span id="hajtás-szár"></span>
==== Hajtás, szár ====
==== Hajtás, szár ====
Bokorszerűen növekedő, tövénél elágazó, gyakran sűrű bozótokat képző faj. Hajtásai ferdén vagy függőlegesen felállók, olykor támaszkodók vagy elfekvők. Gyökérzete megvastagodott és kiterjedt.


A növény bokros növekedésű, az alapszint közelében erősen elágazó, gyakran több méter átmérőjű sűrű csoportokat alkot. A hajtások hengeresek, törékenyek, 0,2–1,5(–2) m hosszúak és 2–4(–6) cm átmérőjűek. Felállók, felemelkedők vagy elfekvők, alsó oldalukon legyökeresedhetnek, új egyedeket hozva létre. Az éves növekedések végén enyhe befűződés figyelhető meg, így évi szártagok alakulnak ki. Egy-egy hajtás körülbelül tíz évig él.
A hajtások általában legfeljebb 60 cm hosszúak, de kedvező körülmények között akár 1,5 m hosszúságot is elérhetnek. Hengeresek, zöld színűek, gyakran hamvas bevonatúak, átmérőjük 3–6 cm. Az idősebb hajtásrészek fásodnak. A hajtások gyakran ízekre tagoltak.
 
[[Fájl:Bergerocactus emoryi 01-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Kajdacsi János]]
<span id="szemölcsök"></span>
<span id="szemölcsök"></span>
==== Szemölcsök ====
==== Szemölcsök ====
 
A bordák enyhén szemölcsökre tagoltak.
A bordák alacsonyak, 2–3 mm magasak, enyhén szemölcsösek (tuberkulum-ai).


<span id="axillák"></span>
<span id="axillák"></span>
==== Axillák ====
==== Axillák ====
 
Az axillák nem feltűnően fejlettek.
Az axillák nem feltűnőek, rövid szőrzet vagy tövisek tölthetik ki őket.


<span id="areolák"></span>
<span id="areolák"></span>
==== Areolák ====
==== Areolák ====
 
Az areolák kerekek, filcesek, egymástól kb. 10 mm távolságra helyezkednek el.
Az areolák sűrűn helyezkednek el, belőlük nagyszámú tövis ered, amelyek szinte teljesen elfedik a szár felszínét.


<span id="tövisek"></span>
<span id="tövisek"></span>
==== Tövisek ====
==== Tövisek ====
 
Az areolákon (10–)30–(45) db tövis fejlődik.
* '''Középtövis:''' 1–3(–6) darab, erősebb felépítésű, a fő középtövis hátrahajló, 3–7 cm hosszú
[[Fájl:Bergerocactus emoryi 01-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Tóth Norbert]]
* '''Peremtövis:''' 10–30(–50) darab, vékony, tűszerű, sűrű állású, kezdetben élénksárga, majd az idővel sötétedő
* '''Peremtövisek:''' 6–13 mm hosszúak, tűszerűek, színük fiatal hajtásokon sárga, később barnára változik.
* '''Középtövisek:''' areolánként 1–3 db, a leghosszabbak akár 6 cm hosszúak is lehetnek, lefelé görbülők.


<span id="generatív-test"></span>
<span id="generatív-test"></span>
68. sor: 53. sor:
<span id="virág"></span>
<span id="virág"></span>
==== Virág ====
==== Virág ====
A virágok nappal nyílnak, és szinte a hajtás teljes hosszán megjelenhetnek, de az első éves hajtásokon nem fejlődnek.


A virágok nappal nyílnak, sárga színűek, teljes kinyíláskor 2–6 cm átmérőjűek. A ''pericarpium'' és a virágcső nemezes és tövises.
Alakjuk tölcsérszerű, átmérőjük 2–4,5 cm.


* '''Takarólevelek:''' '''csésze- és pártalevelek''' (''perigonium'') külső tagjai tompák, tojásdadok, 5–8 mm hosszúak, citromsárgák, zöldes árnyalattal; a belső levelek keskenyebbek, hosszúkásak, 8–10 mm hosszúak
* '''Virágcső:''' 15–20 mm hosszú, pikkelyes, általában tövises, sárgás szőrözettel.
* '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''', '''portokok''', '''bibeszál''' és '''bibe''' jelen vannak, a virág középső részében koncentrálódva
* '''Lepellevelek:''' a külsők sárgák, zöldes vagy vörös középcsíkkal és csúccsal, alakjuk fordított lándzsás; a belsők sárgák.
* '''Magház:''' gömbszerű, általában tövistelen.


<span id="termés"></span>
<span id="termés"></span>
==== Termés ====
==== Termés ====
A termés gömb alakú, lédús, sűrűn tövises. A csúcsi részén kis nyílás található, amelyen keresztül a magok kiszabadulnak.


A termés gömbölyű, 2–3,5(–6) cm átmérőjű, bíborvörös árnyalatú, sűrűn borított 0,5–1,5 cm hosszú tövisekkel. Éretten száraz, és több napon keresztül pépszalagot és magokat présel ki magából.
* '''Magja:''' ovális, kb. 2,5 × 1,8 mm nagyságú, fényes fekete vagy sötétbarna.
 
* '''Magja:''' hosszúkás vagy tojásdad, lapított, fekete, fényes, gödrözött felszínű, 2,5–3 mm hosszú


<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==


* '''Földrajzi elterjedés:''' Az '''Egyesült Államok''' területén, Kalifornia déli részén és a Santa Catalina-szigeten, valamint '''Alsó-Kaliforniában''', Rosario térségéig terjedően fordul elő
* '''Földrajzi elterjedés:''' USA, Kalifornia állam déli része és Mexikó, Baja California állam északnyugati része.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Tengerpart közeli, főként homokos talajokon él, parti ''chaparral'' növénytársulásokban és domboldalakon, többnyire néhány kilométernél nem távolabb a tengertől; téli csapadék jellemző, az éghajlatot a tengeri levegő mérsékli; gyakoriak az élőhelyén a tüzek, melyek után gumós gyökereiből új hajtásokat fejleszt
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' homokos partvonalakon, meredek parti sziklákon és bozótos domboldalakon él, a parti ködzónában, 30–60 m tengerszint feletti magasságban.
 
Az élőhely éves csapadékmennyisége mindössze 150–300 mm, amely főként télen és kora tavasszal hullik. A növény vízszükségletének jelentős részét az óceán felől érkező ködből fedezi.
[[Fájl:Bergerocactus emoryi 02-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Tóth Norbert]]
Gyakori kísérő növényei:
 
* ''Stenocereus gummosus''
* ''Ferocactus fordii'' subsp. ''borealis''
* ''Ferocactus viridescens''
* ''Dudleya'' fajok
 
A száraz nyári időszakban gyakori bozóttüzek jelentős hatással vannak az állományokra.


<span id="kultúrában-tartás"></span>
<span id="kultúrában-tartás"></span>
== Kultúrában tartás ==
== Kultúrában tartás ==
Gyűjteményekben ritka faj, ezért termesztési tapasztalatok korlátozottan állnak rendelkezésre. Az élőhelyi viszonyok alapján feltételezhető igényei:
Nagyon jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel. Nyáron kedveli a szabad levegőt, az erős fényt és a bőséges napsütést. A hajnali párakicsapódás vagy enyhe permetezés kedvező lehet számára.


Tartása során jól szellőző, homokos közeg és mérsékelt öntözés szükséges. A természetes élőhelyéhez hasonlóan a téli csapadékot utánzó öntözési rend előnyös.
Teleltetése világos helyen, 7–10 °C hőmérsékleten ajánlott.


<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A faj egyetlen képviselője a ''Bergerocactus'' nemzetségnek. Jellegzetes megjelenését a bokros növekedési forma, a hosszú, sárga tövisek és a parti élőhelyhez való alkalmazkodás adja.
[[Fájl:Bergerocactus emoryi 02-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Tóth Norbert]]
<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
== Taxonómia és filogenetika ==
Rendszertani helyzete különleges a Cactaceae családon belül, rokonsági kapcsolatai nem teljesen tisztázottak.


Más hengeres szárú kaktuszoktól sűrű, élénksárga tövisei, bokros növekedése és gumós gyökérzete különbözteti meg.
Természetes hibrideket képezhet az alábbi fajokkal:


<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
* ''Myrtillocactus cochal'' → ×Myrtgerocactus lindsayi
== Taxonómia és filogenetika ==
* ''Pachycereus pringlei'' → ×Pacherocactus orcuttii


A faj kromoszómaszáma ''n'' = 22. Korábban több nemzetségbe sorolták, de jelenleg önálló nemzetségként elfogadott.
Ezek a hibridek nem alkotnak stabil, önfenntartó populációkat.


<span id="egyéb"></span>
<span id="egyéb"></span>
== Egyéb ==
== Egyéb ==
 
A faj jól alkalmazkodott a parti sivatagi környezethez, ahol a ködből származó nedvesség fontos szerepet játszik vízellátásában.
Élőhelyét az urbanizáció veszélyezteti. Tűz után regenerálódó képessége fontos ökológiai alkalmazkodás.


<span id="szerzők"></span>
<span id="szerzők"></span>
== Szerzők ==
== Szerzők ==


* '''Szöveg:'''
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán és Tóth Norbert
* '''Kép:'''
* '''Kép:''' Kajdacsi János, Tóth Norbert
* '''Lektorálta:'''
* '''Lektorálta:''' Papp László
[[Fájl:Bergerocactus emoryi 02-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Kajdacsi János]]
<span id="forrás"></span>


<span id="forrás"></span>
== Forrás ==
== Forrás ==


* https://llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/5475/Bergerocactus_emoryi
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 505–506. kártya
* https://caryophyllales.org/
* https://powo.science.kew.org/


[[Kategória:Bergerocactus]]
[[Kategória:Bergerocactus]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

A lap jelenlegi, 2026. február 18., 18:55-kori változata

Bergerocactus emoryi

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Phyllocacteae
Alnemzetség-csoport Echinocereinae
Nemzetség Bergerocactus
Faj Bergerocactus emoryi
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Bergerocactus emoryi (Engelm.) Britton & Rose in Contr. U.S. Natl. Herb. 12: 474. 1909 sec. Hernández & Gómez-Hinostrosa 2011
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév Alwin Berger (1871–1931) német botanikus nevét őrzi, aki a pozsgás növények elismert szakértője volt, és hosszú ideig vezette az olaszországi Hanbury Botanikus Kertet.
  • A fajnév William Hemsley Emory (1811–1887) amerikai katonatiszt nevét őrzi, aki az Egyesült Államok és Mexikó közötti határ kijelölésének vezetője volt.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: USA, Kalifornia állam és Mexikó, Baja California határvidéke
  • Első leírása: American Journal of Science, Series 2, 14: 338. 1852.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Britton & Rose, 1909

A(z) Bergerocactus emoryi szinonimái

  • Cereus emoryi, ≡ Echinocereus emoryi
Fotó: Kajdacsi János

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Bokorszerűen növekedő, tövénél elágazó, gyakran sűrű bozótokat képző faj. Hajtásai ferdén vagy függőlegesen felállók, olykor támaszkodók vagy elfekvők. Gyökérzete megvastagodott és kiterjedt.

A hajtások általában legfeljebb 60 cm hosszúak, de kedvező körülmények között akár 1,5 m hosszúságot is elérhetnek. Hengeresek, zöld színűek, gyakran hamvas bevonatúak, átmérőjük 3–6 cm. Az idősebb hajtásrészek fásodnak. A hajtások gyakran ízekre tagoltak.

Fotó: Kajdacsi János

Szemölcsök

A bordák enyhén szemölcsökre tagoltak.

Axillák

Az axillák nem feltűnően fejlettek.

Areolák

Az areolák kerekek, filcesek, egymástól kb. 10 mm távolságra helyezkednek el.

Tövisek

Az areolákon (10–)30–(45) db tövis fejlődik.

Fotó: Tóth Norbert
  • Peremtövisek: 6–13 mm hosszúak, tűszerűek, színük fiatal hajtásokon sárga, később barnára változik.
  • Középtövisek: areolánként 1–3 db, a leghosszabbak akár 6 cm hosszúak is lehetnek, lefelé görbülők.

Generatív test

Virág

A virágok nappal nyílnak, és szinte a hajtás teljes hosszán megjelenhetnek, de az első éves hajtásokon nem fejlődnek.

Alakjuk tölcsérszerű, átmérőjük 2–4,5 cm.

  • Virágcső: 15–20 mm hosszú, pikkelyes, általában tövises, sárgás szőrözettel.
  • Lepellevelek: a külsők sárgák, zöldes vagy vörös középcsíkkal és csúccsal, alakjuk fordított lándzsás; a belsők sárgák.
  • Magház: gömbszerű, általában tövistelen.

Termés

A termés gömb alakú, lédús, sűrűn tövises. A csúcsi részén kis nyílás található, amelyen keresztül a magok kiszabadulnak.

  • Magja: ovális, kb. 2,5 × 1,8 mm nagyságú, fényes fekete vagy sötétbarna.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: USA, Kalifornia állam déli része és Mexikó, Baja California állam északnyugati része.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: homokos partvonalakon, meredek parti sziklákon és bozótos domboldalakon él, a parti ködzónában, 30–60 m tengerszint feletti magasságban.

Az élőhely éves csapadékmennyisége mindössze 150–300 mm, amely főként télen és kora tavasszal hullik. A növény vízszükségletének jelentős részét az óceán felől érkező ködből fedezi.

Fotó: Tóth Norbert

Gyakori kísérő növényei:

  • Stenocereus gummosus
  • Ferocactus fordii subsp. borealis
  • Ferocactus viridescens
  • Dudleya fajok

A száraz nyári időszakban gyakori bozóttüzek jelentős hatással vannak az állományokra.

Kultúrában tartás

Gyűjteményekben ritka faj, ezért termesztési tapasztalatok korlátozottan állnak rendelkezésre. Az élőhelyi viszonyok alapján feltételezhető igényei:

Nagyon jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel. Nyáron kedveli a szabad levegőt, az erős fényt és a bőséges napsütést. A hajnali párakicsapódás vagy enyhe permetezés kedvező lehet számára.

Teleltetése világos helyen, 7–10 °C hőmérsékleten ajánlott.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A faj egyetlen képviselője a Bergerocactus nemzetségnek. Jellegzetes megjelenését a bokros növekedési forma, a hosszú, sárga tövisek és a parti élőhelyhez való alkalmazkodás adja.

Fotó: Tóth Norbert

Taxonómia és filogenetika

Rendszertani helyzete különleges a Cactaceae családon belül, rokonsági kapcsolatai nem teljesen tisztázottak.

Természetes hibrideket képezhet az alábbi fajokkal:

  • Myrtillocactus cochal → ×Myrtgerocactus lindsayi
  • Pachycereus pringlei → ×Pacherocactus orcuttii

Ezek a hibridek nem alkotnak stabil, önfenntartó populációkat.

Egyéb

A faj jól alkalmazkodott a parti sivatagi környezethez, ahol a ködből származó nedvesség fontos szerepet játszik vízellátásában.

Szerzők

  • Szöveg: Lukoczki Zoltán és Tóth Norbert
  • Kép: Kajdacsi János, Tóth Norbert
  • Lektorálta: Papp László
Fotó: Kajdacsi János

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 505–506. kártya