Echinocereus adustus subsp. schwarzii

Echinocereus adustus subsp. schwarzii
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Phyllocacteae
Alnemzetség-csoport	Echinocereinae
Nemzetség	Echinocereus
Faj	Echinocereus adustus subsp. schwarzii

Tudományos név

• Echinocereus adustus subsp. schwarzii (A.B.Lau) N.P.Taylor in Cactaceae Consensus Init. 3: 8. 1997 sec. Hunt 2016
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnév az ógörög „echinos” (sün) és a latin „cereus” (gyertyaszerű, oszlopszerű) szavakból származik. A név a nemzetség tagjainak tövises, gyakran hengeres vagy oszlopszerű hajtásaira utal.
• Az alapfaj neve („adustus”) latin eredetű, jelentése megperzselt, megégett, amely a növény sötétebb színű töviseire utal.
• A subspecies név A név Fritz Schwarz (1898–1971) kaktuszgyűjtő tiszteletére adott név, aki Mexikóban gyűjtött növényeket.

Típuspéldány

• Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Mexikó, Durango állam
• Első leírása: Cact. Succ. J. (Los Angeles) 54: 28, 1982 (Echinocereus schwarzii néven)
• Az aktuális rendszertani besorolás: N. P. Taylor, 1997

Fotó: Szigetvári József

A(z) Echinocereus adustus subsp. schwarzii szinonimái

• ≡ Echinocereus schwarzii, ≡ Echinocereus adustus var. schwarzii
• = Echinocereus madrensis

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Többnyire magános növekedésű kaktusz. Hajtása rövid hengeres vagy kissé megnyúlt, a tövisek sűrűsége miatt gyakran alig látható. A szár sötétzöld színű.

Fotó: Szigetvári József

Szemölcsök

A hajtást bordák tagolják, amelyek enyhén hullámosak és gyengén szemölcsözöttek.

Axillák

Az axillák kevéssé feltűnőek, fiatal korban rövid filccel borítottak.

Areolák

Az areolák kicsik, egymáshoz viszonylag közel helyezkednek el a bordák mentén.

Tövisek

• Középtövis: 1–5 db, viszonylag erős, egyenes vagy kissé ívelt
• Peremtövis: legfeljebb 15 db, vékonyabb, a szárhoz simuló; színük fehéres, szürkés vagy barnás

Generatív test

Virág

A virág tölcsér alakú, általában rózsaszín árnyalatú. Átmérője legfeljebb kb. 7 cm. A virág a hajtás felső részén jelenik meg.

• Lepellevelek: keskenyek, rózsaszín vagy bíbor árnyalatúak
• Ivarlevelek: porzók számosak, a bibe többkaréjú

Termés

A termés gömbölyded vagy tojásdad, éréskor felreped.

• Magja: apró, fekete

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Mexikó, Durango állam
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: száraz, félsivatagi területeken él, elsősorban sivatagi vagy száraz cserjés vegetációban. A növény száraz, sziklás vagy kavicsos talajokon fordul elő a Sierra Madre Occidental térségében.

Kultúrában tartás

A faj viszonylag jól tartható gyűjteményben. Napos vagy világos helyen fejlődik a legjobban. Növekedési időszakban mérsékelt öntözést igényel, de a pangó vizet nem tűri. Télen hűvös és száraz teleltetés javasolt, amely elősegíti a virágképződést. Jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Az Echinocereus adustus fajcsoport egyik alfaja. Az alapfajtól elsősorban a középtövisek számában (1–5 db), a több peremtövisben (akár 15 db) és a nagyobb, akár 7 cm átmérőjű virágban különbözik.

Taxonómia és filogenetika

A taxont eredetileg Echinocereus schwarzii néven írta le A. B. Lau. Nigel P. Taylor 1997-ben az Echinocereus adustus alfajaként sorolta be.

Egyéb

Az Echinocereus adustus több alfajra tagolódik, amelyek a tövisek számában és a virág méretében különböznek egymástól.

Forrás

• Llifle – Encyclopedia of Cacti
• Plants of the World Online (Kew)
• Echinocereus.com