„Echinocereus ×roetteri” változatai közötti eltérés
a Dr. Gyúró Zoltán átnevezte a(z) Echinocereus × roetteri lapot a következő névre: Echinocereus ×roetteri |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxonbox | {{Taxonbox | ||
| accepted = Echinocereus | | accepted = Echinocereus ×roetteri (Engelm.) Engelm. ex Rümpler, Handb. Cacteenk., ed. 2, 2(16): 829. 1886. Sec. Hunt (2016) | ||
| synonym = | | synonym = | ||
}} | }} | ||
[[Fájl:Echinocereus × roetteri-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Balázs]] | |||
[[Fájl:Echinocereus × roetteri-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Balázs]] | |||
[[Fájl:Echinocereus × roetteri-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]] | |||
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span> | <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
| 16. sor: | 19. sor: | ||
* '''Első leírása:''' Engelm., ''Syn. Cact. U.S.'' 59., 1856. | * '''Első leírása:''' Engelm., ''Syn. Cact. U.S.'' 59., 1856. | ||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Rümpler in Foerster, 1886 | * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Rümpler in Foerster, 1886 | ||
{{Kaktusz szinonimák}} | |||
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | <span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
| 32. sor: | 31. sor: | ||
Felálló hajtású kaktusz, amely kezdetben magános, később a tövénél sarjakat nevel. A hajtások kb. 15 cm magasak és 7 cm átmérőjűek. | Felálló hajtású kaktusz, amely kezdetben magános, később a tövénél sarjakat nevel. A hajtások kb. 15 cm magasak és 7 cm átmérőjűek. | ||
<span id="szemölcsök"></span> | <span id="szemölcsök"></span> | ||
==== Bordák ==== | ==== Bordák ==== | ||
| 53. sor: | 52. sor: | ||
* '''Középtövis:''' 1–5 db, a peremtöviseknél kissé hosszabb vagy azokkal azonos hosszúságú, az alapnál vastagabb; színük vörösesbarna, gyakran csak a csúcsuk színezett | * '''Középtövis:''' 1–5 db, a peremtöviseknél kissé hosszabb vagy azokkal azonos hosszúságú, az alapnál vastagabb; színük vörösesbarna, gyakran csak a csúcsuk színezett | ||
* '''Peremtövis:''' 8–15 db, sugarasan elrendeződnek, 1–1,5 cm hosszúak; fiatalon vörösesbarnák, később kifehérednek | * '''Peremtövis:''' 8–15 db, sugarasan elrendeződnek, 1–1,5 cm hosszúak; fiatalon vörösesbarnák, később kifehérednek | ||
<span id="generatív-test"></span> | <span id="generatív-test"></span> | ||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
A lap jelenlegi, 2026. március 8., 21:34-kori változata
| Echinocereus ×roetteri | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Phyllocacteae |
| Alnemzetség-csoport | Echinocereinae |
| Nemzetség | Echinocereus |
| Faj | Echinocereus ×roetteri |
Tudományos név
- Echinocereus ×roetteri (Engelm.) Engelm. ex Rümpler, Handb. Cacteenk., ed. 2, 2(16): 829. 1886. Sec. Hunt (2016)
elfogadott, érvényes név



A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév ógörög–latin szóösszetétel: „echinos” = sün, „cereus” = kandeláber, gyertya, gyertyatartó. Az előtag a növény tövises jellegére, az utótag az oszlopszerű alakjára utal.
- A fajnév Paulus Roetter (1806–1894) német származású tájképfestő és botanikai illusztrátor nevét őrzi. Roetter 1845-től Amerikában élt, és a növényt egy botanikai műben lerajzolta.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: az USA, Texas állam, El Paso környéke
- Első leírása: Engelm., Syn. Cact. U.S. 59., 1856.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Rümpler in Foerster, 1886
A(z) Echinocereus ×roetteri szinonimái
- ≡ Cereus roetteri, ≡ Cereus ×roetteri
- = Cereus dasyacanthus var. neomexicanus, ≡ Echinocereus pectinatus var. neomexicanus, ≡ Echinocereus ×roetteri var. neomexicanus
- = Echinocereus lloydii, ≡ Echinocereus ×roetteri var. lloydii
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Felálló hajtású kaktusz, amely kezdetben magános, később a tövénél sarjakat nevel. A hajtások kb. 15 cm magasak és 7 cm átmérőjűek.
Bordák
10–13 bordája szemölcsökre tagolt.
Axillák
Az areolák a szemölcsök csúcsán helyezkednek el.
Areolák
Az areolák kerekek vagy kissé hosszúkásak, egymástól kb. 1 cm távolságra helyezkednek el.
Tövisek
- Középtövis: 1–5 db, a peremtöviseknél kissé hosszabb vagy azokkal azonos hosszúságú, az alapnál vastagabb; színük vörösesbarna, gyakran csak a csúcsuk színezett
- Peremtövis: 8–15 db, sugarasan elrendeződnek, 1–1,5 cm hosszúak; fiatalon vörösesbarnák, később kifehérednek
Generatív test
Virág
A virágok a hajtáscsúcs alatti oldalsó areolákból fejlődnek. Hosszúságuk kb. 7 cm, átmérőjük 5–7 cm, virágcsövük tövises.
- Lepellevelek: a külső lepellevelek zöldessárgák lehetnek
- Virág színe: Britton és Rose szerint világos bíbor, más megfigyelések szerint világospiros, narancsszínű, rózsaszín vagy akár sárga is lehet
Termés
A termésről részletes adatok nem állnak rendelkezésre.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: USA (Texas, Új-Mexikó) és Mexikó (Chihuahua állam északi része)
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: a Chihuahua-sivatag területén fordul elő. Új-Mexikóban Dona Ana megye déli részétől Eddy megye Carlsbad környékéig, Texasban a Pecos River nyugati oldalán El Paso, Presidio és Terrell megyékben. Mexikóban Chihuahua állam északi részén található. Élőhelyei gránit- és mészkősziklák, homokos alapkőzetű, sekély talajú felszínek ritkás lombhullató cserjésekkel, 1200–1500 m tengerszint feletti magasságban.
Kultúrában tartás
Lassan fejlődő faj. Egyes példányok csak több év után, akár 10 éves korban virágoznak először. Nyáron szabadban, teljes napfényen is tartható. Kísérletek szerint ásványi közegben, vízkultúrás módszerrel is nevelhető, amelynél a növény talaj nélkül, ásványi közegben fejlődik, és öntözése vízzel vagy tápoldatos elárasztással történik.
Teleltetése üvegházban, fagypont feletti hőmérsékleten történhet. Élőhelye alapján jó hidegtűrésű; a szakirodalom szerint akár –12 °C-ig is ellenálló, ezért a hazai teleket fűtetlen, de csapadéktól védett helyen is átvészelheti.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Az Echinocereus lloydii néven leírt forma magasabb növekedésű, hajtásai erőteljesebb bordázatúak. Tövisei fiatal korban fényes bíborpirosak, idősebb korban vörösesszürkére színeződnek.
Taxonómia és filogenetika
A taxont eredetileg önálló fajként írták le, és sokáig faji rangban tartották számon. A modern rendszerezés szerint természetes hibrid, amely az Echinocereus coccineus subsp. coccineus és az Echinocereus dasyacanthus fajok kereszteződéséből jött létre.
Egyéb
A taxon jelentős változékonyságot mutat, ami hozzájárult a különböző nevek és formák leírásához a szakirodalomban.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Balázs, Bodor János
- Lektorálta és kiegészítette: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 296. kártya