Ugrás a tartalomhoz

„Tephrocactus bonnieae” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(17 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
== Tudományos név ==
{{Taxonbox | accepted = Tephrocactus bonnieae (D.J.Ferguson & R.Kiesling) Stuppy (2001) | synonym = Maihueniopsis bonnieae (D.J.Ferguson & R.Kiesling) E.F.Anderson (1999) sec. de Vos et al. (2025)}}
''Tephrocactus bonnieae'' (D.J.Ferguson & R.Kiesling) Stuppy in Kew Bull. 56(4): 1005. 2001. Sec. Las Peñas & al. (2019)
[[Fájl:Tephrocactus bonnieae.jpg|Tephrocactus bonnieae|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]
=== A név eredete, etimológia ===


'''A tudományos név státusza:''' érvényes
* A nemzetségnév az ógörög ''tephra'' (hamu, hamuszürke) és a latin ''cactus'' szavak összetétele, amely a nemzetségre jellemző szürkés szárfelületre utal. A faji jelzőt, a ''bonnieae''-t, a fajt felfedező '''Bonnie Brunkow''' (később '''Bonnie Bracey''') tiszteletére adták, aki az 1990-es években talált rá a növényre az argentínai Catamarca tartományban. A nevet hivatalosan '''David John Ferguson''' és '''Roberto Kiesling''' publikálta 1997-ben.


'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék – Cactaceae
=== Típus ===


=== A név eredete, etimológia ===
* ''Puna bonnieae'' D.J.Ferguson & R.Kiesling; '''Bonnie Brunkow''', '''Argentína''', Catamarca (Loro Huasi), 1990.
A fajnév (bonnieae) az amerikai botanikus, '''Dr. David J. Ferguson''' felesége, '''Bonnie Ferguson''' tiszteletére lett adva, aki számos terepi gyűjtésben is részt vett.
* '''Első leírása:''' Cactus and Succulent Journal (US) 69(1): 6. (1997).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Wolfgang Stuppy''' 2001.


=== Típuspéldány ===
{{Típusfaj | Tephrocactus bonnieae | limit=5}}
* Gyűjtő: D.J. Ferguson & R. Kiesling
* Hely: Argentína, San Juan tartomány, Valle Fértil közelében
* Időpont: 1989
* Típuspéldány gyűjteményi helye: Instituto de Botánica Darwinion (SI), Buenos Aires, Argentína


'''Első leírása:''' Bradleya 13: 50–54, 1995
{{Kaktusz szinonimák}}


Az aktuális nemzetségbe helyezte: az eredeti leírás is a Tephrocactus nemzetségbe sorolta
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Szinonimák ===
A fajnak jelenleg nincsenek elismert szinonimái.
[https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search={{PAGENAMEE}} Érvényes név és szinonimák a {{PAGENAME}} taxonnál]
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár ====
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A növény kisméretű, alacsony termetű, általában 5–10 cm magas. Hajtásai gömbölyded vagy rövid hengeres szegmensekből állnak, amelyek könnyen leválnak. A szegmensek 2–4 cm hosszúak, 1,5–3 cm átmérőjűek, sötétszürke vagy szürkésbarna színűek, gyakran lilás árnyalattal.
Rendkívül kisméretű, párnákat alkotó ''geofiton'' kaktusz. A '''hajtás''' tagolt, a '''szár''' szegmensei (kladódiumok) gömbölydedek vagy rövid hengeresek, 1–2,5 cm átmérőjűek, színük szürkészöld vagy kékesszürke, a napfény hatására gyakran lilás árnyalatot kapnak. A '''gyökérzet''' hatalmas, répaszerűen megvastagodott fő'''gyökér''', amely sokszor nagyobb, mint a növény föld feletti része. A '''szemölcsök''' alacsonyak, rombusz alakúak. Az '''areolák''' kicsik, gyapjasak, de a '''tövisek''' általában hiányoznak a kifejlett növényekről; ha jelen vannak, akkor apró, 1 mm-nél rövidebb, sárgás ''glochidium-ok'' kíséretében simulnak a '''szár'''felületre. A '''levelek''' mikroszkopikusak és hamar lehullanak.
 
==== Szemölcsök ====
A szárfelszín erősen dudoros, a szemölcsök hosszan kiemelkedők, spirálisan rendeződnek.
 
==== Axillák ====
Az axillák gyapjasak, gyakran serteszerű szőröket is tartalmaznak, idősebb szegmenseken kopaszodhatnak.
 
==== Tövisek ====
A tövisek merevek, egyenesek vagy kissé hajlítottak, szürkésfehérek, idővel sötétedhetnek.
 
'''Peremtövisek:''' általában 4–6, 5–10 mm hosszúak
 
'''Középtövis:''' 1–2, valamivel hosszabbak (10–15 mm), gyakran lefelé vagy oldalra irányulnak


=== Generatív test ===
=== Generatív test ===
==== Virág ====
==== Virág ====
A '''virág''' a felső szegmensek csúcsán fejlődik, a növény méretéhez képest nagy, 2,5–4 cm átmérőjű, színe a fehértől a halvány rózsaszínig terjed.


A virágok a hajtások csúcsán fejlődnek, nappali nyílásúak, rózsaszín vagy halványlila színűek, 3–4 cm átmérőjűek.
* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' zöldes-rózsaszín, a '''belső lepellevél''' vagy '''sziromlevél''' selymes fényű, fehér vagy halvány rózsaszín.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' fehérek, a '''portokok''' sárgák; a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' vaskos, a '''bibe''' 5–8 ágú, krémszínű.


* '''Külső lepellevelek:''' keskenyek, zöldes-rózsaszín árnyalatúak
==== Termés ====
* '''Belső lepellevelek:''' szélesebbek, élénk rózsaszínűek, csúcsi részük gyakran lekerekített
A '''termés''' kicsi, gömbölyded, éretten száraz bogyó, amely a csúcsán operkulátus módon (kupakkal) nyílik.
* '''Porzószálak:''' fehéres színűek
* '''Portokok:''' sárgák
* '''Bibeszál:''' világos színű, többágú
* '''Bibe:''' 5–7 ágú, fehéres


==== Termés ====
* '''Magja:''' A '''magja''' 3–4 mm-es, szabálytalan alakú, vastag és kemény arillusszal borított, színe sárgásbarna.
Száraz bogyószerű, hengeres termések, 1,5–2 cm hosszúak, tövises felületűek.
* '''Magja''' ovális, kemény héjú, sötétbarna, durva felszínű


== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==
'''Földrajzi elterjedés:''' Argentína, San Juan tartomány, Valle Fértil régió, a Sierras de Valle Fértil és a Sierras de Pie de Palo területén


'''Élőhely:''' félsivatagos hegyvidéki területek, 1000–1400 m tengerszint feletti magasságban
* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj endemikus '''Argentína''' északnyugati részén, kizárólag Catamarca tartományban (Loro Huasi környékén) fordul elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Rendkívül száraz, köves magashegyi sivatagokban (puna) él 2000 méter feletti tengerszint feletti magasságban. Kavicsos és sziklás lejtőkön található meg, ahol gyakran szinte teljesen a talajba húzódva él.


'''Éghajlati tényezők:''' félszáraz klíma, forró nyarak és hűvös, időnként fagyos telek; évi csapadék 100–300 mm között, főként nyáron
== Kultúrában tartás ==


'''Növénytársulás, életmód:''' xerofil, sziklás lejtőkön, ritkás cserjésekben és törpecserjés növényzetben fordul elő, gyakran védett helyeken nő, társulhat más Opuntioideae-fajokkal
Kultúrában a ''[[Tephrocactus bonnieae]]'' lassú növekedésű, de nagyra értékelt taxon. A hatalmas '''gyökérzet''' miatt mély edényt és szigorúan ásványi alapú, jó vízelvezetésű talajt igényel. Tavasszal és nyáron óvatos öntözést, télen pedig teljesen száraz, hűvös (5–10 °C) körülményeket kíván a virágzáshoz és a rothadás elkerüléséhez. Szaporítása leginkább a szegmensek leválasztásával vagy magvetéssel történik.


== Kultúrában tartás ==
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A Tephrocactus bonnieae érzékeny gyökérrothadásra, ezért jó vízelvezetésű, ásványi közeg ajánlott. Nyáron teljes napfényt és meleg környezetet igényel, télen hűvös (5–10 °C), száraz pihenőt kíván. Lassú növekedésű, de vegetatívan könnyen szaporítható a leváló szegmensekből. Magról is szaporítható, de a csírázás nehézkes lehet. Érzékeny a túlöntözésre, különösen nyugalmi időszakban.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[Tephrocactus bonnieae]]'' könnyen felismerhető apró, szürke, gömbölyded szegmenseiről és nagy, fehér vagy rózsaszín virágairól. Hasonlít a ''[[Maihueniopsis subterranea]]'' fajra, de attól a száraz, operkulátus termés és a magok szerkezete (amely a ''[[:Kategória:Tephrocactus|Tephrocactus]]'' nemzetségre jellemző) határozottan elkülöníti.
Leginkább a Tephrocactus geometricus-hoz hasonlít, azonban attól eltér sötétebb színezetével, kisebb és oválisabb szegmenseivel, valamint hosszabb, sűrűbb töviseivel.
A T. articulatus alfajaitól megkülönbözteti szabálytalanabb szegmentációja és lilás színezetű epidermisze. A virág színe is fontos elkülönítő bélyeg.


== Egyéb ==
== Taxonómia és filogenetika ==
Természetvédelmi jelentősége nagy: szűk elterjedésű, ritka faj, amely helyenként veszélyeztetett az élőhelypusztulás miatt. Az IUCN Vörös Listán szerepel, mint „Veszélyeztetett” (EN).
Szaporító anyagának gyűjtése a természetes élőhelyről tilos, védett státusza miatt. A gyűjtők körében ritka, de keresett faj.


== Szerzők és forrás ==
A 2010 utáni molekuláris vizsgálatok és a magmorfológiai kutatások (pl. de Vos et al., 2025) bizonyították, hogy a taxon a '''''[[:Kategória:Tephrocactus|Tephrocactus]]''''' nemzetség tagja, ahol a [[:Kategória:Pterocacteae|Pterocacteae]] tribuson belül helyezkedik el. Korábban a ''Puna'' nemzetségbe sorolták, majd '''Edward Frederick Anderson''' 1999-ben áthelyezte a ''[[:Kategória:Maihueniopsis|Maihueniopsis]]'' nemzetségbe, de a modern kutatások a ''[[:Kategória:Tephrocactus|Tephrocactus]]'' besorolást támogatják.


'''Kép és szöveg:''' Jokhel Csaba
== Forrás ==


'''Lektorálta és kiegészítette:'''
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:1020759-1 Plants of the World Online - Tephrocactus bonnieae]
* [https://thelastcactusclassification.top/category/pterocacteae/tephrocactus/tephrocactus-bonnieae/ The Last Cactus Classification - Tephrocactus bonnieae]
* [https://www.caryophyllales.org/taxon/Tephrocactus%20bonnieae Caryophyllales.org - Tephrocactus bonnieae]


'''Forrás:'''
[[Kategória:Tephrocactus]]

A lap jelenlegi, 2026. április 19., 14:25-kori változata

Tephrocactus bonnieae

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Opuntioideae
Nemzetség-
csoport
Pterocacteae
Nemzetség Tephrocactus
Faj Tephrocactus bonnieae
Google képek Bing képek
Maihueniopsis bonnieae

Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.
Az érvényes leírást lásd itt:
Tephrocactus bonnieae
Rendszertani besorolás
Faj Maihueniopsis bonnieae

Tudományos név

  • Tephrocactus bonnieae (D.J.Ferguson & R.Kiesling) Stuppy (2001)
    elfogadott, érvényes név
  • Maihueniopsis bonnieae (D.J.Ferguson & R.Kiesling) E.F.Anderson (1999) sec. de Vos et al. (2025)
    szinonima név
Fotó: Jokhel Csaba

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév az ógörög tephra (hamu, hamuszürke) és a latin cactus szavak összetétele, amely a nemzetségre jellemző szürkés szárfelületre utal. A faji jelzőt, a bonnieae-t, a fajt felfedező Bonnie Brunkow (később Bonnie Bracey) tiszteletére adták, aki az 1990-es években talált rá a növényre az argentínai Catamarca tartományban. A nevet hivatalosan David John Ferguson és Roberto Kiesling publikálta 1997-ben.

Típus

  • Puna bonnieae D.J.Ferguson & R.Kiesling; Bonnie Brunkow, Argentína, Catamarca (Loro Huasi), 1990.
  • Első leírása: Cactus and Succulent Journal (US) 69(1): 6. (1997).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Wolfgang Stuppy 2001.
Tephrocactus bonnieae képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Tephrocactus bonnieae szinonimái

  • Puna bonnieae, ≡ Maihueniopsis bonnieae, ≡ Opuntia bonnieae


Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Rendkívül kisméretű, párnákat alkotó geofiton kaktusz. A hajtás tagolt, a szár szegmensei (kladódiumok) gömbölydedek vagy rövid hengeresek, 1–2,5 cm átmérőjűek, színük szürkészöld vagy kékesszürke, a napfény hatására gyakran lilás árnyalatot kapnak. A gyökérzet hatalmas, répaszerűen megvastagodott főgyökér, amely sokszor nagyobb, mint a növény föld feletti része. A szemölcsök alacsonyak, rombusz alakúak. Az areolák kicsik, gyapjasak, de a tövisek általában hiányoznak a kifejlett növényekről; ha jelen vannak, akkor apró, 1 mm-nél rövidebb, sárgás glochidium-ok kíséretében simulnak a szárfelületre. A levelek mikroszkopikusak és hamar lehullanak.

Generatív test

Virág

A virág a felső szegmensek csúcsán fejlődik, a növény méretéhez képest nagy, 2,5–4 cm átmérőjű, színe a fehértől a halvány rózsaszínig terjed.

  • Takarólevelek: A külső lepellevél zöldes-rózsaszín, a belső lepellevél vagy sziromlevél selymes fényű, fehér vagy halvány rózsaszín.
  • Ivarlevelek: A porzószálak fehérek, a portokok sárgák; a termő alsó állású, a bibeszál vaskos, a bibe 5–8 ágú, krémszínű.

Termés

A termés kicsi, gömbölyded, éretten száraz bogyó, amely a csúcsán operkulátus módon (kupakkal) nyílik.

  • Magja: A magja 3–4 mm-es, szabálytalan alakú, vastag és kemény arillusszal borított, színe sárgásbarna.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A faj endemikus Argentína északnyugati részén, kizárólag Catamarca tartományban (Loro Huasi környékén) fordul elő.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Rendkívül száraz, köves magashegyi sivatagokban (puna) él 2000 méter feletti tengerszint feletti magasságban. Kavicsos és sziklás lejtőkön található meg, ahol gyakran szinte teljesen a talajba húzódva él.

Kultúrában tartás

Kultúrában a Tephrocactus bonnieae lassú növekedésű, de nagyra értékelt taxon. A hatalmas gyökérzet miatt mély edényt és szigorúan ásványi alapú, jó vízelvezetésű talajt igényel. Tavasszal és nyáron óvatos öntözést, télen pedig teljesen száraz, hűvös (5–10 °C) körülményeket kíván a virágzáshoz és a rothadás elkerüléséhez. Szaporítása leginkább a szegmensek leválasztásával vagy magvetéssel történik.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Tephrocactus bonnieae könnyen felismerhető apró, szürke, gömbölyded szegmenseiről és nagy, fehér vagy rózsaszín virágairól. Hasonlít a Maihueniopsis subterranea fajra, de attól a száraz, operkulátus termés és a magok szerkezete (amely a Tephrocactus nemzetségre jellemző) határozottan elkülöníti.

Taxonómia és filogenetika

A 2010 utáni molekuláris vizsgálatok és a magmorfológiai kutatások (pl. de Vos et al., 2025) bizonyították, hogy a taxon a Tephrocactus nemzetség tagja, ahol a Pterocacteae tribuson belül helyezkedik el. Korábban a Puna nemzetségbe sorolták, majd Edward Frederick Anderson 1999-ben áthelyezte a Maihueniopsis nemzetségbe, de a modern kutatások a Tephrocactus besorolást támogatják.

Forrás