„Pfeiffera ianthothele” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Pfeiffera ianthothele (Monv.) F.A.C.Weber in Bois, Dict. Hort.: 944. 1898 sec. Korotkova & al. 2010 | synonym = }} <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' '''Ludwig Pfeiffer''' (1805–1877) német orvos, kagylóspecialista és botanikus előtt tiszteleg. * A '''fajnév''' ógörög szóösszetétel, jelentése lilaszemölcsű („ianthos” = ibolyaszínű, lila; „…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxonbox | {{Taxonbox | ||
| accepted = Pfeiffera ianthothele (Monv.) F.A.C.Weber in Bois, Dict. Hort.: 944. 1898 sec. Korotkova & al. 2010 | | accepted = Pfeiffera ianthothele (Monv.) F.A.C.Weber in Bois, Dict. Hort.: 944. 1898 sec. Korotkova & al. 2010 | ||
}} | }} | ||
[[Fájl:Pfeiffera ianthothele-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
[[Fájl:Pfeiffera ianthothele-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
[[Fájl:Pfeiffera ianthothele-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
[[Fájl:Pfeiffera ianthothele-003.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
* A '''nemzetségnév''' '''[[Ludwig Pfeiffer]]''' (1805–1877) német orvos, kagylóspecialista és botanikus előtt tiszteleg. | * A '''nemzetségnév''' '''[[Pfeiffer, Ludwig Karl Georg|Ludwig Pfeiffer]]''' (1805–1877) német orvos, kagylóspecialista és botanikus előtt tiszteleg. | ||
* A '''fajnév''' ógörög szóösszetétel, jelentése lilaszemölcsű („ianthos” = ibolyaszínű, lila; „thele” = szemölcs). A név a szemölcsökkel tagolt bordák lilás színére utalhat, de jellemezheti az ibolyásszínű terméseket is, amelyek távolról dudoroknak látszanak. | * A '''fajnév''' ógörög szóösszetétel, jelentése lilaszemölcsű („ianthos” = ibolyaszínű, lila; „thele” = szemölcs). A név a szemölcsökkel tagolt bordák lilás színére utalhat, de jellemezheti az ibolyásszínű terméseket is, amelyek távolról dudoroknak látszanak. | ||
=== Típuspéldány === | === Típuspéldány === | ||
* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' A típuspéldány élőhelye nem ismert. [[Monville]] kultúrában nevelt példány alapján írta le a fajt. Az 1929-ben begyűjtött neotípus Argentína Salta tartományából származik. | * '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' A típuspéldány élőhelye nem ismert. '''[[Boissel de Monville, Hippolyte|Monville]]''' kultúrában nevelt példány alapján írta le a fajt. Az 1929-ben begyűjtött neotípus Argentína Salta tartományából származik. | ||
* '''Első leírása:''' ''Cereus ianthothele'' Monville, L'Horticulturel Universel 1:218, 1839. A nevet ekkor nyelvtanilag hibásan „ianthothelus” alakban írta le. | * '''Első leírása:''' ''Cereus ianthothele'' Monville, L'Horticulturel Universel 1:218, 1839. A nevet ekkor nyelvtanilag hibásan „ianthothelus” alakban írta le. | ||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' F. A. C. Weber 1898 | * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' F. A. C. Weber 1898 | ||
{{Kaktusz szinonimák}} | {{Kaktusz szinonimák}} | ||
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | <span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
A lap jelenlegi, 2026. május 21., 11:59-kori változata
| Pfeiffera ianthothele | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Phyllocacteae |
| Alnemzetség-csoport | Corryocactinae |
| Nemzetség | Pfeiffera |
| Faj | Pfeiffera ianthothele |
 
| |
Tudományos név
- Pfeiffera ianthothele (Monv.) F.A.C.Weber in Bois, Dict. Hort.: 944. 1898 sec. Korotkova & al. 2010
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév Ludwig Pfeiffer (1805–1877) német orvos, kagylóspecialista és botanikus előtt tiszteleg.
- A fajnév ógörög szóösszetétel, jelentése lilaszemölcsű („ianthos” = ibolyaszínű, lila; „thele” = szemölcs). A név a szemölcsökkel tagolt bordák lilás színére utalhat, de jellemezheti az ibolyásszínű terméseket is, amelyek távolról dudoroknak látszanak.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: A típuspéldány élőhelye nem ismert. Monville kultúrában nevelt példány alapján írta le a fajt. Az 1929-ben begyűjtött neotípus Argentína Salta tartományából származik.
- Első leírása: Cereus ianthothele Monville, L'Horticulturel Universel 1:218, 1839. A nevet ekkor nyelvtanilag hibásan „ianthothelus” alakban írta le.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: F. A. C. Weber 1898
A(z) Pfeiffera ianthothele szinonimái
- ≡ Cereus ianthothele, ≡ Rhipsalis ianthothele, ≡ Lepismium ianthothele
- = Pfeiffera cereiformis, ≡ Rhipsalis cereiformis
- = Hariota cereiformis
- = Pfeiffera erecta, ≡ Lepismium erectum
- = Pfeiffera mataralensis, ≡ Lepismium mataralense
- = Pfeiffera mataralensis var. floccosa, ≡ Lepismium mataralense var. floccosum
- = Pfeiffera multigona
- = Pfeiffera gracilis
- = Pfeiffera ianthothele var. boliviana
- = Pfeiffera ianthothele var. tarijensis
- − Cereus janthothele
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Fán lakó növény, általában lecsüngő, elágazó. Léggyökereket nem fejleszt. Hajtásai világoszöld színűek, legfeljebb 50 cm hosszúak és 2 cm vastagok.
Szemölcsök
A hajtások bordásak, a bordák hullámosak. A bordák gerincén lilás elszíneződés látható, amely gyengébb fényviszonyok között csak nagyítóval észlelhető.
Areolák
Az areolák fehér filcesek, egymástól mintegy 1 cm távolságra helyezkednek el.
Tövisek
- Középtövis: nincs elkülönülő középtövis
- Peremtövis: areolánként 6–7 db, nagyon vékony, szúrós, sárgás színű, 5–7 mm hosszú
Generatív test
Virág
- Lepellevelek: a virágok rövid csövűek, 2,2 cm hosszúak és 1–1,5 cm szélesek, halvány krémsárga, majdnem fehér színűek
- Ivarlevelek: a virágok öntermékenyülők
Apró, nappal nyíló virágait nagy számban hozza.
Termés
Termése szabályos gömb alakú, 12–16 mm átmérőjű, kisebb tövisű, mint a hajtás, áttetsző ibolyás-rózsaszínű, erezett.
- Magja: kicsi, fekete
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Argentína Catamarca, Jujuy, Salta és Tucumán tartományai, valamint Bolívia Cochabamba, Santa Cruz és Tarija tartományai
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 600–2000 m tengerszint feletti magasságban, szubtrópusi, csapadékos területeken él. Fák ágain, fatörzseken, ritkán kerítésoszlopokon és sziklákon fordul elő.
Kultúrában tartás
Epifita növény, de kultúrában hagyományos módon, cserépben célszerű nevelni. Talaja legyen nagyon jó vízáteresztő, humuszban gazdag és savanyú vegyhatású. Nyáron ajánlott szabadban, félárnyékos helyen tartani. Elviseli a közvetlen napsütést is, de nem egész nap; néhány órányi árnyék biztosítása ajánlott.
Szárazság idején rendszeres öntözést igényel, így bőségesen fejleszt új hajtásokat, amelyek a következő évben virágoznak. Díszítőértékét elsősorban különleges megjelenésű termései adják. A termések a virágzás után 1,5–2 hónappal fejlődnek ki teljesen, és akár késő őszig is díszítenek, majd később összeaszalódnak és megfeketednek.
Télen 10 °C fölötti, lehetőleg világos helyen tartandó, 5–6 hetenkénti nedvesítő öntözéssel, de majdnem teljes szárazságban is általában áttelel.
Szaporítása legegyszerűbben hajtások gyökereztetésével történik, de magról is jól nevelhető.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A bordák gerincén megjelenő lilás elszíneződés jellegzetes bélyeg. A termések áttetsző ibolyás-rózsaszínűek és erezettek.
Taxonómia és filogenetika
A Pfeiffera nemzetséget 1995-ben megszüntették és beolvasztották a Lepismium nemzetségbe. Az újabb kutatások azonban megállapították, hogy e fajoknak a Lepismium fajok nem legközelebbi rokonaik, hanem a Corryocactus nemzetség áll hozzájuk közelebb. Ennek eredményeként a Pfeiffera nemzetséget ismét önállóként ismerték el.
Egyéb
Ennél a fajnál megfigyelték a kaktuszoknál ritka „vivipara” („elevenszülés”) jelenséget, amikor a magok már a termésben csírázásnak indulnak.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta és kiegészítette: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 309. kártya