„Xiquexique gounellei subsp. gounellei” változatai közötti eltérés
a Jokhel Csaba átnevezte a(z) Xiquexique gounellei subsp. gounellei X lapot a következő névre: Xiquexique gounellei subsp. gounellei |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (3 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxonbox | {{Taxonbox | ||
| accepted = Xiquexique gounellei subsp. gounellei (F.A.C.Weber ex K.Schum.) Lavor & Calvente sec. | | accepted = Xiquexique gounellei subsp. gounellei (F.A.C.Weber ex K.Schum.) Lavor & Calvente sec. Lavor & al. 2020 | ||
| synonym = | | synonym = | ||
}} | }} | ||
| 7. sor: | 6. sor: | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
* A '''nemzetségnév''' a brazíliai „xique-xique” népi elnevezésből származik, amelyet | * A '''nemzetségnév''' a brazíliai portugál „xique-xique” népi elnevezésből származik, amelyet Északkelet-Brazília jellegzetes oszlopkaktuszaira használnak. | ||
* A '''fajnév''' '''[[Pierre-Émile Gounelle]]''' (1850–1914) francia rovarkutatónak állít emléket. | * A '''fajnév''' '''[[Pierre-Émile Gounelle]]''' (1850–1914) francia rovarkutatónak állít emléket, aki jelentős gyűjtéseket végzett Brazíliában. | ||
* Az '''alfajnév''' autonym, a faj névadó alfaját jelöli. | * Az '''alfajnév''' autonym, amely a faj névadó, tipikus alfaját jelöli. | ||
<span id="típuspéldány"></span> | <span id="típuspéldány"></span> | ||
| 15. sor: | 14. sor: | ||
* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' --- | * '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' --- | ||
* '''Első leírása:''' Pilocereus gounellei F.A.C. Weber ex Karl Moritz Schumann, 1897. | * '''Első leírása:''' ''Pilocereus gounellei'' F.A.C. Weber ex Karl Moritz Schumann, Gesamtbeschreibung der Kakteen, 1897. | ||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Pâmela Lavor és Alice Calvente, 2020. | * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Pâmela Lavor és Alice Calvente, 2020. | ||
[[Fájl:Pilosocereus gounellei subsp. gounellei.Rigi 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Rigerszki Zoltán]] | |||
{{Kaktusz szinonimák}} | {{Kaktusz szinonimák}} | ||
* ''Pilocereus gounellei'' F.A.C.Weber ex K.Schum. | * ''Pilocereus gounellei'' F.A.C.Weber ex K.Schum. | ||
* ''Cephalocereus gounellei'' (F.A.C.Weber ex K.Schum.) Britton & Rose | * ''Cephalocereus gounellei'' (F.A.C.Weber ex K.Schum.) Britton & Rose | ||
* ''Cereus gounellei'' (F.A.C.Weber ex K.Schum.) | * ''Cereus gounellei'' (F.A.C.Weber ex K.Schum.) Luetzelburg | ||
* ''Pilosocereus gounellei'' (F.A.C.Weber ex K.Schum.) Byles & G.D.Rowley | * ''Pilosocereus gounellei'' (F.A.C.Weber ex K.Schum.) Byles & G.D.Rowley | ||
* ''Pseudopilocereus gounellei'' (F.A.C.Weber ex K.Schum.) Buxbaum | * ''Pseudopilocereus gounellei'' (F.A.C.Weber ex K.Schum.) Buxbaum | ||
| 37. sor: | 35. sor: | ||
==== Hajtás, szár ==== | ==== Hajtás, szár ==== | ||
Cserjeszerű, ritkábban fatermetű kaktusz. | Cserjeszerű, ritkábban kis fatermetű kaktusz. Többnyire egy rövid törzsből számos oldalhajtást fejleszt, így idővel sűrű, gyertyatartószerű bokrot alkot. Magassága rendszerint 0,5–4 m. A hajtások felállók, idősebb korban gyakran ferdén növekedők vagy részben vízszintes helyzetűek. Átmérőjük 3,7–9 cm. Színük olajzöld, szürkészöld vagy hamvas kékeszöld. A fiatal hajtások rendszerint a főhajtások csúcsi részén jelennek meg. | ||
<span id="szemölcsök"></span> | <span id="szemölcsök"></span> | ||
==== Szemölcsök ==== | ==== Szemölcsök ==== | ||
A | A bordák keresztirányú bemélyedésekkel és kiemelkedésekkel tagoltak, ezért a hajtás felszíne dudoros megjelenésű. | ||
<span id="axillák"></span> | <span id="axillák"></span> | ||
==== Axillák ==== | ==== Axillák ==== | ||
A virágzó hajtásvégek | A virágzó hajtásvégek közelében hosszú, selymes szőrzet fejlődik, amely a virágbimbókat teljesen körülveszi. | ||
<span id="areolák"></span> | <span id="areolák"></span> | ||
==== Areolák ==== | ==== Areolák ==== | ||
Az areolák a bordák mentén helyezkednek el | Az areolák a bordák mentén helyezkednek el. Fiatal korban fehéres vagy sárgás szőrzetet viselnek, amely idősebb korban megritkul. | ||
<span id="tövisek"></span> | <span id="tövisek"></span> | ||
==== Tövisek ==== | ==== Tövisek ==== | ||
* '''Középtövis:''' 1–10 db, felálló vagy oldalra álló, aranysárga, vöröses, barna vagy szürke | * '''Középtövis:''' 1–10 db, felálló vagy oldalra álló, 1–13 cm hosszú, ritkán 16 cm-es; színe aranysárga, vöröses, barna vagy szürke. | ||
* '''Peremtövis:''' 10–20 db, a hajtás felszínére simuló, 6–30 mm hosszú. | * '''Peremtövis:''' 10–20 db, a hajtás felszínére simuló, 6–30 mm hosszú. | ||
A tövisek áttetszők vagy félig áttetszők, | A tövisek áttetszők vagy félig áttetszők, fiatalon sárgás, vöröses vagy barnás árnyalatúak, később szürkévé válnak. | ||
<span id="generatív-test"></span> | <span id="generatív-test"></span> | ||
| 68. sor: | 66. sor: | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
* '''Lepellevelek:''' a virágok tölcsér alakúak, fehérek, 4–9 cm hosszúak | * '''Lepellevelek:''' a virágok tölcsér alakúak, fehérek, 4–9 cm hosszúak és 2,5–6 cm átmérőjűek. A virágbimbókat hosszú, selymes, fehér szőrök teljesen beborítják. A külső lepellevelek zöldes vagy barnás árnyalatúak, a belsők tiszta fehérek. | ||
* '''Ivarlevelek:''' a porzók | * '''Ivarlevelek:''' a porzók nagy számban fejlődnek, a bibeszál a virág közepén helyezkedik el. A részletes virágszerkezeti adatok a szakirodalomban hiányosan dokumentáltak. | ||
<span id="termés"></span> | <span id="termés"></span> | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
Termése gömb vagy lapított gömb alakú, 4,5–6 cm átmérőjű. | Termése gömb vagy lapított gömb alakú, 4,5–6 cm átmérőjű. Éréskor a csúcs közelében vagy az alapi részen reped fel. Húsa fehér vagy bíborvörös színű, lédús és ehető. | ||
* '''Magja:''' fekete színű. | * '''Magja:''' fekete színű, viszonylag nagy, fényes mag. | ||
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span> | <span id="elterjedés-és-élőhely"></span> | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
* '''Földrajzi elterjedés:''' Brazília keleti része, | * '''Földrajzi elterjedés:''' Brazília keleti és északkeleti része. Előfordul Bahia, Pernambuco, Paraíba, Rio Grande do Norte, Ceará, Piauí, Alagoas, Sergipe államokban, valamint Minas Gerais északi részén. | ||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' a Caatinga növényföldrajzi régió egyik legjellemzőbb kaktuszfaja. Szezonálisan száraz trópusi éghajlaton él, ahol az éves csapadék jelentős része rövid esős időszakra koncentrálódik. Sziklás domboldalakon, kvarcit- és gránitkibúvásokon, köves síkságokon, nyílt cserjésekben és száraz erdőkben fordul elő. Gyakran társul broméliafajokkal, cserjékkel és más szárazságtűrő pozsgás növényekkel. A természetes élőhelyeken a növények gyakran részleges árnyékolást kapnak a környező vegetációtól. | |||
<span id="kultúrában-tartás"></span> | <span id="kultúrában-tartás"></span> | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
Erősen ásványi összetételű, kiváló vízáteresztő képességű talajt igényel. A közeg lehet enyhén savanyú vagy semleges kémhatású. Teljes napsütésben fejlődik legjobban, de a fiatal növények némi árnyékolást meghálálnak. | |||
Vegetációs időszakban rendszeres öntözést igényel, de a két öntözés között a talaj teljesen száradjon ki. Jó levegőmozgás mellett fejlődik a legszebben. A magas páratartalom és a tartósan nedves közeg gyökérkárosodást okozhat. | |||
Magról viszonylag könnyen szaporítható. A fiatal növények gyorsabban fejlődnek, mint a legtöbb dél-amerikai gömbkaktusz. | |||
Télen teljesen szárazon teleltessük. A természetes élőhelyén nem találkozik fagyokkal, ezért a teleltetési hőmérséklet lehetőleg 8–15 °C között legyen. | |||
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span> | <span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span> | ||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
A | A [[Xiquexique tuberculatus]] fajtól vastagabb hajtásai, eltérő tövisrendszere és szélesebb elterjedése különíti el. A korábban önálló fajként kezelt ''Xiquexique zehntneri'' ma a legtöbb modern rendszertanban a ''Xiquexique gounellei'' egyik alfajának számít. | ||
Jellegzetes bélyege a sűrűn elágazó, gyertyatartószerű növekedési forma, a hosszú középtövisek és a selymes szőrzetű virágzóna. | |||
<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span> | <span id="taxonómia-és-filogenetika"></span> | ||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
A fajt | A fajt [[Karl Moritz Schumann]] írta le 1897-ben ''Pilocereus gounellei'' néven. Később a ''Cephalocereus'', ''Pseudopilocereus'' és ''Pilosocereus'' nemzetségekbe is sorolták. | ||
Molekuláris filogenetikai vizsgálatok alapján a korábbi ''Pilosocereus'' alnemzetség önálló nemzetségi rangot kapott, amely számára a ''Xiquexique'' nevet vezették be 2020-ban. | |||
A Plants of the World Online | A jelenlegi rendszertani felfogások nem teljesen egységesek. A Caryophyllales.org adatbázis két alfajt fogad el: | ||
* ''Xiquexique gounellei'' subsp. ''gounellei'' | |||
* ''Xiquexique gounellei'' subsp. ''zehntneri'' | |||
A Plants of the World Online ezen kívül a ''subsp. braunii'' és ''subsp. frewenii'' taxonokat is a fajhoz sorolja. | |||
* ''Xiquexique gounellei'' subsp. ''gounellei'' | |||
* ''Xiquexique gounellei'' subsp. ''braunii'' | |||
* ''Xiquexique gounellei'' subsp. ''frewenii'' | |||
* ''Xiquexique gounellei'' subsp. ''zehntneri'' | |||
<span id="egyéb"></span> | <span id="egyéb"></span> | ||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
A faj a Caatinga egyik legismertebb és | A faj a Caatinga egyik legismertebb és legjellegzetesebb növénye. A helyi lakosság régóta hasznosítja. Termése ehető, egyes vidékeken frissen fogyasztják. Száraz időszakokban a hajtásokat a tövisek eltávolítása után állati takarmányként is felhasználják. | ||
A | A faj az IUCN Vörös Listáján jelenleg „Least Concern” (nem veszélyeztetett) kategóriában szerepel, köszönhetően nagy elterjedési területének és jelentős állományainak. | ||
<span id="szerzők"></span> | <span id="szerzők"></span> | ||
== Szerzők == | == Szerzők == | ||
* '''Szöveg:''' | * '''Szöveg:''' | ||
* '''Lektorálta:''' | * '''Lektorálta:''' | ||
<span id="forrás"></span> | <span id="forrás"></span> | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
* | * Plants of the World Online – ''Xiquexique gounellei'' subsp. ''gounellei'' | ||
* Wikipédia – ''Xiquexique gounellei'' | |||
* Wikipédia – ''Xiquexique gounellei'' | * Lavor, Calvente és mtsai. – a ''Xiquexique'' nemzetség filogenetikája és rendszertana | ||
[[Kategória:Xiquexique]] | [[Kategória:Xiquexique]] | ||
A lap jelenlegi, 2026. június 18., 17:45-kori változata
| Xiquexique gounellei subsp. gounellei | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Cereinae |
| Nemzetség | Xiquexique |
| Faj | Xiquexique gounellei |
| Alfaj | Xiquexique gounellei subsp. gounellei |
Tudományos név
- Xiquexique gounellei subsp. gounellei (F.A.C.Weber ex K.Schum.) Lavor & Calvente sec. Lavor & al. 2020
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév a brazíliai portugál „xique-xique” népi elnevezésből származik, amelyet Északkelet-Brazília jellegzetes oszlopkaktuszaira használnak.
- A fajnév Pierre-Émile Gounelle (1850–1914) francia rovarkutatónak állít emléket, aki jelentős gyűjtéseket végzett Brazíliában.
- Az alfajnév autonym, amely a faj névadó, tipikus alfaját jelöli.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: ---
- Első leírása: Pilocereus gounellei F.A.C. Weber ex Karl Moritz Schumann, Gesamtbeschreibung der Kakteen, 1897.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Pâmela Lavor és Alice Calvente, 2020.

A(z) Xiquexique gounellei subsp. gounellei szinonimái
- Nincsenek szinonimák.
- Pilocereus gounellei F.A.C.Weber ex K.Schum.
- Cephalocereus gounellei (F.A.C.Weber ex K.Schum.) Britton & Rose
- Cereus gounellei (F.A.C.Weber ex K.Schum.) Luetzelburg
- Pilosocereus gounellei (F.A.C.Weber ex K.Schum.) Byles & G.D.Rowley
- Pseudopilocereus gounellei (F.A.C.Weber ex K.Schum.) Buxbaum
- Pilocereus setosus Gürke
- Cereus setosus (Gürke) Vaupel
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Cserjeszerű, ritkábban kis fatermetű kaktusz. Többnyire egy rövid törzsből számos oldalhajtást fejleszt, így idővel sűrű, gyertyatartószerű bokrot alkot. Magassága rendszerint 0,5–4 m. A hajtások felállók, idősebb korban gyakran ferdén növekedők vagy részben vízszintes helyzetűek. Átmérőjük 3,7–9 cm. Színük olajzöld, szürkészöld vagy hamvas kékeszöld. A fiatal hajtások rendszerint a főhajtások csúcsi részén jelennek meg.
Szemölcsök
A bordák keresztirányú bemélyedésekkel és kiemelkedésekkel tagoltak, ezért a hajtás felszíne dudoros megjelenésű.
Axillák
A virágzó hajtásvégek közelében hosszú, selymes szőrzet fejlődik, amely a virágbimbókat teljesen körülveszi.
Areolák
Az areolák a bordák mentén helyezkednek el. Fiatal korban fehéres vagy sárgás szőrzetet viselnek, amely idősebb korban megritkul.
Tövisek
- Középtövis: 1–10 db, felálló vagy oldalra álló, 1–13 cm hosszú, ritkán 16 cm-es; színe aranysárga, vöröses, barna vagy szürke.
- Peremtövis: 10–20 db, a hajtás felszínére simuló, 6–30 mm hosszú.
A tövisek áttetszők vagy félig áttetszők, fiatalon sárgás, vöröses vagy barnás árnyalatúak, később szürkévé válnak.
Generatív test
Virág
- Lepellevelek: a virágok tölcsér alakúak, fehérek, 4–9 cm hosszúak és 2,5–6 cm átmérőjűek. A virágbimbókat hosszú, selymes, fehér szőrök teljesen beborítják. A külső lepellevelek zöldes vagy barnás árnyalatúak, a belsők tiszta fehérek.
- Ivarlevelek: a porzók nagy számban fejlődnek, a bibeszál a virág közepén helyezkedik el. A részletes virágszerkezeti adatok a szakirodalomban hiányosan dokumentáltak.
Termés
Termése gömb vagy lapított gömb alakú, 4,5–6 cm átmérőjű. Éréskor a csúcs közelében vagy az alapi részen reped fel. Húsa fehér vagy bíborvörös színű, lédús és ehető.
- Magja: fekete színű, viszonylag nagy, fényes mag.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Brazília keleti és északkeleti része. Előfordul Bahia, Pernambuco, Paraíba, Rio Grande do Norte, Ceará, Piauí, Alagoas, Sergipe államokban, valamint Minas Gerais északi részén.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: a Caatinga növényföldrajzi régió egyik legjellemzőbb kaktuszfaja. Szezonálisan száraz trópusi éghajlaton él, ahol az éves csapadék jelentős része rövid esős időszakra koncentrálódik. Sziklás domboldalakon, kvarcit- és gránitkibúvásokon, köves síkságokon, nyílt cserjésekben és száraz erdőkben fordul elő. Gyakran társul broméliafajokkal, cserjékkel és más szárazságtűrő pozsgás növényekkel. A természetes élőhelyeken a növények gyakran részleges árnyékolást kapnak a környező vegetációtól.
Kultúrában tartás
Erősen ásványi összetételű, kiváló vízáteresztő képességű talajt igényel. A közeg lehet enyhén savanyú vagy semleges kémhatású. Teljes napsütésben fejlődik legjobban, de a fiatal növények némi árnyékolást meghálálnak.
Vegetációs időszakban rendszeres öntözést igényel, de a két öntözés között a talaj teljesen száradjon ki. Jó levegőmozgás mellett fejlődik a legszebben. A magas páratartalom és a tartósan nedves közeg gyökérkárosodást okozhat.
Magról viszonylag könnyen szaporítható. A fiatal növények gyorsabban fejlődnek, mint a legtöbb dél-amerikai gömbkaktusz.
Télen teljesen szárazon teleltessük. A természetes élőhelyén nem találkozik fagyokkal, ezért a teleltetési hőmérséklet lehetőleg 8–15 °C között legyen.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Xiquexique tuberculatus fajtól vastagabb hajtásai, eltérő tövisrendszere és szélesebb elterjedése különíti el. A korábban önálló fajként kezelt Xiquexique zehntneri ma a legtöbb modern rendszertanban a Xiquexique gounellei egyik alfajának számít.
Jellegzetes bélyege a sűrűn elágazó, gyertyatartószerű növekedési forma, a hosszú középtövisek és a selymes szőrzetű virágzóna.
Taxonómia és filogenetika
A fajt Karl Moritz Schumann írta le 1897-ben Pilocereus gounellei néven. Később a Cephalocereus, Pseudopilocereus és Pilosocereus nemzetségekbe is sorolták.
Molekuláris filogenetikai vizsgálatok alapján a korábbi Pilosocereus alnemzetség önálló nemzetségi rangot kapott, amely számára a Xiquexique nevet vezették be 2020-ban.
A jelenlegi rendszertani felfogások nem teljesen egységesek. A Caryophyllales.org adatbázis két alfajt fogad el:
- Xiquexique gounellei subsp. gounellei
- Xiquexique gounellei subsp. zehntneri
A Plants of the World Online ezen kívül a subsp. braunii és subsp. frewenii taxonokat is a fajhoz sorolja.
- Xiquexique gounellei subsp. gounellei
- Xiquexique gounellei subsp. braunii
- Xiquexique gounellei subsp. frewenii
- Xiquexique gounellei subsp. zehntneri
Egyéb
A faj a Caatinga egyik legismertebb és legjellegzetesebb növénye. A helyi lakosság régóta hasznosítja. Termése ehető, egyes vidékeken frissen fogyasztják. Száraz időszakokban a hajtásokat a tövisek eltávolítása után állati takarmányként is felhasználják.
A faj az IUCN Vörös Listáján jelenleg „Least Concern” (nem veszélyeztetett) kategóriában szerepel, köszönhetően nagy elterjedési területének és jelentős állományainak.
Szerzők
- Szöveg:
- Lektorálta:
Forrás
- Plants of the World Online – Xiquexique gounellei subsp. gounellei
- Wikipédia – Xiquexique gounellei
- Lavor, Calvente és mtsai. – a Xiquexique nemzetség filogenetikája és rendszertana