Xiquexique tuberculatus

Xiquexique tuberculatus
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Cereeae
Alnemzetség-csoport	Cereinae
Nemzetség	Xiquexique
Faj	Xiquexique tuberculatus

Tudományos név

• Xiquexique tuberculatus (Werderm.) Lavor & Calvente in PlantNow 1(2): 64. 2020 sec. Lavor & al. 2020
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnév a brazíliai „xique-xique” népi elnevezésből származik, amelyet a Bahia államban élő oszlopos kaktuszokra használnak.
• A fajnév a latin tuberculatus (= dudoros, gumós) szóból ered, és a hajtások bordáin található feltűnő dudorokra utal.

Típuspéldány

• Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Bahia állam, Brazília.
• Első leírása: Werdermann: Brasilianische Säulenkakteen 101. 1933.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Pâmela Lavor és Alice Calvente 2020.

Xiquexique tuberculatus képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Xiquexique tuberculatus szinonimái

• ≡ Pilocereus tuberculatus, ≡ Pilosocereus tuberculatus, ≡ Pseudopilocereus tuberculatus

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Erőteljes, fa alakú növekedésű faj. Jól fejlett törzset nevel, amelyből a korona felső részén számos oldalhajtás fejlődik. Teljes magassága rendszerint 2–6 m, koronája több méter szélességet is elérhet.

A hajtások olajzöldek vagy szürkészöldek, 3–6 cm átmérőjűek. A fiatal hajtások gyakran viaszbevonatosak.

Szemölcsök

A bordákat erősen kiemelkedő, ferdén elhelyezkedő dudorok tagolják. Ezek adják a faj jellegzetes „gumós” megjelenését.

Areolák

Az areolák a dudorok felső részén helyezkednek el. A virágzó areolák a hajtások csúcsi régiójában fejlődnek ki. Különálló cefálium nem alakul ki.

Tövisek

• Középtövis: 3–5 db, 30–42 mm hosszú, az alsó rendszerint a leghosszabb, gyakran lefelé hajló.
• Peremtövis: 10–12 db, 4–10 mm hosszú, lefelé hajló.

A tövisek kezdetben világosbarnák, később szürkék. Merevek, törékenyek és erősen kiállók.

Generatív test

Virág

A virágok a hajtások csúcsának közelében jelennek meg.

• Lepellevelek: a virág 60–67 mm hosszú, legfeljebb 30 mm átmérőjű. A külső lepellevelek zöldes vagy barnás árnyalatúak, a belsők fehérek.
• Ivarlevelek: a porzók nagy számban fejlődnek, a bibeszál világos színű, a bibe többágú.

A virágok éjszaka nyílnak és elsősorban denevérek, illetve nagyobb éjszakai lepkék porozzák. A beporzást követően gyors termésfejlődés indul meg.

Termés

A termések gömbölydedek, legfeljebb 4 cm átmérőjűek. Éréskor oldalt felrepednek.

• Magja: fekete, fényes, viszonylag apró.

A termés húsa bíborvörös vagy magentaszínű, amely több madárfaj számára fontos táplálékforrás.

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Brazília északkeleti részén, elsősorban Bahia állam északnyugati és északkeleti területein, valamint Pernambuco állam egyes részein fordul elő.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: a Caatinga növényzeti öv jellegzetes kaktusza. Száraz, félsivatagi területeken, sziklás lejtőkön, köves talajokon és cserjésekkel mozaikos vegetációban él. A terület éghajlatát hosszú száraz évszak és időszakos csapadék jellemzi.

Kultúrában tartás

Jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel. A teljes napsütést jól tűri. Növekedési időszakban rendszeres öntözést kíván, de a két öntözés között a talaj száradjon ki.

A többi északkelet-brazíliai oszlopos kaktuszhoz hasonlóan télen melegebb tartást kedvel, mint a legtöbb észak-amerikai faj. Teleltetése 8–15 °C között ajánlható teljesen száraz közegben.

Magról és dugványról egyaránt jól szaporítható.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Legközelebbi rokona a Xiquexique gounellei, amelytől elsősorban:

• erősebben dudoros bordáival,
• kisebb számú bordájával,
• robusztusabb középtöviseivel,
• fa alakú növekedésével

különbözik.

A nemzetség másik elfogadott faja, a Xiquexique bohlei rendszerint vékonyabb hajtásokat és eltérő tövisrendszert fejleszt.

Taxonómia és filogenetika

A fajt Erich Werdermann írta le 1933-ban Pilocereus tuberculatus néven.

Később a legtöbb szerző a Pilosocereus nemzetségbe sorolta. A molekuláris filogenetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a Pilosocereus hagyományos értelemben nem monofiletikus, ezért 2020-ban létrehozták a Xiquexique nemzetséget, amelybe a faj is átkerült.

Egyéb

A faj a brazil Caatinga egyik jellegzetes „fa-kaktusza”. Helyenként élő sövényként, takarmányforrásként és víztartalék növényként is hasznosítják.

Az IUCN jelenlegi értékelése szerint természetvédelmi helyzete „Least Concern” (nem veszélyeztetett), bár egyes állományait a legeltetés és az élőhelyek átalakulása érintheti.

Szerzők

• Szöveg:
• Lektorálta: —

Forrás

• Plants of the World Online (Kew)
• Caryophyllales.org
• Werdermann: Brasilianische Säulenkakteen (1933)
• Wikipédia – Xiquexique tuberculatus