„Gymnocalycium anisitsii” változatai közötti eltérés
A lap tartalmának cseréje erre: {{Speciesbox|taxon=Echinocactus gwwrusonii}} Címke: Oldal nagy része eltávolítva |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (7 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Taxonbox | ||
| accepted = Gymnocalycium anisitsii (K.Schum.) Britton & Rose, Cactaceae 3: 159–161, f. 168. 1922 sec. Kiesling & al. 2014 | |||
| synonym = | |||
}} | |||
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span> | |||
=== A név eredete, etimológia === | |||
* A '''nemzetségnév''' ógörög szóösszetétel („gymnos” = meztelen, csupasz; „calyx” = kehely), amely a virágcső, a magház és az az alatti rész szőrtelen, tövistelen jellegére utal. | |||
* A '''fajnév''' [[Anisits János Dániel]] nevét őrzi, aki Paraguayban dolgozó magyar vegyész-gyógyszerész és mikrobiológus volt, több növény felfedezője. | |||
<span id="típuspéldány"></span> | |||
=== Típuspéldány === | |||
* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' ... | |||
* '''Első leírása:''' ''[[Echinocactus anisitsii]]'' K. Schumann, Iconographia Cactaceae 1. (1900) | |||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' [[Gymnocalycium anisitsii]] (Britton & Rose, 1922) | |||
[[Fájl:Gymnocalycium anisitsii-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]] | |||
[[Fájl:Gymnocalycium anisitsii-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Holló László]] | |||
[[Fájl:Gymnocalycium anisitsii-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Holló László]] | |||
{{Kaktusz szinonimák}} | |||
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | |||
<span id="vegetatív-test"></span> | |||
=== Vegetatív test === | |||
<span id="hajtás-szár"></span> | |||
==== Hajtás, szár ==== | |||
Fiatalon gömb alakú, idősebb korban kissé megnyúlt. Magassága kb. 10 cm, átmérője 6–8 cm. Színe világoszöldtől fényeszöldig változik, a dudorok csúcsa olykor vöröses árnyalatú. Csúcsa tövistelen. | |||
<span id="szemölcsök"></span> | |||
==== Szemölcsök ==== | |||
A bordák enyhén áll alakú dudorokra tagoltak, amelyek 1,5–2 cm magasak. | |||
<span id="areolák"></span> | |||
==== Areolák ==== | |||
Oválisak, fehér filcesek vagy később csupaszok, 5 mm hosszúak és 2–3 mm szélesek, egymástól 10–15 mm-re helyezkednek el. | |||
<span id="tövisek"></span> | |||
==== Tövisek ==== | |||
* '''Középtövis:''' nem különíthető el egyértelműen, ritkán 1–2 hosszabb tövis megjelenhet | |||
* '''Peremtövis:''' 6–7 db vagy több, elálló, fakósárga vagy szürke, sötétebb heggyel, 15–20 mm hosszú, gyakran görbült | |||
<span id="generatív-test"></span> | |||
=== Generatív test === | |||
<span id="virág"></span> | |||
==== Virág ==== | |||
Tölcsér alakú, kb. 4 cm hosszú és 3–4 cm széles, fehér színű, gyakran több virág nyílik egyszerre. | |||
* '''Lepellevelek:''' a belsők zöldesfehérek, szürkés-violás középcsíkkal; a külsők keskenyek, tiszta fehérek, visszahajlók | |||
* '''Ivarlevelek:''' porzószálak fehérek, portokok világossárgák vagy barnássárgák; bibeszál fehér, 7 fehér bibeággal | |||
<span id="termés"></span> | |||
==== Termés ==== | |||
Orsó alakú, kb. 2,5 cm hosszú és 1 cm széles, éretten piros. | |||
* '''Magja:''' matt világosbarna, apró dudorokkal, 0,8 × 0,7 mm méretű | |||
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span> | |||
== Elterjedés és élőhely == | |||
* '''Földrajzi elterjedés:''' Paraguay, a Rio Tigatiyami folyó vidéke, Concepción és a Rio Paraguay között | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' pázsitfüvek, lágyszárú növények és cserjék között, részleges árnyékban | |||
<span id="kultúrában-tartás"></span> | |||
== Kultúrában tartás == | |||
Homokos, kavicsos, enyhén humuszos talajban fejlődik jól. Télen 10–12 °C-on, teljesen szárazon tartandó. Nyáron világos, de szűrt fényű helyet igényel, mivel természetes élőhelyén növényzet árnyékolja. Jó szellőzés szükséges. Ablakkultúrában is tartható, gyakran oltják ''[[Trichocereus jusbertii]]'' vagy ''[[Trichocereus spachianus]]'' alanyra. | |||
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span> | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | |||
Gyakran összekeverik a [[Gymnocalycium damsii]] fajjal. A különbségek főként a tövisek és a habitus részleteiben mutatkoznak. | |||
<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span> | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
A ''[[Gymnocalycium anisitsii]] subsp. multiproliferum'' erősen sarjadzó forma, amelyet korábban a ''[[Gymnocalycium damsii]]'' változataként írtak le. | |||
<span id="egyéb"></span> | |||
== Egyéb == | |||
A „pozsgás test” kifejezés az egész növényre (gyökérzet és hajtás együtt) vonatkozik. A „pozsgás szár” használata akkor helyes, ha a hajtás levelek, tövisek és virágok nélküli részét írjuk le. A növény színét nem az epidermisz, hanem az alatta lévő asszimiláló alapszövet klorofilltartalma adja. | |||
<span id="szerzők"></span> | |||
== Szerzők == | |||
* '''Szöveg:''' Mánfai Gyula | |||
* '''Kép:''' Bodor János, Holló László | |||
* '''Lektorálta:''' Papp László | |||
<span id="forrás"></span> | |||
== Forrás == | |||
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 173. kártya | |||
[[Kategória:Gymnocalycium]] | |||
[[Kategória:Pozsgások kártyák]] | |||
A lap jelenlegi, 2026. április 17., 17:07-kori változata
| Gymnocalycium anisitsii | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Gymnocalyciinae |
| Nemzetség | Gymnocalycium |
| Faj | Gymnocalycium anisitsii |
 
| |
Tudományos név
- Gymnocalycium anisitsii (K.Schum.) Britton & Rose, Cactaceae 3: 159–161, f. 168. 1922 sec. Kiesling & al. 2014
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév ógörög szóösszetétel („gymnos” = meztelen, csupasz; „calyx” = kehely), amely a virágcső, a magház és az az alatti rész szőrtelen, tövistelen jellegére utal.
- A fajnév Anisits János Dániel nevét őrzi, aki Paraguayban dolgozó magyar vegyész-gyógyszerész és mikrobiológus volt, több növény felfedezője.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: ...
- Első leírása: Echinocactus anisitsii K. Schumann, Iconographia Cactaceae 1. (1900)
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Gymnocalycium anisitsii (Britton & Rose, 1922)
A(z) Gymnocalycium anisitsii szinonimái
- ≡ Echinocactus anisitsii
- = Echinocactus damsii, ≡ Gymnocalycium damsii, ≡ Gymnocalycium anisitsii subsp. damsii
- = Gymnocalycium damsii var. torulosum, ≡ Gymnocalycium damsii var. torulosum
- = Gymnocalycium damsii var. tucavocense
- = Gymnocalycium griseopallidum, ≡ Gymnocalycium anisitsii var. griseopallidum
- = Gymnocalycium damsii var. multiproliferum, ≡ Gymnocalycium anisitsii subsp. multiproliferum
- = Gymnocalycium anisitsii var. pseudomalacocarpus
- = Gymnocalycium anisitsii subsp. volkeri
- = Gymnocalycium anisitsii var. tucavocense
- = Gymnocalycium damsii subsp. evae
- = Gymnocalycium damsii var. boosii
- = Gymnocalycium marekiorum
- = Gymnocalycium ponomarevae
- = Gymnocalycium anisitsii subsp. anisitsii
- = Gymnocalycium damsii var. centrispinum, − Gymnocalycium damsii var. centrispinum
- = Gymnocalycium damsii var. rotundulum, − Gymnocalycium damsii var. rotundulum
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Fiatalon gömb alakú, idősebb korban kissé megnyúlt. Magassága kb. 10 cm, átmérője 6–8 cm. Színe világoszöldtől fényeszöldig változik, a dudorok csúcsa olykor vöröses árnyalatú. Csúcsa tövistelen.
Szemölcsök
A bordák enyhén áll alakú dudorokra tagoltak, amelyek 1,5–2 cm magasak.
Areolák
Oválisak, fehér filcesek vagy később csupaszok, 5 mm hosszúak és 2–3 mm szélesek, egymástól 10–15 mm-re helyezkednek el.
Tövisek
- Középtövis: nem különíthető el egyértelműen, ritkán 1–2 hosszabb tövis megjelenhet
- Peremtövis: 6–7 db vagy több, elálló, fakósárga vagy szürke, sötétebb heggyel, 15–20 mm hosszú, gyakran görbült
Generatív test
Virág
Tölcsér alakú, kb. 4 cm hosszú és 3–4 cm széles, fehér színű, gyakran több virág nyílik egyszerre.
- Lepellevelek: a belsők zöldesfehérek, szürkés-violás középcsíkkal; a külsők keskenyek, tiszta fehérek, visszahajlók
- Ivarlevelek: porzószálak fehérek, portokok világossárgák vagy barnássárgák; bibeszál fehér, 7 fehér bibeággal
Termés
Orsó alakú, kb. 2,5 cm hosszú és 1 cm széles, éretten piros.
- Magja: matt világosbarna, apró dudorokkal, 0,8 × 0,7 mm méretű
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Paraguay, a Rio Tigatiyami folyó vidéke, Concepción és a Rio Paraguay között
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: pázsitfüvek, lágyszárú növények és cserjék között, részleges árnyékban
Kultúrában tartás
Homokos, kavicsos, enyhén humuszos talajban fejlődik jól. Télen 10–12 °C-on, teljesen szárazon tartandó. Nyáron világos, de szűrt fényű helyet igényel, mivel természetes élőhelyén növényzet árnyékolja. Jó szellőzés szükséges. Ablakkultúrában is tartható, gyakran oltják Trichocereus jusbertii vagy Trichocereus spachianus alanyra.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Gyakran összekeverik a Gymnocalycium damsii fajjal. A különbségek főként a tövisek és a habitus részleteiben mutatkoznak.
Taxonómia és filogenetika
A Gymnocalycium anisitsii subsp. multiproliferum erősen sarjadzó forma, amelyet korábban a Gymnocalycium damsii változataként írtak le.
Egyéb
A „pozsgás test” kifejezés az egész növényre (gyökérzet és hajtás együtt) vonatkozik. A „pozsgás szár” használata akkor helyes, ha a hajtás levelek, tövisek és virágok nélküli részét írjuk le. A növény színét nem az epidermisz, hanem az alatta lévő asszimiláló alapszövet klorofilltartalma adja.
Szerzők
- Szöveg: Mánfai Gyula
- Kép: Bodor János, Holló László
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 173. kártya