„Kategória:Mammillaria” változatai közötti eltérés

Mammillaria Haworth,
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cacteae
Alnemzetség-csoport	Cactinae
Nemzetség	Mammillaria

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2026. június 6., 13:51-kori változata

Tudományos név

Mammillaria Haworth, 1812
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a latin mamilla („kis emlő, dudor, szemölcs”) szóból ered, utalva a szárat alkotó jellegzetes kúpos vagy hengeres szemölcsökre. A nevet Adrian Hardy Haworth vezette be 1812-ben, miután felismerte, hogy ezeknél a kaktuszoknál a virágok nem az areolák csúcsán, hanem a szemölcsök hónaljában fejlődnek.

A legkorábbi névhasználat Carl von Linné 1753-as Cactus mammillaris leírásából ered. Adrian Hardy Haworth 1812-ben különítette el a csoportot. A Mammillaria a Cactaceae egyik legfajgazdagabb nemzetsége. Bár a modern rendszerezés során egyes fajokat (például a Cochemiea nemzetségbe tartozókat) kivontak belőle, a fennmaradó fajok száma még így is magas, ezért továbbra is az egyik legnagyobb fajszámú kaktusznemzetségnek tekinthető.

A szakirodalom a történelem során 400–700 fajt is említ, de a modern revizorok – a párhuzamos leírások és a nagyszámú változat miatt – lényegesen kevesebbet fogadnak el érvényesként. A nemzetséget egykor több részcsoportra bontották (pl. Dolichothele, Krainzia stb.), de ezek többsége ma szinonimának számít. A Cochemiea-csoportot azonban több modern módszer is elkülöníti.

Típus

Mammillaria mammillaris (Linné) Karsten; gyűjtési és elhelyezési adatok a protológus szerint.
Első leírása: Haworth, A. H. (1812): Synopsis Plantarum Succulentarum. p. 177.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Adrian Hardy Haworth 1812.

Mammillaria képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Cactus Linnaeus 1753 pro parte
Cochemiea (K. Brandegee) Walton 1899 pro parte
Dolichothele (K. Schumann) Britton & Rose 1923
Mamillaria Reichenbach 1828 (orth. var.)
Krainzia Backeberg 1938
Bartschella Britton & Rose 1923

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A Mammillaria fajok túlnyomórészt kis termetű, gömb vagy rövid oszlop formájú növények, gyakran sarjadók, párnákat vagy nagy telepeket alkotók. A hajtás felszínét alkotó szemölcsök kúposak, hengeresek vagy gúla alakúak, hosszúságuk fajonként szélsőségesen változhat (egyik véglet pl. a rendkívül hosszú szemölcsű Mammillaria longimamma). A szár morfológiáját meghatározó areolákon kétféle tövistípus jelenik meg: a peremtövisek gyakran finomak, serte- vagy tollszerűek, míg a középtövisek erősebbek, néha horogban végződők. A tövisek sűrűsége és színe fajonként eltérő. Az axillák lehetnek csupaszok, gyapjasak vagy serteszerűek. A valódi levél vagy levelek teljesen hiányoznak vagy mikroszkopikus méretűre redukálódtak, a funkciójukat a pozsgás szár vette át. A növények gyökér vagy gyökérzet tekintetében gyakran húsos, vaskos főgyökérrel kapaszkodnak a talajba. A hagyományos értelemben vett párhuzamos bordák e nemzetségnél hiányoznak, helyüket a spirálvonalak mentén elhelyezkedő szemölcsök foglalják el.

Generatív test

Virág

A virágok sohasem a hajtáscsúcson nyílnak, hanem az előző évi növekmény felső zónájában, az axillákból kifejlődve, gyakran szabályos koszorút alkotva a szár körül. A virágok többnyire kisméretűek, harang vagy tölcsér alakúak, színük a fehértől a rózsaszínen át a liláig, vörösig, sárgáig terjed. A nemzetségre nem jellemző az összetett virágzat, a virág magányosan fejlődik minden egyes produktív axillából.

Takarólevelek: A virág külső részét alkotó külső lepellevél és a színes belső lepellevél (melyek nem különülnek el élesen mint csésze és párta, ezért inkább sziromlevél helyett kollektíven lepellevél néven említendők) tölcsér formává egyesülnek.
Ivarlevelek: A számos vékony porzószálak tetején ülő portokok sárgák, a középonti termő felett elhelyezkedő bibeszál végén a bibe több ágra válik szét.

Termés

A termés bogyós, hengeres vagy bunkószerű, húsos, általában piros, de lehet fehér, sárga, zöld vagy narancs színű is, amely gyakran csak hónapokkal a virágzás után tolódik ki az axillából.

Magja: A magvak aprók, felszínük változatos (sima, gödrös vagy rücskös), színük világos- vagy sötétbarna, esetleg fekete.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A Mammillaria a legszélesebb elterjedésű kaktusznemzetségek egyike, amely előfordul Mexikó teljes területén, az Amerikai Egyesült Államok (USA) délnyugati államaiban, Közép-Amerikában (így Guatemala, Honduras, Nicaragua területén), a Karib-szigeteken, valamint helyenként Venezuelában és Kolumbiában.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: A nemzetség tagjai rendkívül változatos élőhelyeken fordulnak elő, így sziklarepedésekben, mészkő-, homokkő-, vulkáni vagy agyagos talajokon. Megtalálhatók száraz sztyeppéken, bozótosokban, füves domboldalakon, kanyonokban, szurdokokban és meredek falakon is. Gyakran élnek tölgyesek, fenyvesek és borókások aljnövényzetében, valamint tengerparti dűnéken és félsivatagokban. Elterjedési magasságuk a tengerszinttől egészen 3300 méteres magasságig terjed; egyes hegyvidéki fajok télen a jelentős fagyot és a havat is elviselik.

Kultúrában tartás

A gyűjteményekben a legkedveltebb kaktuszok közé tartoznak, mivel kis termetük és gazdag virágzási hajlamuk miatt könnyen tarthatók. A legtöbb faj jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag talajt, világos, napos elhelyezést és a növekedési időszakban rendszeres, de mérsékelt öntözést igényel. Télen teljesen száraz és hűvös (5–10 °C) körülmények között kell őket teleltetni a virágképződés elősegítése érdekében. Egyes magashegységi fajok mérsékelten fagyállók.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Mammillaria legfőbb megkülönböztető bélyege az élesen elkülönülő dimorf areola, ahol a tövisek a szemölcsök csúcsán lévő areolarészen, míg a virágok és a sarjak a szemölcsök alapjában, az axillában fejlődnek. Hasonló megjelenésű a Cochemiea nemzetség, amelyet a modern filogenetikai kutatások alapján ma már külön nemzetségként kezelnek, és amely hosszú, zigomorf (kétoldalian szimmetrikus) virágairól ismerhető fel. A szemölcsök spirálaránya korábban fontos rendszertani bélyeg volt (Craig, 1945), de mára ritkán alkalmazzák a nagy egyedi variabilitás miatt.

Taxonómia és filogenetika

A nemzetség vagy az alatti szintű modern rendszertani revíziók és a 2010 utáni filogenetikai kutatások rávilágítottak, hogy a hagyományosan tág értelemben vett Mammillaria nemzetség polifiletikus volt. Ennek következtében a korábban beolvasztott részcsoportok egy részét, így különösen a monofilatikus egységet alkotó Cochemiea nemzetséget leválasztották és önálló státuszát megerősítették. Ezzel szemben más korábbi kis nemzetségek (mint a Dolichothele vagy a Krainzia) továbbra is a Mammillaria szinonimáiként kezelendők a klád belső struktúrájában.

Forrás

A(z) „Mammillaria” kategóriába tartozó lapok

A következő 41 lap található a kategóriában, összesen 41 lapból.

C

M

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-<span id="tudományos-név"></span>
+{{Taxonbox | accepted = Mammillaria Haworth, 1812 | synonym = }}
-== Tudományos név ==
+=== A név eredete, etimológia ===
-''Mammillaria'' Haworth, 1812
+* A nemzetségnév a latin '''mamilla''' („kis emlő, dudor, szemölcs”) szóból ered, utalva a szárat alkotó jellegzetes kúpos vagy hengeres szemölcsökre. A nevet '''[[Adrian Hardy Haworth]]''' vezette be 1812-ben, miután felismerte, hogy ezeknél a kaktuszoknál a virágok nem az areolák csúcsán, hanem a szemölcsök hónaljában fejlődnek.
+:A legkorábbi névhasználat '''[[Carl von Linné]]''' 1753-as ''Cactus mammillaris'' leírásából ered. '''[[Adrian Hardy Haworth]]''' 1812-ben különítette el a csoportot. A ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] egyik legfajgazdagabb nemzetsége. Bár a modern rendszerezés során egyes fajokat (például a ''[[:Kategória:Cochemiea|Cochemiea]]'' nemzetségbe tartozókat) kivontak belőle, a fennmaradó fajok száma még így is magas, ezért továbbra is az egyik legnagyobb fajszámú kaktusznemzetségnek tekinthető.
+:A szakirodalom a történelem során 400–700 fajt is említ, de a modern revizorok – a párhuzamos leírások és a nagyszámú változat miatt – lényegesen kevesebbet fogadnak el érvényesként. A nemzetséget egykor több részcsoportra bontották (pl. ''Dolichothele'', ''Krainzia'' stb.), de ezek többsége ma szinonimának számít. A Cochemiea-csoportot azonban több modern módszer is elkülöníti.
-'''A tudományos név státusza:''' érvényes
+=== Típus ===
-'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
+* ''Mammillaria mammillaris'' (Linné) Karsten; gyűjtési és elhelyezési adatok a protológus szerint.
+* '''Első leírása:''' Haworth, A. H. (1812): ''Synopsis Plantarum Succulentarum''. p. 177.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Adrian Hardy Haworth]]''' 1812.
-== Szinonimák ==
+{{Típusfaj | Mammillaria | limit=5}}
-''Bartschella'', ''Chilita'', ''Dolichothele'', ''Ebnerella'', ''Krainzia'', ''Leptocladodia'',
-''Mamillopsis'', ''Mammilloydia'', ''Neomammillaria'', ''Oehmea'', ''Phellosperma'',
-''Porfiria'', ''Pseudomammillaria'', ''Solisia''
-<!-- Cochemiea kizárva, mert külön nemzetségként kezelték -->
-== Etimológia ==
+=== Szinonimák ===
-A nemzetségnév a latin '''mamilla''' („kis emlő, dudor, szemölcs”) szóból ered, utalva a szárat alkotó jellegzetes kúpos vagy hengeres szemölcsökre.
-A nevet '''Adrian Hardy Haworth''' vezette be 1812-ben, miután felismerte, hogy ezeknél a kaktuszoknál a virágok nem az areolák csúcsán, hanem a  szemölcsök hónaljában fejlődnek.
-== História ==
+* '''''Cactus''''' Linnaeus 1753 pro parte
-A legkorábbi névhasználat '''Linné''' 1753-as ''Cactus mammillaris'' leírásából ered.
+* '''''Cochemiea''''' (K. Brandegee) Walton 1899 pro parte
-'''Haworth''' 1812-ben különítette el a csoportot. A ''Mammillaria'' a Cactaceae egyik legfajgazdagabb nemzetsége. Bár a modern rendszerezés során egyes fajokat (például a ''Cochemiea'' nemzetségbe tartozókat) kivontak belőle, a fennmaradó fajok száma még így is magas, ezért továbbra is az egyik legnagyobb fajszámú kaktusznemzetségnek tekinthető.
+* '''''Dolichothele''''' (K. Schumann) Britton & Rose 1923
+* '''''Mamillaria''''' Reichenbach 1828 (orth. var.)
+* '''''Krainzia''''' Backeberg 1938
+* '''''Bartschella''''' Britton & Rose 1923
-A szakirodalom a történelem során 400–700 fajt is említ, de a modern revizorok – a párhuzamos leírások és a nagyszámú változat miatt – lényegesen kevesebbet fogadnak el érvényesként.
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
-A nemzetséget egykor több részcsoportra bontották (pl. ''Dolichothele'', ''Krainzia'' stb.), de ezek többsége ma szinonimának számít.
+=== Vegetatív test ===
-A Cochemiea-csoportot azonban több modern módszer is elkülöníti, így azt itt nem tárgyaljuk.
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
+A ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' fajok túlnyomórészt kis termetű, gömb vagy rövid oszlop formájú növények, gyakran sarjadók, párnákat vagy nagy telepeket alkotók. A '''hajtás''' felszínét alkotó '''szemölcsök''' kúposak, hengeresek vagy gúla alakúak, hosszúságuk fajonként szélsőségesen változhat (egyik véglet pl. a rendkívül hosszú szemölcsű ''[[Mammillaria longimamma]]''). A '''szár''' morfológiáját meghatározó '''areolákon''' kétféle tövistípus jelenik meg: a '''peremtövisek''' gyakran finomak, serte- vagy tollszerűek, míg a '''középtövisek''' erősebbek, néha horogban végződők. A '''tövisek''' sűrűsége és színe fajonként eltérő. Az '''axillák''' lehetnek csupaszok, gyapjasak vagy serteszerűek. A valódi '''levél''' vagy '''levelek''' teljesen hiányoznak vagy mikroszkopikus méretűre redukálódtak, a funkciójukat a pozsgás '''szár''' vette át. A növények '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' tekintetében gyakran húsos, vaskos főgyökérrel kapaszkodnak a talajba. A hagyományos értelemben vett párhuzamos '''bordák''' e nemzetségnél hiányoznak, helyüket a spirálvonalak mentén elhelyezkedő '''szemölcsök''' foglalják el.
-== Habitus ==
+=== Generatív test ===
-A ''Mammillaria'' fajok túlnyomórészt kis termetű, gömb vagy rövid oszlop formájú növények, gyakran sarjadók, párnákat vagy nagy telepeket alkotók.
+==== Virág ====
-A '''szemölcsök''' kúposak, hengeresek vagy gúla alakúak, hosszúságuk fajonként szélsőségesen változhat
+A '''virágok''' sohasem a hajtáscsúcson nyílnak, hanem az előző évi növekmény felső zónájában, az axillákból kifejlődve, gyakran szabályos koszorút alkotva a '''szár''' körül. A '''virágok''' többnyire kisméretűek, harang vagy tölcsér alakúak, színük a fehértől a rózsaszínen át a liláig, vörösig, sárgáig terjed. A nemzetségre nem jellemző az összetett '''virágzat''', a '''virág''' magányosan fejlődik minden egyes produktív axillából.
-(egyik véglet pl. a rendkívül hosszú szemölcsű ''M. longimamma'').
-Az '''areolákon''' kétféle tövistípus jelenik meg:
+* '''Takarólevelek:''' A '''virág''' külső részét alkotó '''külső lepellevél''' és a színes '''belső lepellevél''' (melyek nem különülnek el élesen mint '''csésze''' és '''párta''', ezért inkább '''sziromlevél''' helyett kollektíven '''lepellevél''' néven említendők) tölcsér formává egyesülnek.
-* '''peremtövisek''' – gyakran finomak, serte- vagy tollszerűek,
+* '''Ivarlevelek:''' A számos vékony '''porzószálak''' tetején ülő '''portokok''' sárgák, a középonti '''termő''' felett elhelyezkedő '''bibeszál''' végén a '''bibe''' több ágra válik szét.
-* '''középtövisek''' – erősebbek, néha horogban végződők.
-Az '''axillák''' lehetnek csupaszok, gyapjasak vagy serteszerűek. A '''virágok''' sohasem a hajtáscsúcson nyílnak, hanem az előző évi növekmény felső zónájában, gyakran koszorút alkotva.
+==== Termés ====
+A '''termés''' bogyós, hengeres vagy bunkószerű, húsos, általában piros, de lehet fehér, sárga, zöld vagy narancs színű is, amely gyakran csak hónapokkal a virágzás után tolódik ki az axillából.
-== Virágok és termések ==
+* '''Magja:''' A '''magvak''' aprók, felszínük változatos (sima, gödrös vagy rücskös), színük világos- vagy sötétbarna, esetleg fekete.
-A '''virágok''' többnyire kisméretűek, harang vagy tölcsér alakúak, színük a fehértől a rózsaszínen át a liláig, vörösig, sárgáig terjed. A '''termés''' bogyós, hengeres vagy bunkószerű, általában piros, de lehet fehér, sárga, zöld vagy narancs színű is. A '''magvak''' aprók, felszínük változatos, színük világos- vagy sötétbarna, esetleg fekete.
-== Élőhely ==
+== Elterjedés és élőhely ==
-A nemzetség rendkívül változatos élőhelyeken fordul elő:
-* sziklarepedések, mészkő-, homokkő-, vulkáni vagy agyagos talajok,
-* száraz sztyeppék, bozótosok, füves domboldalak,
-* kanyonok, szurdokok, meredek falak,
-* tölgyesek, fenyvesek, borókások alja,
-* tengerparti dűnék és félsivatagok,
-tengerszinttől 3300 méterig, egyes fajok télen fagyot és havat is elviselnek.
-== Elterjedés ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' A ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' a legszélesebb elterjedésű kaktusznemzetségek egyike, amely előfordul '''Mexikó''' teljes területén, az '''Amerikai Egyesült Államok''' (USA) délnyugati államaiban, '''Közép-Amerikában''' (így '''Guatemala''', '''Honduras''', '''Nicaragua''' területén), a '''Karib-szigeteken''', valamint helyenként '''Venezuelában''' és '''Kolumbiában'''.
-A ''Mammillaria'' a legszélesebb elterjedésű kaktusznemzetségek egyike.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A nemzetség tagjai rendkívül változatos élőhelyeken fordulnak elő, így sziklarepedésekben, mészkő-, homokkő-, vulkáni vagy agyagos talajokon. Megtalálhatók száraz sztyeppéken, bozótosokban, füves domboldalakon, kanyonokban, szurdokokban és meredek falakon is. Gyakran élnek tölgyesek, fenyvesek és borókások aljnövényzetében, valamint tengerparti dűnéken és félsivatagokban. Elterjedési magasságuk a tengerszinttől egészen 3300 méteres magasságig terjed; egyes hegyvidéki fajok télen a jelentős fagyot és a havat is elviselik.
-Előfordul:
-* '''Mexikó''' teljes területén,
-* '''USA''' délnyugati államaiban,
-* '''Közép-Amerikában''' (Guatemala, Honduras, Nicaragua),
-* '''Karib-szigeteken''',
-* helyenként '''Venezuelában''' és '''Kolumbiában'''.
-== Megjegyzések ==
+== Kultúrában tartás ==
-* A nemzetség fajszáma a történeti leírásokhoz képest jelentősen csökkent a modern revíziók miatt.
-* A Cochemiea külön nemzetségként kezelendő.
-* A szemölcsök '''spirálarány'''a korábban fontos rendszertani bélyeg volt (Craig, 1945), de mára ritkán alkalmazzák a nagy variabilitás miatt.
-== Szerzők és forrás ==
-* '''''Forrás:'''''
+A gyűjteményekben a legkedveltebb kaktuszok közé tartoznak, mivel kis termetük és gazdag virágzási hajlamuk miatt könnyen tarthatók. A legtöbb faj jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag talajt, világos, napos elhelyezést és a növekedési időszakban rendszeres, de mérsékelt öntözést igényel. Télen teljesen száraz és hűvös (5–10 °C) körülmények között kell őket teleltetni a virágképződés elősegítése érdekében. Egyes magashegységi fajok mérsékelten fagyállók.
-** https://thelastcactusclassification.top/category/mammillaria/
-** https://kissarmin.hu/lexikon/item/185-mammillaria.html
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
+A ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' legfőbb megkülönböztető bélyege az élesen elkülönülő dimorf areola, ahol a tövisek a szemölcsök csúcsán lévő areolarészen, míg a virágok és a sarjak a szemölcsök alapjában, az axillában fejlődnek. Hasonló megjelenésű a ''[[:Kategória:Cochemiea|Cochemiea]]'' nemzetség, amelyet a modern filogenetikai kutatások alapján ma már külön nemzetségként kezelnek, és amely hosszú, zigomorf (kétoldalian szimmetrikus) virágairól ismerhető fel. A szemölcsök spirálaránya korábban fontos rendszertani bélyeg volt (Craig, 1945), de mára ritkán alkalmazzák a nagy egyedi variabilitás miatt.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+A nemzetség vagy az alatti szintű modern rendszertani revíziók és a 2010 utáni filogenetikai kutatások rávilágítottak, hogy a hagyományosan tág értelemben vett ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' nemzetség polifiletikus volt. Ennek következtében a korábban beolvasztott részcsoportok egy részét, így különösen a monofilatikus egységet alkotó ''[[:Kategória:Cochemiea|Cochemiea]]'' nemzetséget leválasztották és önálló státuszát megerősítették. Ezzel szemben más korábbi kis nemzetségek (mint a ''Dolichothele'' vagy a ''Krainzia'') továbbra is a ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' szinonimáiként kezelendők a klád belső struktúrájában.
+== Forrás ==
+* https://thelastcactusclassification.top/category/mammillaria/
+* https://kissarmin.hu/lexikon/item/185-mammillaria.html
+* https://floranorthamerica.org/Mammillaria
 [[Kategória:Cactaceae]]