„Tacinga saxatilis subsp. saxatilis” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „bélyegkép Kategória:Tacinga” |
|||
| (3 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxonbox | accepted = Tacinga saxatilis subsp. saxatilis (K.Schum.) N.P.Taylor & Zappi (1997)}} | |||
[[Fájl:Tacinga saxatilis subsp. saxatilis.Rigi 01.jpg|bélyegkép]] | [[Fájl:Tacinga saxatilis subsp. saxatilis.Rigi 01.jpg|bélyegkép]] | ||
=== A név eredete, etimológia === | |||
A nemzetségnév, ''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]'', a brazíliai kaktuszok hazájára utaló „Caatinga” szó anagrammája, melyet '''Britton Nathaniel Lord''' és '''Rose Joseph Nelson''' alkottak meg. Az alfaji jelző, a latin ''saxatilis'', jelentése „sziklák között élő” vagy „sziklalakó” (a ''saxum'' – szikla szóból), amely a növény tipikus élőhelyére utal. A nevet eredetileg '''Schumann Karl Moritz''' adta a fajnak 1897-ben, hangsúlyozva a növény sziklás felszínekhez való kötődését. | |||
=== Típus === | |||
* ''Tacinga saxatilis'' (K.Schum.) N.P.Taylor & Zappi; '''Glaziou Auguste François Marie''' #19372, '''Brazília''', Minas Gerais, 1892 (B, K). | |||
* '''Első leírása:''' Gesamtbeschreibung der Kakteen 749. (1897) – mint ''Opuntia saxatilis''. | |||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Taylor Nigel Paul''' és '''Zappi Daniela Cristina''' 1997. | |||
{{Típusfaj | Tacinga saxatilis | limit=5}} | |||
{{Kaktusz szinonimák}} | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | |||
=== Vegetatív test === | |||
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | |||
A ''[[Tacinga saxatilis subsp. saxatilis]]'' alacsony termetű, cserjés növekedésű kaktusz, amely ritkán haladja meg az 1 méteres magasságot. A '''hajtás''' szegmensekre tagolt; a szegmensek (kladódiumok) lapítottak, vékonyak, hosszúkás-tojásdad vagy kör alakúak, sötétzöldek vagy szürkészöldek. A '''szár''' idősebb korában sem válik markánsan fásodott törzzsé, inkább szétterülő bokrot alkot. Az '''areolák''' kicsik, szürkés nemezzel és sűrű, barna ''glochidium-ok'' csoportjaival borítottak. A '''tövisek''' ennél az alfajnál általában hiányoznak, vagy csak nagyon aprók és fejletlenek, ami puha megjelenést kölcsönöz a növénynek. A '''levelek''' redukáltak, hengeresek és csak a legfiatalabb hajtásokon láthatók rövid ideig. A '''gyökérzet''' gyakran rostos, jól rögzül a sziklák repedéseiben. | |||
=== Generatív test === | |||
==== Virág ==== | |||
A '''virág''' nappal nyílik, viszonylag kicsi (3-4 cm), a hajtások szélén fejlődik. Színe jellemzően élénk sárga vagy narancssárga. | |||
* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' zöldes-sárga, a '''belső lepellevél''' vagy '''sziromlevél''' széles, szétterülő, sárga. Egy sorban maradjon! | |||
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' sárgák, a '''portokok''' krémszínűek; a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' rövid, a '''bibe''' 5-6 ágú, sárgásfehér. Egy sorban maradjon! | |||
==== Termés ==== | |||
A '''termés''' gömbölyded vagy tojásdad bogyó, éretten sárgás-zöld vagy halvány narancssárga, lédús. | |||
* '''Magja:''' A '''magja''' 3-4 mm-es, kemény arillusszal burkolt, sárgásbarna. | |||
== Elterjedés és élőhely == | |||
* '''Földrajzi elterjedés:''' Az alfaj endemikus '''Brazília''' északkeleti részén, főként '''Minas Gerais''' és '''Bahia''' államok szemiarid területein fordul elő. | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Tipikus ''''litofiton'''' növény, amely sziklás kibúvásokon, kvarcit vagy mészkő alapkőzetű hegyoldalak repedéseiben él. A Caatinga vegetáció része, ahol a forró, száraz éghajlathoz alkalmazkodott. | |||
== Kultúrában tartás == | |||
Gyűjteményekben viszonylag ritka, mivel kevésbé látványos, mint a tövisesebb rokonai. Tartása meleg, napos helyet igényel. A ''[[Tacinga saxatilis subsp. saxatilis]]'' érzékeny a túlöntözésre, ezért ásványi anyagokban gazdag, kiváló vízelvezetésű aljzatot igényel. Télen minimum 10-12 °C-on, teljesen szárazon kell tartani. | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | |||
A ''[[Tacinga saxatilis subsp. saxatilis]]'' megkülönböztethető a ''[[Tacinga saxatilis subsp. estevesii]]'' alfajtól a tövisek szinte teljes hiánya és a valamivel kisebb termet alapján. Az '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' nemzetség hasonló fajaitól a virág belső szerkezete és a magok morfológiája választja el. | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
Az alfaj a filogenetikai fán a lapított szárú ''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]''-klád tagja, amely a brazil Caatinga sziklás élőhelyeihez való adaptáció során különült el. | |||
== Forrás == | |||
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:994998-1 Plants of the World Online - Tacinga saxatilis subsp. saxatilis] | |||
* [https://www.ipni.org/n/994998-1 International Plant Names Index - Tacinga saxatilis subsp. saxatilis] | |||
* [http://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/18844/Tacinga_saxatilis_subsp._saxatilis LLIFLE - Encyclopedia of Cacti - Tacinga saxatilis subsp. saxatilis] | |||
[[Kategória:Tacinga]] | [[Kategória:Tacinga]] | ||
A lap jelenlegi, 2026. április 12., 08:17-kori változata
| Tacinga saxatilis subsp. saxatilis | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Opuntioideae |
| Nemzetség- csoport |
Opuntieae |
| Nemzetség | Tacinga |
| Faj | Tacinga saxatilis |
| Alfaj | Tacinga saxatilis subsp. saxatilis |
Tudományos név
- Tacinga saxatilis subsp. saxatilis (K.Schum.) N.P.Taylor & Zappi (1997)
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia
A nemzetségnév, Tacinga, a brazíliai kaktuszok hazájára utaló „Caatinga” szó anagrammája, melyet Britton Nathaniel Lord és Rose Joseph Nelson alkottak meg. Az alfaji jelző, a latin saxatilis, jelentése „sziklák között élő” vagy „sziklalakó” (a saxum – szikla szóból), amely a növény tipikus élőhelyére utal. A nevet eredetileg Schumann Karl Moritz adta a fajnak 1897-ben, hangsúlyozva a növény sziklás felszínekhez való kötődését.
Típus
- Tacinga saxatilis (K.Schum.) N.P.Taylor & Zappi; Glaziou Auguste François Marie #19372, Brazília, Minas Gerais, 1892 (B, K).
- Első leírása: Gesamtbeschreibung der Kakteen 749. (1897) – mint Opuntia saxatilis.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Taylor Nigel Paul és Zappi Daniela Cristina 1997.
Tacinga saxatilis képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Tacinga saxatilis subsp. saxatilis szinonimái
- Nincsenek szinonimák.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A Tacinga saxatilis subsp. saxatilis alacsony termetű, cserjés növekedésű kaktusz, amely ritkán haladja meg az 1 méteres magasságot. A hajtás szegmensekre tagolt; a szegmensek (kladódiumok) lapítottak, vékonyak, hosszúkás-tojásdad vagy kör alakúak, sötétzöldek vagy szürkészöldek. A szár idősebb korában sem válik markánsan fásodott törzzsé, inkább szétterülő bokrot alkot. Az areolák kicsik, szürkés nemezzel és sűrű, barna glochidium-ok csoportjaival borítottak. A tövisek ennél az alfajnál általában hiányoznak, vagy csak nagyon aprók és fejletlenek, ami puha megjelenést kölcsönöz a növénynek. A levelek redukáltak, hengeresek és csak a legfiatalabb hajtásokon láthatók rövid ideig. A gyökérzet gyakran rostos, jól rögzül a sziklák repedéseiben.
Generatív test
Virág
A virág nappal nyílik, viszonylag kicsi (3-4 cm), a hajtások szélén fejlődik. Színe jellemzően élénk sárga vagy narancssárga.
- Takarólevelek: A külső lepellevél zöldes-sárga, a belső lepellevél vagy sziromlevél széles, szétterülő, sárga. Egy sorban maradjon!
- Ivarlevelek: A porzószálak sárgák, a portokok krémszínűek; a termő alsó állású, a bibeszál rövid, a bibe 5-6 ágú, sárgásfehér. Egy sorban maradjon!
Termés
A termés gömbölyded vagy tojásdad bogyó, éretten sárgás-zöld vagy halvány narancssárga, lédús.
- Magja: A magja 3-4 mm-es, kemény arillusszal burkolt, sárgásbarna.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Az alfaj endemikus Brazília északkeleti részén, főként Minas Gerais és Bahia államok szemiarid területein fordul elő.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Tipikus 'litofiton' növény, amely sziklás kibúvásokon, kvarcit vagy mészkő alapkőzetű hegyoldalak repedéseiben él. A Caatinga vegetáció része, ahol a forró, száraz éghajlathoz alkalmazkodott.
Kultúrában tartás
Gyűjteményekben viszonylag ritka, mivel kevésbé látványos, mint a tövisesebb rokonai. Tartása meleg, napos helyet igényel. A Tacinga saxatilis subsp. saxatilis érzékeny a túlöntözésre, ezért ásványi anyagokban gazdag, kiváló vízelvezetésű aljzatot igényel. Télen minimum 10-12 °C-on, teljesen szárazon kell tartani.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Tacinga saxatilis subsp. saxatilis megkülönböztethető a Tacinga saxatilis subsp. estevesii alfajtól a tövisek szinte teljes hiánya és a valamivel kisebb termet alapján. Az Opuntia nemzetség hasonló fajaitól a virág belső szerkezete és a magok morfológiája választja el.
Taxonómia és filogenetika
Az alfaj a filogenetikai fán a lapított szárú Tacinga-klád tagja, amely a brazil Caatinga sziklás élőhelyeihez való adaptáció során különült el.