Ugrás a tartalomhoz

„Turbinicarpus gielsdorfianus” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
 
(5 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox|taxon= Turbinicarpus gielsdorfianus}}
<span id="tudományos-név"></span>
== Tudományos név ==
* ''Turbinicarpus gielsdorfianus'' (Werdermann) John et Riha, 1983
* '''A tudományos név státusza:''' érvényes
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
=== A név eredete, etimológia ===
A nemzetségnév a latin ''turbo, turbinis'' = kerek, kúpcsiga, valamint az ógörög ''carpos'' = termés szavakból ered, és a növény terméseinek alakjára utal.<br />
A fajnév a leírók által '''Karl Gielsdorf''' (1888–1973) német botanikus emléke előtt tiszteleg, aki hosszú éveken át gondozta a '''Berlin-Dahlem Botanikus Kert''' kaktuszgyűjteményét.
[[Fájl:Turbinicarpus gielsdorfisanus-0.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Turbinicarpus gielsdorfisanus-0.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
<span id="típuspéldány"></span>
=== Típuspéldány ===
* Gyűjtő: '''Erich Werdermann'''<br />
Hely: Cerritos, San Luis Potosí, Mexikó<br />
Időpont: 1929<br />
Típuspéldány gyűjteményi helye: Berlin-Dahlem Botanikus Kert
* '''Első leírása:''' ''Echinocactus gielsdorfianus'' Werdermann, 1929, ''Monatsschrift der Deutschen Kakteen Gesellschaft'' 215–216.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' John et Riha, 1983
<span id="szinonimák"></span>
=== Szinonimák ===
* ''Echinocactus gielsdorfianus'' Werdermann, 1929
* ''Gymnocactus gielsdorfianus'' (Werdermann) Backeberg, 1961
* ''Pediocactus gielsdorfianus'' (Werdermann) Halda, 1998
* [https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=Turbinicarpus%20gielsdorfianus Érvényes név és szinonimák a ''Turbinicarpus gielsdorfianus'' taxonnál]
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
<span id="vegetatív-test"></span>
=== Vegetatív test ===
<span id="hajtás-szár"></span>
==== Hajtás, szár ====
A természetben általában magányos, ritkán csoportképző. Alakja gömb, tojásdad vagy kissé hengeres, 5–7 cm magas és 4,5–5,5 cm átmérőjű. Színe tompakék vagy szürkészöld, idősebb hajtásrészeken fehéres csíkozással. A hajtáscsúcs enyhén besüllyedt, fehér gyapjúval és sötétbarna tövisekkel borított.
<span id="szemölcsök"></span>
==== Szemölcsök ====
Szemölcsei (tuberkulum-ai) spirális lefutásúak, kb. 6 mm magasak, kúp- vagy gúla alakúak. A fiatalabbak keskenyebbek, az idősebbek kissé laposabbak, széles alappal, szabálytalan hatszög alakban.
[[Fájl:Turbinicarpus gielsdorfianus.SzJ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]]
<span id="axillák"></span>
==== Axillák ====
Az axillák a szemölcsök tövénél helyezkednek el, gyapjú jelenléte nélkül.
<span id="areolák"></span>
==== Areolák ====
Ellipszis alakúak, legfeljebb 2 mm hosszúak. A fiatal areolák csúcsán finom, pelyhes gyapjú található, az idősebbek csupaszok.
<span id="tövisek"></span>
==== Tövisek ====
* '''Középtövis:''' általában hiányzik, ritkán legfeljebb 1 db.
* '''Peremtövis:''' 6–7 db, kezdetben felállók, később szétterülők; vékonyak, egyenesek vagy kissé hajlítottak, legfeljebb 2 cm hosszúak. A hajtáscsúcs közelében sötétbarnák, csaknem fekete csúccsal, alapjuk világosabb; később piszkosszürkévé fakulnak.
<span id="generatív-test"></span>
=== Generatív test ===
<span id="virág"></span>
==== Virág ====
[[Fájl:Turbinicarpus gielsdorfisanus-1.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Turbinicarpus gielsdorfisanus-1.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
<gallery mode="packed-hover" heights="500" caption="Turbinicarpus gielsdorfianus">
 
A csúcsi areolák gyapjújából fejlődnek, tölcsér alakúak, 2–2,2 cm hosszúak és kb. 2 cm átmérőjűek. A magház és a virágcső csupasz, a virágcső felső része pikkelyes.
 
* '''Lepellevelek:''' '''külső lepellevelek''' lándzsásak, 12 mm hosszúak és 3 mm szélesek, sárgás krémszínűek elmosódó vöröses középcsíkkal; '''belső lepellevelek''' 1,2 cm hosszúak, 3–4 mm szélesek, fénylő elefántcsontszínűek, fogazott szélűek.
* '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''' fehérek, '''portokok''' sárgák; '''bibeszál''' fehér, kb. 12 mm hosszú; '''bibe''' 5–6 ágú, fehér, a porzókon túlnyúlik.
 
<span id="termés"></span>
==== Termés ====
 
A termés kialakulása idegenmegporzás után történik.
 
* '''Magja:''' vese alakú, 1–1,2 mm hosszú, tompa fekete színű, felülete szemölcsös.
 
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
== Elterjedés és élőhely ==
 
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''', San Luis Potosí állam, Cerritos környéke; elterjedési területe kb. 5 km², néhány populációban összesen mintegy 4000 ivarérett példánnyal.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' erodált mészköves lejtők, kb. 1100 m tengerszint feletti magasságban; sekély, sziklamélyedésekben kialakult talaj; ''matorral'' száraz rozettanövény társulásban él.
 
<gallery mode="packed-hover" heights="300" caption="Turbinicarpus gielsdorfianus">
Fájl:Turbinicarpus gielsdorfianus.Szigetvári 01.jpg|Szigetvári József
Fájl:Turbinicarpus gielsdorfianus.Szigetvári 01.jpg|Szigetvári József
Fájl:Turbinicarpus gielsdorfianus.SzJ 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József
</gallery>
</gallery>


<span id="kultúrában-tartás"></span>
== Kultúrában tartás ==
Fényigényes faj. Talaja legyen kiváló vízáteresztő, meszes, kb. pH 8 értékű, köves agyaggal és humifikálódott szerves anyaggal. Nyáron mérsékelt, óvatos öntözést igényel, télen teljesen szárazon, 2–10 °C között teleltetendő. Nem önbeporzó, ezért idegen megporzás szükséges. Magról könnyen szaporítható, de érzékeny fenésedésre és ''Fusarium'' okozta betegségekre.
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Kis termetű, szürkés-kékes testű, finoman tagolt szemölcseivel és kevés, vékony peremtövisével különül el a hasonló termetű ''Turbinicarpus'' fajoktól.


<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
== Taxonómia és filogenetika ==


A faj eredetileg az ''Echinocactus'' nemzetségbe került leírásra, később több nemzetségbe sorolták, míg végül a ''Turbinicarpus'' nemzetségben nyerte el jelenlegi helyét.


<span id="egyéb"></span>
== Egyéb ==


Az időben érkező eső kulcsszerepet játszik a faj életében, mivel ez mossa le és szállítja el a magvakat a növény felszínéről és közvetlen környezetéből.


== Szerzők és forrás ==
<span id="szerzők"></span>
== Szerzők ==


* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektorálta:''' Papp László


* '''Szöveg:'''
<span id="forrás"></span>
* '''Kép:'''  Szigetvári József
== Forrás ==
* '''Lektorálta:'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 336. kártya
* '''Forrás:'''




[[Kategória:Turbinicarpus]]
[[Kategória:Turbinicarpus]]

A lap jelenlegi, 2026. január 6., 16:56-kori változata

Turbinicarpus gielsdorfianus
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cacteae
Alnemzetség-
csoport
Cactinae
Nemzetség Turbinicarpus
Faj Turbinicarpus gielsdorfianus
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Turbinicarpus gielsdorfianus (Werdermann) John et Riha, 1983
  • A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a latin turbo, turbinis = kerek, kúpcsiga, valamint az ógörög carpos = termés szavakból ered, és a növény terméseinek alakjára utal.
A fajnév a leírók által Karl Gielsdorf (1888–1973) német botanikus emléke előtt tiszteleg, aki hosszú éveken át gondozta a Berlin-Dahlem Botanikus Kert kaktuszgyűjteményét.

Fotó: Lukoczki Zoltán

Típuspéldány

  • Gyűjtő: Erich Werdermann

Hely: Cerritos, San Luis Potosí, Mexikó
Időpont: 1929
Típuspéldány gyűjteményi helye: Berlin-Dahlem Botanikus Kert

  • Első leírása: Echinocactus gielsdorfianus Werdermann, 1929, Monatsschrift der Deutschen Kakteen Gesellschaft 215–216.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: John et Riha, 1983

Szinonimák

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A természetben általában magányos, ritkán csoportképző. Alakja gömb, tojásdad vagy kissé hengeres, 5–7 cm magas és 4,5–5,5 cm átmérőjű. Színe tompakék vagy szürkészöld, idősebb hajtásrészeken fehéres csíkozással. A hajtáscsúcs enyhén besüllyedt, fehér gyapjúval és sötétbarna tövisekkel borított.

Szemölcsök

Szemölcsei (tuberkulum-ai) spirális lefutásúak, kb. 6 mm magasak, kúp- vagy gúla alakúak. A fiatalabbak keskenyebbek, az idősebbek kissé laposabbak, széles alappal, szabálytalan hatszög alakban.

Fotó: Szigetvári József

Axillák

Az axillák a szemölcsök tövénél helyezkednek el, gyapjú jelenléte nélkül.

Areolák

Ellipszis alakúak, legfeljebb 2 mm hosszúak. A fiatal areolák csúcsán finom, pelyhes gyapjú található, az idősebbek csupaszok.

Tövisek

  • Középtövis: általában hiányzik, ritkán legfeljebb 1 db.
  • Peremtövis: 6–7 db, kezdetben felállók, később szétterülők; vékonyak, egyenesek vagy kissé hajlítottak, legfeljebb 2 cm hosszúak. A hajtáscsúcs közelében sötétbarnák, csaknem fekete csúccsal, alapjuk világosabb; később piszkosszürkévé fakulnak.

Generatív test

Virág

Fotó: Lukoczki Zoltán

A csúcsi areolák gyapjújából fejlődnek, tölcsér alakúak, 2–2,2 cm hosszúak és kb. 2 cm átmérőjűek. A magház és a virágcső csupasz, a virágcső felső része pikkelyes.

  • Lepellevelek: külső lepellevelek lándzsásak, 12 mm hosszúak és 3 mm szélesek, sárgás krémszínűek elmosódó vöröses középcsíkkal; belső lepellevelek 1,2 cm hosszúak, 3–4 mm szélesek, fénylő elefántcsontszínűek, fogazott szélűek.
  • Ivarlevelek: porzószálak fehérek, portokok sárgák; bibeszál fehér, kb. 12 mm hosszú; bibe 5–6 ágú, fehér, a porzókon túlnyúlik.

Termés

A termés kialakulása idegenmegporzás után történik.

  • Magja: vese alakú, 1–1,2 mm hosszú, tompa fekete színű, felülete szemölcsös.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Mexikó, San Luis Potosí állam, Cerritos környéke; elterjedési területe kb. 5 km², néhány populációban összesen mintegy 4000 ivarérett példánnyal.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: erodált mészköves lejtők, kb. 1100 m tengerszint feletti magasságban; sekély, sziklamélyedésekben kialakult talaj; matorral száraz rozettanövény társulásban él.

Kultúrában tartás

Fényigényes faj. Talaja legyen kiváló vízáteresztő, meszes, kb. pH 8 értékű, köves agyaggal és humifikálódott szerves anyaggal. Nyáron mérsékelt, óvatos öntözést igényel, télen teljesen szárazon, 2–10 °C között teleltetendő. Nem önbeporzó, ezért idegen megporzás szükséges. Magról könnyen szaporítható, de érzékeny fenésedésre és Fusarium okozta betegségekre.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Kis termetű, szürkés-kékes testű, finoman tagolt szemölcseivel és kevés, vékony peremtövisével különül el a hasonló termetű Turbinicarpus fajoktól.

Taxonómia és filogenetika

A faj eredetileg az Echinocactus nemzetségbe került leírásra, később több nemzetségbe sorolták, míg végül a Turbinicarpus nemzetségben nyerte el jelenlegi helyét.

Egyéb

Az időben érkező eső kulcsszerepet játszik a faj életében, mivel ez mossa le és szállítja el a magvakat a növény felszínéről és közvetlen környezetéből.

Szerzők

  • Szöveg: Lukoczki Zoltán
  • Kép: Lukoczki Zoltán
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 336. kártya