„Kategória:Malpighiales” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Malpighiales}} == Tudományos név == * '''Malpighiales''' Jussieu ex Berchtold & J.Presl (1820) === A név eredete, etimológia === A rend tudományos neve a ''Malpighia'' nemzetség nevéből származik, amelyet '''Marcello Malpighi''' (1628–1694) olasz orvos, anatómus és botanikus tiszteletére neveztek el. '''Malpighi''' a mikroszkópos anatómia egyik úttörője volt. A név képzése a nemzetségnév tövéhez csatolt ''-ales''…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Taxonbox | ||
| accepted = Malpighiales Jussieu ex Berchtold & J.Presl (1820) | |||
}} | |||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
A rend tudományos neve a ''Malpighia'' nemzetség nevéből származik, amelyet '''Marcello Malpighi''' (1628–1694) olasz orvos, anatómus és botanikus tiszteletére neveztek el. '''Malpighi''' a mikroszkópos anatómia egyik úttörője volt. A név képzése a nemzetségnév tövéhez csatolt ''-ales'' rendi végződéssel történt. | * A rend tudományos neve a ''Malpighia'' nemzetség nevéből származik, amelyet '''Marcello Malpighi''' (1628–1694) olasz orvos, anatómus és botanikus tiszteletére neveztek el. '''Malpighi''' a mikroszkópos anatómia egyik úttörője volt. A név képzése a nemzetségnév tövéhez csatolt ''-ales'' rendi végződéssel történt. | ||
=== Típus === | === Típus === | ||
| 53. sor: | 51. sor: | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
* '''Földrajzi elterjedés:''' Kozmopolita rend, de a fajok többsége a trópusi és szubtrópusi területeken koncentrálódik. Jelentős diverzitási központjaik vannak '''Brazília''', '''Kongó''', '''Indonézia''' és '''Madagaszkár''' esőerdőiben, de a mérsékelt égövön is elterjedtek (pl. ''Viola'', ''Salix'', ''Linum'', ''Euphorbia'' nemzetségek). | * '''Földrajzi elterjedés:''' Kozmopolita rend, de a fajok többsége a trópusi és szubtrópusi területeken koncentrálódik. Jelentős diverzitási központjaik vannak '''Brazília''', '''Kongó''', '''Indonézia''' és '''Madagaszkár''' esőerdőiben, de a mérsékelt égövön is elterjedtek (pl. ''[[:Kategória:Viola|Viola]]'', ''[[:Kategória:Salix|Salix]]'', ''[[:Kategória:Linum|Linum]]'', ''[[:Kategória:Euphorbia|Euphorbia]]'' nemzetségek). | ||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban a trópusi esőerdők alsó lombkoronaszintjének és cserjeszintjének meghatározó növényei, de sivatagi (szukkulens ''Euphorbia'' fajok), mocsári (pl. | * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban a trópusi esőerdők alsó lombkoronaszintjének és cserjeszintjének meghatározó növényei, de sivatagi (szukkulens ''[[:Kategória:Euphorbia|Euphorbia]]'' fajok), mocsári (pl. [[:Kategória:Salicaceae|fűzfafélék (Salicaceae)]]) és magashegységi élőhelyeken is előfordulnak. Életmódjukat tekintve autotrófok, de ide tartozik a parazita ''[[:Kategória:Rafflesia|Rafflesia]]'' is. | ||
== Szukkulens taxonok == | == Szukkulens taxonok == | ||
A renden belül kiemelkedő a szukkulencia megjelenése, különösen az | A renden belül kiemelkedő a szukkulencia megjelenése, különösen az [[:Kategória:Euphorbiaceae|kutyatejfélék (Euphorbiaceae)]] családban. Számos fajuk kaktuszszerű konvergens evolúciót mutat: szárszukkulensek, leveleik redukáltak, és a töviseket (módosult pálhalevelek) hordoznak. Ezek a növények tejnedvű váladékkal rendelkeznek. Kisebb mértékben a [[:Kategória:Passifloraceae|Passifloraceae]] és ''[[:Kategória:Adenia|Adenia]]'' nemzetségekben is előfordulnak megvastagodott törzsű (kaudexes) pozsgás formák. | ||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
A | A [[:Kategória:Malpighiales|Malpighiales]] az [[:Kategória:Angiospermae|zárvatermők (Angiospermae)]], azon belül az [[:Kategória:Eudicotyledonae|valódi kétszikűek (Eudicotyledonae)]] és a [[:Kategória:Rosids|rosidák (Rosids)]] kládba tartozik, a [[:Kategória:Fabidae|eurosids I (Fabidae)]] alcsoport részeként. Az APG IV osztályozás szerint a rend az egyik legnagyobb és legváltozatosabb egység, közel 40 családot és több mint 16 000 fajt számlál. Molekuláris adatok alapján szorosan kapcsolódik az [[:Kategória:Oxalidales|madársóska-virágúak (Oxalidales)]] rendhez. A renden belül több nagy klád különíthető el, mint például az euphorbioid, salicoid és parietal csoportok. | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
A lap jelenlegi, 2026. április 6., 08:20-kori változata
| Malpighiales | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Rosids |
| Klád | Fabids |
| Rend | Malpighiales |
Tudományos név
- Malpighiales Jussieu ex Berchtold & J.Presl (1820)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A rend tudományos neve a Malpighia nemzetség nevéből származik, amelyet Marcello Malpighi (1628–1694) olasz orvos, anatómus és botanikus tiszteletére neveztek el. Malpighi a mikroszkópos anatómia egyik úttörője volt. A név képzése a nemzetségnév tövéhez csatolt -ales rendi végződéssel történt.
Típus
- Malpighia L.; Linné, 1753; Herbárium: LINN
- Első leírása: Berchtold és J. Presl írta le először 1820-ban az “O Přirozenosti Rostlin” című művükben.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: A rendszertani egységet a modern filogenetikai osztályozásban az APG (Angiosperm Phylogeny Group) rögzítette.
Malpighia képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Balanopales Engler
- Chrysobalanales Doweld
- Daphniphyllales Pulle ex Reveal
- Euphorbiales Lindley
- Guttiferales Lindley
- Hypericales Jussieu ex Berchtold & J.Presl
- Linales Perleb
- Ochnales Bentham & Hooker
- Passiflorales Lindley
- Rhizophorales Castiglioni
- Salicales Lindley
- Violales Lindley
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A rend morfológiailag rendkívül heterogén, kevés közös vegetatív bélyeg azonosítható. A tagok között megtalálhatók fatermetű növények, cserjék, liánok és lágyszárúak is. A levelek jellemzően tagolatlanok, pálhalevelekkel (stipula) rendelkeznek, szélük gyakran fogazott (úgynevezett “malpighioid” fogazat, ahol a fogakba egyetlen ér fut be és végződik). A hajtásokban gyakran található tejnedvű vagy víznedvű váladék (például az Euphorbiaceae családban).
Generatív test
Virág
A virágok szerkezete rendkívül változatos. Jellemző a körönként öt tagból álló (pentamer) virágfelépítés, de előfordulnak redukált, egyivarú virágok is (pl. Euphorbia). A párta gyakran szabad szirmú (choripetal). Sok fajnál megfigyelhető a nektáriumok jelenléte. A magház általában felső állású, három termőlevélből összeforrt (syncarp).
Termés
A terméstípusok változatosak: toktermés (capsula), csonthéjas termés (drupa) vagy bogyótermés (bacca) egyaránt előfordul.
- Magja: A magvak gyakran rendelkeznek magköpennyel (arillus). Az endospermium jelenléte vagy hiánya családonként változik.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Kozmopolita rend, de a fajok többsége a trópusi és szubtrópusi területeken koncentrálódik. Jelentős diverzitási központjaik vannak Brazília, Kongó, Indonézia és Madagaszkár esőerdőiben, de a mérsékelt égövön is elterjedtek (pl. Viola, Salix, Linum, Euphorbia nemzetségek).
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban a trópusi esőerdők alsó lombkoronaszintjének és cserjeszintjének meghatározó növényei, de sivatagi (szukkulens Euphorbia fajok), mocsári (pl. fűzfafélék (Salicaceae)) és magashegységi élőhelyeken is előfordulnak. Életmódjukat tekintve autotrófok, de ide tartozik a parazita Rafflesia is.
Szukkulens taxonok
A renden belül kiemelkedő a szukkulencia megjelenése, különösen az kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családban. Számos fajuk kaktuszszerű konvergens evolúciót mutat: szárszukkulensek, leveleik redukáltak, és a töviseket (módosult pálhalevelek) hordoznak. Ezek a növények tejnedvű váladékkal rendelkeznek. Kisebb mértékben a Passifloraceae és Adenia nemzetségekben is előfordulnak megvastagodott törzsű (kaudexes) pozsgás formák.
Taxonómia és filogenetika
A Malpighiales az zárvatermők (Angiospermae), azon belül az valódi kétszikűek (Eudicotyledonae) és a rosidák (Rosids) kládba tartozik, a eurosids I (Fabidae) alcsoport részeként. Az APG IV osztályozás szerint a rend az egyik legnagyobb és legváltozatosabb egység, közel 40 családot és több mint 16 000 fajt számlál. Molekuláris adatok alapján szorosan kapcsolódik az madársóska-virágúak (Oxalidales) rendhez. A renden belül több nagy klád különíthető el, mint például az euphorbioid, salicoid és parietal csoportok.
Forrás
Alkategóriák
Ez a kategória az alábbi 3 alkategóriával rendelkezik (összesen 3 alkategóriája van).