„Kategória:Marsdenieae” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2026. március 23., 08:50-kori változata

Taxonbox hiba: Nem található adat a "Marsdenieae Bentham (1868)" taxonhoz.

Tudományos név

Marsdenieae Bentham (1868)
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A tribusz neve a típusnemzetség, a Marsdenia nevére vezethető vissza. William Robert Brown a nemzetséget William Marsden (1754–1836) ír orientalista, nyelvész és numizmatikus tiszteletére nevezte el, aki többek között Szumátra történelméről írt jelentős műveket, és titkára volt az Admiralitásnak. A névválasztás tehát tiszteleti név, amely a tudós tudományos érdemei előtt adózik. A klasszikus etimológiai források (pl. Quattrocchi: CRC World Dictionary of Plant Names) és a botanikai névtani adatbázisok (IPNI) egyértelműen Marsden személyéhez kötik a dedikációt. A tribusz rangú leírást George Bentham rögzítette 1868-ban a Flora Australiensis keretein belül.

Típus

Marsdenia R. Brown (1810); Ausztrália és trópusi régiók.
Első leírása: Flora Australiensis 4: 325, 333. (1868)
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Bentham George, 1868

Marsdenia képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Marsdenieae

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A tribusz tagjai többségükben fásodó szárú kúszónövények (liánok) vagy cserjék, de előfordulnak közöttük lágyszárúak is. A hajtás vagy szár gyakran tekergő, egyes xerofita fajoknál mérsékelten pozsgás. A levelek átellenesek, egyszerűek, általában jól fejlett lemezzel rendelkeznek, de a szárazabb élőhelyekhez alkalmazkodott taxonoknál a levél lehet húsos vagy bőrnemű. A növények szöveteit tejnedv (latex) járja át, amely általában fehér színű. A gyökérzet többnyire fás, de egyes nemzetségeknél raktározó funkciót is elláthat.

Generatív test

Virág

A virágzat általában levélhónalji vagy végálló bogernyő, fürt vagy összetett bogas szerkezet. A virág sugaras szimmetriájú, öttagú.

Takarólevelek: A csésze kicsi, öttagú. A párta forrt, harang, tölcsér vagy kerék alakú, a sziromlevél cimpái a bimbóban fedőlegesen (imbricata) állnak. Egy sorban maradjon!
Ivarlevelek: A porzószálak és a portokok a bibe fejével összeforrva alkotják a gynostegiumot. A mellékpárta (corona) porzókhoz nőtt, húsos függelékekből áll. A pollíniumok felállóak (erect). Egy sorban maradjon!

Termés

Többnyire magányos vagy iker-tüszőtermés, amely gyakran vaskos, bordázott vagy szárnyas.

Magja: Lapított, barna, csúcsán fehér, selymes szőrüstökkel (magüstökkel) ellátott.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek a trópusi és szubtrópusi régiókban, legnagyobb diverzitásuk Délkelet-Ázsiában, Ausztráliában, Afrikában és Amerikában található.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban trópusi esőerdőkben, monszunerdőkben és száraz bozótosokban fordulnak elő. Számos fajuk epifiton vagy litofiton életmódot folytat.

Kultúrában tartás

Néhány nemzetség, mint a Hoya (viaszvirág) vagy a Stephanotis (madagaszkári jazmin), világszerte népszerű dísznövény. Magas páratartalmat, világos, de a közvetlen tűző naptól védett helyet és jó vízelvezetésű talajt igényelnek. A szukkulens jellegű fajok mérsékeltebb öntözést kívánnak.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Marsdenieae tribusz elkülöníthető a rokon Ceropegieae és Asclepiadeae csoportoktól a pollíniumok felálló helyzete és a portokok belső szerkezete alapján. A virágszerkezetük kevésbé specializált, mint a dögvirágoké.

Szukkulens taxonok

Bár a tribusz nem kizárólag szukkulens, számos nemzetség mutat jelentős alkalmazkodást a szárazsághoz. A legjelentősebbek a Hoya és a Dischidia, amelyek levelei gyakran erősen megvastagodtak, húsosak, víztároló szövetekkel rendelkeznek. Egyes Dischidia fajok módosult, zacskó alakú levelei hangyákkal élnek szimbiózisban.

Taxonómia és filogenetika

Az APG 4 rendszer szerint az Apocynaceae család Asclepiadoideae alcsaládjába tartozik. A 2010 utáni molekuláris filogenetikai kutatások rávilágítottak, hogy a hagyományosan tág értelemben vett Marsdenia nemzetség polifiletikus, ezért a tribusz jelentős generikus revízión esett át, számos korábbi szekciót önálló nemzetségi rangra emeltek vagy más nemzetségekbe soroltak át.

Forrás

Plants of the World Online (POWO)
International Plant Names Index (IPNI)
World Flora Online (WFO)
Liede-Schumann, S., Kong, H. H., Meve, U., & Thiv, M. (2005): Phylogenetic relationships in the Marsdenieae (Apocynaceae-Asclepiadoideae).
Endress, M. E., Liede-Schumann, S., & Meve, U. (2014): An updated classification for Apocynaceae.
Wikipedia (EN): Marsdenieae

Alkategóriák

Ennek a kategóriának csak egyetlen alkategóriája van.

H

Hoya

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Speciesbox|taxon=Marsdenieae}}
+{{Taxonbox | accepted = Marsdenieae Bentham (1868) | synonym = }}
-== Tudományos név ==
-* '''''Marsdenieae''''' Bentham (1868)
 === A név eredete, etimológia ===
-A taxon neve a ''Marsdenia'' nemzetségnévből származik, amelyet '''William Marsden''' (18. századi brit orientalista és növénygyűjtő) tiszteletére neveztek el. A név képzése a latin növénytani nevezéktan szabályai szerint a nemzetségtőhöz csatolt ''-eae'' szubszekcionális/tribus szintű végződéssel történt.
+* A tribusz neve a típusnemzetség, a ''[[:Kategória:Marsdenia|Marsdenia]]'' nevére vezethető vissza. '''William Robert Brown''' a nemzetséget '''William Marsden''' (1754–1836) ír orientalista, nyelvész és numizmatikus tiszteletére nevezte el, aki többek között Szumátra történelméről írt jelentős műveket, és titkára volt az Admiralitásnak. A névválasztás tehát tiszteleti név, amely a tudós tudományos érdemei előtt adózik. A klasszikus etimológiai források (pl. '''Quattrocchi''': ''CRC World Dictionary of Plant Names'') és a botanikai névtani adatbázisok (IPNI) egyértelműen Marsden személyéhez kötik a dedikációt. A tribusz rangú leírást '''George Bentham''' rögzítette 1868-ban a ''Flora Australiensis'' keretein belül.
 === Típus ===
-* ''Marsdenia'' R. Brown
+* ''Marsdenia'' R. Brown (1810); Ausztrália és trópusi régiók.
-* '''Első leírása:''' '''George Bentham''' írta le először tribusként a ''Flora Australiensis'' című művében 1868-ban.
+* '''Első leírása:''' Flora Australiensis 4: 325, 333. (1868)
-* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A csoportot jelenleg az ''Apocynaceae'' család ''Asclepiadoideae'' alcsaládján belül tartják számon.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Bentham George, 1868
-{{Típusfaj|Marsdenia|limit=5}}
+{{Típusfaj | Marsdenia | limit=5}}
 === Szinonimák ===
-* '''Gymnemateae'''
+* '''Marsdenieae'''
 == Alaktani, morfológiai jellemzők ==
 === Vegetatív test ===
 ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
+A tribusz tagjai többségükben fásodó szárú kúszónövények (liánok) vagy cserjék, de előfordulnak közöttük lágyszárúak is. A '''hajtás''' vagy '''szár''' gyakran tekergő, egyes xerofita fajoknál mérsékelten pozsgás. A '''levelek''' átellenesek, egyszerűek, általában jól fejlett lemezzel rendelkeznek, de a szárazabb élőhelyekhez alkalmazkodott taxonoknál a '''levél''' lehet húsos vagy bőrnemű. A növények szöveteit tejnedv (''latex'') járja át, amely általában fehér színű. A '''gyökérzet''' többnyire fás, de egyes nemzetségeknél raktározó funkciót is elláthat.
-A ''Marsdenieae'' fajok többsége fásodó szárú kúszónövény (lián), de előfordulnak közöttük cserjék és ritkábban lágyszárúak is. Jellemző rájuk a ''víznedvű'' vagy gyakrabban a fehér ''tejnedvű'' nedvrendszer. Leveleik átellenes állásúak, tagolatlanok, épszélűek, gyakran húsosak vagy bőrszerűek.
 === Generatív test ===
 ==== Virág ====
+A '''virágzat''' általában levélhónalji vagy végálló bogernyő, fürt vagy összetett bogas szerkezet. A '''virág''' sugaras szimmetriájú, öttagú.
-Virágzatuk általában álernyő vagy bogas szerkezetű, amely a levélhónaljakból ered. A virágok öttagúak, forrt szirmúak. A porzók és a bibeszálak összenövésével jön létre a ''gynostegium''. A pollen tömör egységekbe, úgynevezett ''pollinium''-okba tömörül. A ''Marsdenieae'' tribusra jellemző, hogy portokjaik ''erect'' (felálló) állásúak, és a ''pollinium''-ok közvetlenül a ''corpusculum''-hoz rögzülnek.
+* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' kicsi, öttagú. A '''párta''' forrt, harang, tölcsér vagy kerék alakú, a sziromlevél cimpái a bimbóban fedőlegesen (imbricata) állnak. Egy sorban maradjon!
+* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és a '''portokok''' a bibe fejével összeforrva alkotják a gynostegiumot. A mellékpárta (''corona'') porzókhoz nőtt, húsos függelékekből áll. A pollíniumok felállóak (''erect''). Egy sorban maradjon!
 ==== Termés ====
+Többnyire magányos vagy iker-tüszőtermés, amely gyakran vaskos, bordázott vagy szárnyas.
+* '''Magja:''' Lapított, barna, csúcsán fehér, selymes '''szőrüstökkel''' (magüstökkel) ellátott.
-A termés két (vagy redukció révén egy) tüszőtermés (''folliculus''), amely éréskor hosszában felreped.
+== Elterjedés és élőhely ==
-* '''Magja:''' A magok lapítottak, barna színűek, és a csúcsukon hosszú, selymes szőrüstök (''coma'') található, amely a széllel való terjedést segíti.
+* '''Földrajzi elterjedés:''' Világszerte elterjedtek a trópusi és szubtrópusi régiókban, legnagyobb diverzitásuk '''Délkelet-Ázsiában''', '''Ausztráliában''', '''Afrikában''' és '''Amerikában''' található.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban trópusi esőerdőkben, monszunerdőkben és száraz bozótosokban fordulnak elő. Számos fajuk epifiton vagy litofiton életmódot folytat.
-== Elterjedés és élőhely ==
+== Kultúrában tartás ==
+Néhány nemzetség, mint a ''[[:Kategória:Hoya|Hoya]]'' (viaszvirág) vagy a ''[[:Kategória:Stephanotis|Stephanotis]]'' (madagaszkári jazmin), világszerte népszerű dísznövény. Magas páratartalmat, világos, de a közvetlen tűző naptól védett helyet és jó vízelvezetésű talajt igényelnek. A szukkulens jellegű fajok mérsékeltebb öntözést kívánnak.
-* '''Földrajzi elterjedés:''' A tribus képviselői megtalálhatóak a világ trópusi és szubtrópusi régióiban, különösen nagy fajgazdagságban '''Ázsia''' délkeleti részén, '''Ausztrália''' területén, valamint '''Afrika''' és '''Amerika''' trópusi vidékein.
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
-* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban trópusi esőerdőkben, monszunerdőkben és szárazabb cserjésekben élnek. Életmódjukat tekintve többnyire fényigényes kúszónövények, amelyek a lombkoronaszint felé törekszenek.
+A [[:Kategória:Marsdenieae|Marsdenieae]] tribusz elkülöníthető a rokon [[:Kategória:Ceropegieae|Ceropegieae]] és [[:Kategória:Asclepiadeae|Asclepiadeae]] csoportoktól a pollíniumok felálló helyzete és a portokok belső szerkezete alapján. A virágszerkezetük kevésbé specializált, mint a dögvirágoké.
 == Szukkulens taxonok ==
+Bár a tribusz nem kizárólag szukkulens, számos nemzetség mutat jelentős alkalmazkodást a szárazsághoz. A legjelentősebbek a ''[[:Kategória:Hoya|Hoya]]'' és a ''[[:Kategória:Dischidia|Dischidia]]'', amelyek levelei gyakran erősen megvastagodtak, húsosak, víztároló szövetekkel rendelkeznek. Egyes ''[[:Kategória:Dischidia|Dischidia]]'' fajok módosult, zacskó alakú levelei hangyákkal élnek szimbiózisban.
-A tribuson belül több nemzetség mutat szukkulenciát. A ''Hoya'' (viaszvirág) és a ''Dischidia'' nemzetségek fajai gyakran húsos, pozsgás levelekkel rendelkeznek, amelyek a víz tárolására módosultak. Ezek a taxonok többnyire epifita életmódot folytatnak, ahol a víztároló képesség kritikus a túléléshez a fák ágain.
 == Taxonómia és filogenetika ==
+Az APG 4 rendszer szerint az [[:Kategória:Apocynaceae|Apocynaceae]] család [[:Kategória:Asclepiadoideae|Asclepiadoideae]] alcsaládjába tartozik. A 2010 utáni molekuláris filogenetikai kutatások rávilágítottak, hogy a hagyományosan tág értelemben vett ''[[:Kategória:Marsdenia|Marsdenia]]'' nemzetség polifiletikus, ezért a tribusz jelentős generikus revízión esett át, számos korábbi szekciót önálló nemzetségi rangra emeltek vagy más nemzetségekbe soroltak át.
-Az APG IV osztályozási rendszer szerint a ''Marsdenieae'' a ''Gentianales'' rendbe, az ''Apocynaceae'' (meténgfélék) családba és az ''Asclepiadoideae'' alcsaládba tartozik. A molekuláris filogenetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a tribus monofiletikus egységet alkot, bár egyes nemzetségek (például a ''Marsdenia'' tágabb értelemben) parafiletikusnak bizonyultak, ami a nemzetséghatárok folyamatos revízióját teszi szükségessé.
 == Forrás ==
-* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
+* Plants of the World Online (POWO)
-* https://en.wikipedia.org/wiki/Marsdenieae
+* International Plant Names Index (IPNI)
-* https://powo.science.kew.org/
+* World Flora Online (WFO)
-* https://www.ipni.org/
+* Liede-Schumann, S., Kong, H. H., Meve, U., & Thiv, M. (2005): Phylogenetic relationships in the Marsdenieae (Apocynaceae-Asclepiadoideae).
+* Endress, M. E., Liede-Schumann, S., & Meve, U. (2014): An updated classification for Apocynaceae.
+* Wikipedia (EN): Marsdenieae
 [[Kategória:Asclepiadoideae]]