Kategória:Asclepiadeae

• Asclepiadeae (Duby) Harvey, 1868

A név az Asclepias nemzetségnévből ered, amely a görög mitológiából ismert Aszklépiosz (Asklepios), a gyógyítás istenének nevéből származik. Az elnevezés a taxonba tartozó számos növény hagyományos gyógyászati felhasználására utal. A botanikai latin elnevezés képzése során a nemzetség tövéhez (Asclepiad-) az -eae szubtribuszi vagy tribuszi végződést illesztették.

• Asclepias Linnaeus; Gyűjtő: Linnaeus, 1753.
• Első leírása: Jean Étienne Duby írta le először mint taxonómiai egységet (Asclepiadeae), majd William Henry Harvey érvényesítette a jelenlegi rangjában 1868-ban.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Harvey, 1868.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Asclepiadaceae R. Brown
• Stapeliaceae Horaninow
• Ceropegiaceae Gibbs ex J. Schröt.

A taxon tagjai rendkívül változatos megjelenésűek: megtalálhatóak közöttük lágyszárú évelők, cserjék, liánok és pozsgás (szukkulens) növények is. Jellemző rájuk a tejnedv jelenléte, amely gyakran mérgező glikozidokat tartalmaz. A levelek általában átellenesek vagy örvösek, egyszerűek, épszélűek, néha redukáltak (különösen a szukkulens fajoknál).

A virágzat általában álernyő (pseudoumbel). A virágok öttagúak, aktinomorf szimmetriájúak. Jellemző a bonyolult felépítésű gynostegium, amely a porzók és a bibeszálak összenövéséből jön létre. A porzók portokjai gyakran pollencsomagokat, pollinium-okat alkotnak, amelyeket egy transzlátor köt össze. Sok fajnál jelen van a corona (mellékpárta), amely függelékekből vagy lebenyekből áll.

A termés általában ikertüsző (folliculus). A tüszők éréskor egy varrat mentén nyílnak fel.

• Magja: A magok laposak, gyakran szárnyasak, és a csúcsukon hosszú, selymes szőrpamacs (coma) található, amely segíti a széllel való terjedést (anemochoria).

• Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek, de a legnagyobb diverzitást a trópusi és szubtrópusi területeken mutatják, különösen Afrika, Dél-Amerika és Ázsia területein.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Megtalálhatóak az esőerdőktől kezdve a száraz szavannákon át a félsivatagokig. Számos fajuk specializált szukkulens életmódot folytat a szárazabb régiókban.

A tribuszon belül jelentős számú szukkulens taxon található, különösen a Stapeliinae alcsoportban. Ezekre a növényekre jellemző a húsos, gyakran bordázott vagy szemölcsös szár, amely a vizet raktározza. A levelek sokszor aprók vagy tövisekké módosultak. Virágaik gyakran kellemetlen szagúak (dögvirágok), amivel döglegyeket vonzanak a beporzáshoz.

Az APG IV osztályozás szerint az Asclepiadeae a Gentianales rendbe, azon belül az Apocynaceae (meténgfélék) családjába tartozik. Korábban önálló családként (Asclepiadaceae) kezelték őket, de a molekuláris filogenetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a taxon az Apocynaceae családon belüli monofiletikus egységet alkot (főként az Asclepiadoideae alcsaládban).

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://en.wikipedia.org/wiki/Asclepiadeae
• https://powo.science.kew.org/
• https://www.ipni.org/