Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Fockeeae” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Fockeeae}} == Tudományos név == * '''''Fockeeae''''' H. Kunze, Meve & Liede (1994) === A név eredete, etimológia === A nemzetségcsoport neve a típusnemzetség, a ''Fockea'' nevéből származik. A ''Fockea'' nevet '''Endlicher''' adta '''Gustaw Waldemar Focke''' (1810–1877) német orvos és botanikus tiszteletére, aki fiziológiai és morfológiai kutatásairól volt ismert. A név az ógörög nyelvi gyökerek helyett modern lat…”
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox|taxon=Fockeeae}}
{{Taxonbox | accepted = Fockeeae H. Kunze, Meve & Liede (1994) | synonym = }}
== Tudományos név ==
 
* '''''Fockeeae''''' H. Kunze, Meve & Liede (1994)
 
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===
 
* A tribusz neve a típusnemzetség, a ''[[:Kategória:Fockea|Fockea]]'' nevére vezethető vissza. A nemzetséget Endlicher nevezte el '''Gustav Waldemar Focke''' (1810–1877) német orvos és botanikus tiszteletére, aki korának elismert növényfiziológusa és mikroszkópos kutatója volt. A név tehát személynévi eredetű, azaz '''tiszteleti név''', amely a tudós emlékét őrzi a botanikai nómenklatúrában. A klasszikus etimológiai források (pl. '''Quattrocchi''': '''CRC World Dictionary of Plant Names''') és a modern adatbázisok (IPNI) megerősítik a dedikációt. A tribusz rangú leírást '''Henning Kunze''', '''Ulrich Meve''' és '''Sigrid Liede''' rögzítette 1994-ben, miután elkülönítették a csoportot a morfológiai és molekuláris különbségek alapján.
A nemzetségcsoport neve a típusnemzetség, a ''Fockea'' nevéből származik. A ''Fockea'' nevet '''Endlicher''' adta '''Gustaw Waldemar Focke''' (1810–1877) német orvos és botanikus tiszteletére, aki fiziológiai és morfológiai kutatásairól volt ismert. A név az ógörög nyelvi gyökerek helyett modern latin képzésű dedikációs név, melyhez a nemzetségcsoportoknál használatos ''-eae'' végződés járul.


=== Típus ===
=== Típus ===


* ''Fockea'' Endl.; Gyűjtő: nem specifikált a gyűjtő az összefoglaló adatbázisokban, típuspéldány a Bécsi Természettudományi Múzeumban (W) található.
* ''Fockea'' Endlicher (1839); Dél-Afrika.
* '''Első leírása:''' '''Kunze, Meve''' & '''Liede''', ''Taxon'' 43: 367 (1994).
* '''Első leírása:''' Taxon 43(3): 367. (1994)
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A nemzetségcsoport (tribus) leírását '''Henning Kunze, Ulrich Meve''' és '''Sigrid Liede''' végezte el 1994-ben.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Kunze Henning, Meve Ulrich és Liede Sigrid, 1994


{{Típusfaj|Fockea|limit=5}}
{{Típusfaj | Fockea | limit=5}}


=== Szinonimák ===
=== Szinonimák ===


* '''Ceropegieae''' (részben)
* '''Fockeeae'''


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
 
A tribusz képviselőire jellemző a szélsőséges kaudiciform alkat. A '''gyökérzet''' és a '''szár''' alapja hatalmas, többnyire föld alatti vagy félig a felszín felett elhelyezkedő vízraktározó gumóvá (''caudex'') módosult, amelynek felülete gyakran szemölcsös vagy repedezett. Ebből a masszív testből fejlődnek ki a vékony, gyakran tekergő, évelő vagy lombhullató '''hajtások'''. A '''levelek''' átellenesek, egyszerűek, épszélűek, a kerekdedtől a lándzsás formáig változhatnak; egyes fajoknál a '''levél''' széle hullámos. A növény tejnedvvel (''latex'') rendelkezik.
A ''Fockeeae'' képviselői többnyire évelő szukkulens növények. Jellemző rájuk a masszív, gyakran részben a föld alatt elhelyezkedő ''caudex'' (törzs- vagy gyökérgumó), amely víztárolásra módosult. A hajtások lehetnek kúszók vagy kapaszkodók (''scandent''), néha fásodó alappal. A levelek egyszerűek, átellenes állásúak, változatos alakúak a lineáristól az oválisig, néha redukáltak. A növények sérülés esetén fehér ''tejnedvű'' nedvet eresztenek.


=== Generatív test ===
=== Generatív test ===
==== Virág ====
==== Virág ====
A '''virágzat''' levélhónalji helyzetű, többnyire rövid kocsányú bogernyő. A '''virág''' sugaras szimmetriájú, öttagú, viszonylag kicsi.


A virágzat ''cymosa'' típusú, gyakran hónalji helyzetű. A virágok öttagúak, sugaras szimmetriájúak (''actinomorph''). A párta forrt, a szirmok gyakran csavarodottak a bimbóban. Jellemző a ''gynostegium'' jelenléte, amely a porzók és a bibeszál összeolvadásából jön létre. A porzók pollenje ''pollinium''-okba tömörül. A ''coronoid'' struktúrák jelenléte fontos határozóbélyeg.
* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' kicsi, mélyen osztott. A '''párta''' forrt, a lepellevél cimpái keskenyek, szétterülők vagy visszahajlók. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és a '''portokok''' a bibe fejével összeforrva alkotják a gynostegiumot. A mellékpárta (''corona'') porzókhoz kötődő, összetett szerkezetű. Egy sorban maradjon!


==== Termés ====
==== Termés ====
Iker-tüszőtermés, amely sima felületű és éréskor hosszában nyílik.


A termés ikertüsző (''folliculus''), amely éréskor hosszában felreped.
* '''Magja:''' Lapított, barna, csúcsán selymes '''szőrüstökkel''' (magüstökkel) ellátott.


* '''Magja:''' A magvak laposak, szárnyasok vagy egy üstöknyi selymes repítőszőrrel (''comae'') rendelkeznek, amely segíti a széllel való terjedést (''anemochoria'').
== Elterjedés és élőhely ==


== Elterjedés és élőhely ==
* '''Földrajzi elterjedés:''' A tribusz fajai elsősorban '''Afrikában''' (különösen a déli és keleti részeken, mint '''Namíbia''' és a '''Dél-afrikai Köztársaság''') és az '''Arab-félszigeten''' honosak.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz, szemiarid területek, sziklás hegyoldalak és bozótosok lakói. A gumó (''geofiton'' jelleg) lehetővé teszi a túlélést a hosszú aszályos időszakokban.
 
== Kultúrában tartás ==
A [[:Kategória:Fockea|Fockea]] nemzetség fajai, különösen a ''[[Fockea edulis]]'', népszerűek a szukkulensgyűjtők körében. Jó vízelvezetésű, ásványi talajt és világos környezetet igényelnek. A gumót a termesztésben gyakran a talajszint fölé emelik esztétikai okokból. Télen száraz és hűvös (10°C körüli) teleltetést igényelnek.


* '''Földrajzi elterjedés:''' A taxon elsősorban az afrikai kontinens déli és keleti részein, valamint az Arab-félszigeten elterjedt. Jellemző előfordulási területei: '''Dél-afrikai Köztársaság''', '''Namíbia''', '''Botswana''', '''Zimbabwe''', '''Kenya''', '''Tanzánia''' és '''Etiópia'''.
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz, szemiarid területek lakói, gyakran sziklás lejtőkön, bozótosokban vagy szavannákon fordulnak elő. Jól alkalmazkodtak a hosszú ideig tartó szárazsághoz a földalatti víztároló szerveik segítségével.
A [[:Kategória:Fockeeae|Fockeeae]] tagjai elkülöníthetők a többi [[:Kategória:Asclepiadoideae|Asclepiadoideae]] csoporttól a pollíniumok és a portokok speciális morfológiája alapján. Kaudiciform alkatuk miatt hasonlíthatnak bizonyos ''[[:Kategória:Ceropegia|Ceropegia]]'' fajokra, de virágszerkezetük egyszerűbb, nem alkot csapda-mechanizmust.


== Szukkulens taxonok ==
== Szukkulens taxonok ==
 
A tribusz két fő nemzetsége a ''[[:Kategória:Fockea|Fockea]]'' és a ''[[:Kategória:Cibirhiza|Cibirhiza]]''. Mindkét nemzetség minden faja szukkulens, jellemzően kaudiciform életmódot folytatnak. Ezek a növények az [[:Kategória:Apocynaceae|Apocynaceae]] család legősibb szukkulens vonalai közé tartoznak.
A tribus két fő nemzetsége, a ''Fockea'' és a ''Cibirhiza'' egyaránt tartalmaz szukkulens fajokat. A ''Fockea'' nemzetség minden faja caudiciform szukkulens, ahol a megvastagodott szár- és gyökérrendszer akár 60 cm átmérőt is elérhet. Ez a struktúra lehetővé teszi a túlélést a szélsőségesen száraz környezetben is.


== Taxonómia és filogenetika ==
== Taxonómia és filogenetika ==
 
Az APG 4 rendszerben az [[:Kategória:Apocynaceae|Apocynaceae]] család [[:Kategória:Asclepiadoideae|Asclepiadoideae]] alcsaládjának része. Molekuláris filogenetikai kutatások megerősítették, hogy a [[:Kategória:Fockeeae|Fockeeae]] a többi tribusz (pl. [[:Kategória:Ceropegieae|Ceropegieae]], [[:Kategória:Asclepiadeae|Asclepiadeae]]) testvércsoportja, azaz az alcsalád egyik legkorábban elkülönült kládja. Ezt támasztja alá a pollíniumok kezdetlegesebb szerkezete is.
Az APG IV rendszer szerint a ''Fockeeae'' az ''Apocynaceae'' (meténgfélék) családján belül az ''Asclepiadoideae'' alcsaládba tartozik. Molekuláris filogenetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a tribus monofiletikus egységet alkot, és az ''Asclepiadoideae'' alapi helyzetű csoportjai közé tartozik. Két nemzetség tartozik ide: a ''Fockea'' és a ''Cibirhiza''.


== Forrás ==
== Forrás ==


* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
* Plants of the World Online (POWO)
* https://en.wikipedia.org/wiki/Fockeeae
* International Plant Names Index (IPNI)
* https://powo.science.kew.org/
* World Flora Online (WFO)
* https://www.ipni.org/
* Kunze, H., Meve, U. & Liede, S. (1994): Fockeeae, a new tribe of Asclepiadoideae.
* Endress, M. E. et al. (2014): An updated classification for Apocynaceae.
* Angiosperm Phylogeny Website (APWeb)


[[Kategória:Asclepiadoideae]]
[[Kategória:Asclepiadoideae]]

A lap jelenlegi, 2026. március 23., 08:32-kori változata

Taxonbox hiba: Nem található adat a "Fockeeae H. Kunze, Meve & Liede (1994)" taxonhoz.

Tudományos név

  • Fockeeae H. Kunze, Meve & Liede (1994)
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A tribusz neve a típusnemzetség, a Fockea nevére vezethető vissza. A nemzetséget Endlicher nevezte el Gustav Waldemar Focke (1810–1877) német orvos és botanikus tiszteletére, aki korának elismert növényfiziológusa és mikroszkópos kutatója volt. A név tehát személynévi eredetű, azaz tiszteleti név, amely a tudós emlékét őrzi a botanikai nómenklatúrában. A klasszikus etimológiai források (pl. Quattrocchi: CRC World Dictionary of Plant Names) és a modern adatbázisok (IPNI) megerősítik a dedikációt. A tribusz rangú leírást Henning Kunze, Ulrich Meve és Sigrid Liede rögzítette 1994-ben, miután elkülönítették a csoportot a morfológiai és molekuláris különbségek alapján.

Típus

  • Fockea Endlicher (1839); Dél-Afrika.
  • Első leírása: Taxon 43(3): 367. (1994)
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Kunze Henning, Meve Ulrich és Liede Sigrid, 1994
Fockea képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Fockeeae

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A tribusz képviselőire jellemző a szélsőséges kaudiciform alkat. A gyökérzet és a szár alapja hatalmas, többnyire föld alatti vagy félig a felszín felett elhelyezkedő vízraktározó gumóvá (caudex) módosult, amelynek felülete gyakran szemölcsös vagy repedezett. Ebből a masszív testből fejlődnek ki a vékony, gyakran tekergő, évelő vagy lombhullató hajtások. A levelek átellenesek, egyszerűek, épszélűek, a kerekdedtől a lándzsás formáig változhatnak; egyes fajoknál a levél széle hullámos. A növény tejnedvvel (latex) rendelkezik.

Generatív test

Virág

A virágzat levélhónalji helyzetű, többnyire rövid kocsányú bogernyő. A virág sugaras szimmetriájú, öttagú, viszonylag kicsi.

  • Takarólevelek: A csésze kicsi, mélyen osztott. A párta forrt, a lepellevél cimpái keskenyek, szétterülők vagy visszahajlók. Egy sorban maradjon!
  • Ivarlevelek: A porzószálak és a portokok a bibe fejével összeforrva alkotják a gynostegiumot. A mellékpárta (corona) porzókhoz kötődő, összetett szerkezetű. Egy sorban maradjon!

Termés

Iker-tüszőtermés, amely sima felületű és éréskor hosszában nyílik.

  • Magja: Lapított, barna, csúcsán selymes szőrüstökkel (magüstökkel) ellátott.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A tribusz fajai elsősorban Afrikában (különösen a déli és keleti részeken, mint Namíbia és a Dél-afrikai Köztársaság) és az Arab-félszigeten honosak.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, szemiarid területek, sziklás hegyoldalak és bozótosok lakói. A gumó (geofiton jelleg) lehetővé teszi a túlélést a hosszú aszályos időszakokban.

Kultúrában tartás

A Fockea nemzetség fajai, különösen a Fockea edulis, népszerűek a szukkulensgyűjtők körében. Jó vízelvezetésű, ásványi talajt és világos környezetet igényelnek. A gumót a termesztésben gyakran a talajszint fölé emelik esztétikai okokból. Télen száraz és hűvös (10°C körüli) teleltetést igényelnek.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Fockeeae tagjai elkülöníthetők a többi Asclepiadoideae csoporttól a pollíniumok és a portokok speciális morfológiája alapján. Kaudiciform alkatuk miatt hasonlíthatnak bizonyos Ceropegia fajokra, de virágszerkezetük egyszerűbb, nem alkot csapda-mechanizmust.

Szukkulens taxonok

A tribusz két fő nemzetsége a Fockea és a Cibirhiza. Mindkét nemzetség minden faja szukkulens, jellemzően kaudiciform életmódot folytatnak. Ezek a növények az Apocynaceae család legősibb szukkulens vonalai közé tartoznak.

Taxonómia és filogenetika

Az APG 4 rendszerben az Apocynaceae család Asclepiadoideae alcsaládjának része. Molekuláris filogenetikai kutatások megerősítették, hogy a Fockeeae a többi tribusz (pl. Ceropegieae, Asclepiadeae) testvércsoportja, azaz az alcsalád egyik legkorábban elkülönült kládja. Ezt támasztja alá a pollíniumok kezdetlegesebb szerkezete is.

Forrás

  • Plants of the World Online (POWO)
  • International Plant Names Index (IPNI)
  • World Flora Online (WFO)
  • Kunze, H., Meve, U. & Liede, S. (1994): Fockeeae, a new tribe of Asclepiadoideae.
  • Endress, M. E. et al. (2014): An updated classification for Apocynaceae.
  • Angiosperm Phylogeny Website (APWeb)

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.