„Aeonium urbicum” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (3 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Taxonbox | ||
| accepted = Aeonium urbicum (C. Smith ex Hornemann) Webb & Berthelot, 1841 | |||
| synonym = | |||
}} | |||
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span> | <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
[[Fájl:Aeonium urbicum 1-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
[[Fájl:Aeonium urbicum 1-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
[[Fájl:Aeonium urbicum 1-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
[[Fájl:Aeonium urbicum 1-003.jpg|bélyegkép|Fotó: Rácz Ibolya]] | |||
[[Fájl:Aeonium urbicum 2-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Rácz Ibolya]] | |||
[[Fájl:Aeonium urbicum 2-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Rácz Ibolya]] | |||
* A '''nemzetség''' neve az ógörög ''aiónion'' szóból származik, jelentése „örökké élő, örökkévaló”, amely a fajok szukkulens életmódjára és a névadás idején feltételezett hosszú élettartamra utal.<br /> | * A '''nemzetség''' neve az ógörög ''aiónion'' szóból származik, jelentése „örökké élő, örökkévaló”, amely a fajok szukkulens életmódjára és a névadás idején feltételezett hosszú élettartamra utal.<br /> | ||
* A latin '''fajnév''' jelentése „városi”. A fajt San Cristóbal de la Laguna városában, városi környezetben, háztetőkön élő példányok alapján nevezték el. Ilyen körülmények között napjainkban is előfordul. | * A latin '''fajnév''' jelentése „városi”. A fajt San Cristóbal de la Laguna városában, városi környezetben, háztetőkön élő példányok alapján nevezték el. Ilyen körülmények között napjainkban is előfordul. | ||
| 13. sor: | 16. sor: | ||
<span id="típuspéldány"></span> | <span id="típuspéldány"></span> | ||
=== Típuspéldány === | === Típuspéldány === | ||
* '''Első leírása:''' ''Supplementum Horti botanici hafniensis'' 60., 1819. | * '''Első leírása:''' ''Supplementum Horti botanici hafniensis'' 60., 1819. | ||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Webb & | * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Webb & Berthelot, 1841 | ||
<span id="szinonimák"></span> | <span id="szinonimák"></span> | ||
| 24. sor: | 27. sor: | ||
* ''Aeonium pseudourbicum'' Bañares, 1992 | * ''Aeonium pseudourbicum'' Bañares, 1992 | ||
* ''Aeonium urbicum'' var. ''meridionale'' Bañares, 1999 | * ''Aeonium urbicum'' var. ''meridionale'' Bañares, 1999 | ||
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | <span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | ||
| 36. sor: | 38. sor: | ||
Évelő, többnyire egyhajtású növény, ritkábban néhány ágat fejlesztő félcserje. Magassága elérheti a 2 métert. A hajtás szára felálló, kifejlett példányokon körülbelül 6 cm átmérőjű. A szár felszíne hálómintás és hamvas viaszborítású, fiatal növényeken ez a bevonat még hiányzik. | Évelő, többnyire egyhajtású növény, ritkábban néhány ágat fejlesztő félcserje. Magassága elérheti a 2 métert. A hajtás szára felálló, kifejlett példányokon körülbelül 6 cm átmérőjű. A szár felszíne hálómintás és hamvas viaszborítású, fiatal növényeken ez a bevonat még hiányzik. | ||
<span id="levelek-és-levélrozetták"></span> | <span id="levelek-és-levélrozetták"></span> | ||
| 49. sor: | 50. sor: | ||
<span id="virágzat"></span> | <span id="virágzat"></span> | ||
==== Virágzat ==== | ==== Virágzat ==== | ||
Rozettánként egy virágzat fejlődik. A virágzat kupola alakú, 15–75 cm hosszú és 10–45 cm széles. A virágzati szár 3–15 cm hosszú. | Rozettánként egy virágzat fejlődik. A virágzat kupola alakú, 15–75 cm hosszú és 10–45 cm széles. A virágzati szár 3–15 cm hosszú. | ||
| 71. sor: | 71. sor: | ||
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Kanári-szigetek''', kizárólag '''Tenerife''' szigetén fordul elő, 1900 méteres magasságig. A típusos forma a sziget északi részén él. A ''pseudourbicum'' forma a nyugati part közelében, 400–850 méter között található. A ''var. meridionale'' inkább a sziget belsejében, a Tamaimo–Güímar vonal mentén fordul elő, 1800 méteres magasságig. | * '''Földrajzi elterjedés:''' '''Kanári-szigetek''', kizárólag '''Tenerife''' szigetén fordul elő, 1900 méteres magasságig. A típusos forma a sziget északi részén él. A ''pseudourbicum'' forma a nyugati part közelében, 400–850 méter között található. A ''var. meridionale'' inkább a sziget belsejében, a Tamaimo–Güímar vonal mentén fordul elő, 1800 méteres magasságig. | ||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' lejtőkön vagy sík területeken, vulkáni sziklák repedéseiben, illetve a sziklák felszínén összegyűlt, minimális humusszal kevert kőporban és aprózódott kőzetben él, gyakran talaj nélkül. Előfordul porózus szikladarabok lyukaiban is gyökerezve. Meredek lejtőkön és más cserjék, valamint különféle pozsgásfajok és pázsitfűfélék társaságában, részleges árnyékban is megtalálható. Más élőhelyeken teljes kitettségben él. | * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' lejtőkön vagy sík területeken, vulkáni sziklák repedéseiben, illetve a sziklák felszínén összegyűlt, minimális humusszal kevert kőporban és aprózódott kőzetben él, gyakran talaj nélkül. Előfordul porózus szikladarabok lyukaiban is gyökerezve. Meredek lejtőkön és más cserjék, valamint különféle pozsgásfajok és pázsitfűfélék társaságában, részleges árnyékban is megtalálható. Más élőhelyeken teljes kitettségben él. | ||
<span id="kultúrában-tartás"></span> | <span id="kultúrában-tartás"></span> | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
| 79. sor: | 81. sor: | ||
Kultúrában kora tavasztól késő őszig napfényes helyen tartható, a nyári hónapokban legfeljebb enyhe árnyékolással. A fejlődési időszak elején és végén óvatos öntözést igényel, máskor bővebb vízellátás is megengedett, de két öntözés között a közegnek teljesen ki kell száradnia.<br /> | Kultúrában kora tavasztól késő őszig napfényes helyen tartható, a nyári hónapokban legfeljebb enyhe árnyékolással. A fejlődési időszak elején és végén óvatos öntözést igényel, máskor bővebb vízellátás is megengedett, de két öntözés között a közegnek teljesen ki kell száradnia.<br /> | ||
Késő tavasztól szabadban vagy sziklakertben is nevelhető. Talaja savanyú kémhatású, ásványi összetételű és nagyon jó vízáteresztő legyen. Télen legalább 10 °C és a lehető legtöbb fény szükséges. Havonta egyszer nagyon enyhe öntözés javasolt. Virágzás után a növény elpusztul. | Késő tavasztól szabadban vagy sziklakertben is nevelhető. Talaja savanyú kémhatású, ásványi összetételű és nagyon jó vízáteresztő legyen. Télen legalább 10 °C és a lehető legtöbb fény szükséges. Havonta egyszer nagyon enyhe öntözés javasolt. Virágzás után a növény elpusztul. | ||
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span> | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
Nagy méretű, lapos levélrozettájával, magasra növő, egyhajtású habitusával és kupola alakú, nagyméretű virágzatával jól elkülöníthető a kisebb termetű ''Aeonium'' fajoktól. | Nagy méretű, lapos levélrozettájával, magasra növő, egyhajtású habitusával és kupola alakú, nagyméretű virágzatával jól elkülöníthető a kisebb termetű ''[[:Kategória:Aeonium|Aeonium]]'' fajoktól. | ||
<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span> | <span id="taxonómia-és-filogenetika"></span> | ||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
A faj a Crassulaceae család tagja. Az ''Aeonium'' és a ''Sempervivum'' nemzetségek közeli rokonságban állnak egymással. Az ''Aeonium'' fajok jelentős részét eredetileg ''Sempervivum'' néven írták le, annak ellenére, hogy az ''Aeonium'' nemzetséget Webb és Berthelot már 1840-ben elkülönítették. A két nemzetség rendszertani elkülönítését elsősorban jelentősen eltérő földrajzi elterjedésük indokolja. | A faj a Crassulaceae család tagja. Az ''[[:Kategória:Aeonium|Aeonium]]'' és a ''[[:Kategória:Sempervivum|Sempervivum]]'' nemzetségek közeli rokonságban állnak egymással. Az ''[[:Kategória:Aeonium|Aeonium]]'' fajok jelentős részét eredetileg ''[[:Kategória:Sempervivum|Sempervivum]]'' néven írták le, annak ellenére, hogy az ''[[:Kategória:Aeonium|Aeonium]]'' nemzetséget Webb és Berthelot már 1840-ben elkülönítették. A két nemzetség rendszertani elkülönítését elsősorban jelentősen eltérő földrajzi elterjedésük indokolja. | ||
<span id="egyéb"></span> | <span id="egyéb"></span> | ||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
Az ''[[:Kategória:Aeonium|Aeonium]]'', a latin ''[[:Kategória:Sempervivum|Sempervivum]]'' és az ógörög ''aízōon'' elnevezések jelentése azonos, mind „örökké élő” értelemben használatos. A névhasználat történeti változásai jól tükrözik a nemzetség taxonómiai értelmezésének alakulását. | |||
<span id="szerzők"></span> | |||
== Szerzők == | == Szerzők == | ||
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán | * '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán | ||
A lap jelenlegi, 2026. augusztus 2., 09:23-kori változata
| Aeonium urbicum | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Saxifragales |
| Család | Crassulaceae |
| Alcsalád | Sempervivoideae |
| Nemzetség- csoport |
Aeonieae |
| Nemzetség | Aeonium |
| Faj | Aeonium urbicum |
 
| |
Tudományos név
- Aeonium urbicum (C. Smith ex Hornemann) Webb & Berthelot, 1841
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetség neve az ógörög aiónion szóból származik, jelentése „örökké élő, örökkévaló”, amely a fajok szukkulens életmódjára és a névadás idején feltételezett hosszú élettartamra utal.
- A latin fajnév jelentése „városi”. A fajt San Cristóbal de la Laguna városában, városi környezetben, háztetőkön élő példányok alapján nevezték el. Ilyen körülmények között napjainkban is előfordul.
Típuspéldány
- Első leírása: Supplementum Horti botanici hafniensis 60., 1819.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Webb & Berthelot, 1841
Szinonimák
- Sempervivum urbicum C. Smith ex Hornemann, 1819
- Aeonium pseudourbicum Bañares, 1992
- Aeonium urbicum var. meridionale Bañares, 1999
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Évelő, többnyire egyhajtású növény, ritkábban néhány ágat fejlesztő félcserje. Magassága elérheti a 2 métert. A hajtás szára felálló, kifejlett példányokon körülbelül 6 cm átmérőjű. A szár felszíne hálómintás és hamvas viaszborítású, fiatal növényeken ez a bevonat még hiányzik.
Levelek és levélrozetták
A levelek nagy méretű rozettát alkotnak, amelynek átmérője 15–32 cm, élőhelyen ennél nagyobb is lehet. A rozetta alakja viszonylag lapos.
A levéllemezek 8–22 cm hosszúak, 3–5,5 cm szélesek és 4–7 mm vastagok. Alakjuk lapátszerű vagy fordított lándzsás, csúcsuk kihegyesedő, tövüknél ék alakban elkeskenyednek. Színük zöld vagy hamvaszöld, felületük viaszos vagy finoman bolyhos. A levélszélek sárgászöldek, sötétzöldek vagy gyakran vörös színűek. A levélszegélyen 0,5–1 mm hosszú, többé-kevésbé egyenes csillószőrök találhatók.
Generatív test
Virágzat
Rozettánként egy virágzat fejlődik. A virágzat kupola alakú, 15–75 cm hosszú és 10–45 cm széles. A virágzati szár 3–15 cm hosszú.
Virág
A virágok 8–10 osztatúak.
- Lepellevelek: csészelevelek hamvasak; sziromlevelek 7–10 mm hosszúak és 1,2–2 mm szélesek, hegyes lándzsás alakúak, fehéres színűek, olykor vöröses erezettel.
Termés
A termés 8–10 tüszőből álló tüszőcsokor, amely éréskor megszárad és kinyílik.
- Magja: 0,5–0,6 mm-es, körte alakú, barna színű.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Kanári-szigetek, kizárólag Tenerife szigetén fordul elő, 1900 méteres magasságig. A típusos forma a sziget északi részén él. A pseudourbicum forma a nyugati part közelében, 400–850 méter között található. A var. meridionale inkább a sziget belsejében, a Tamaimo–Güímar vonal mentén fordul elő, 1800 méteres magasságig.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: lejtőkön vagy sík területeken, vulkáni sziklák repedéseiben, illetve a sziklák felszínén összegyűlt, minimális humusszal kevert kőporban és aprózódott kőzetben él, gyakran talaj nélkül. Előfordul porózus szikladarabok lyukaiban is gyökerezve. Meredek lejtőkön és más cserjék, valamint különféle pozsgásfajok és pázsitfűfélék társaságában, részleges árnyékban is megtalálható. Más élőhelyeken teljes kitettségben él.
Kultúrában tartás
Élőhelyén az enyhe, kiegyenlített klíma miatt csaknem egész évben fejlődésben van, rövidebb nyugalmi időszakot a nyári legmelegebb és legszárazabb hetekben, július–augusztusban tart.
Kultúrában kora tavasztól késő őszig napfényes helyen tartható, a nyári hónapokban legfeljebb enyhe árnyékolással. A fejlődési időszak elején és végén óvatos öntözést igényel, máskor bővebb vízellátás is megengedett, de két öntözés között a közegnek teljesen ki kell száradnia.
Késő tavasztól szabadban vagy sziklakertben is nevelhető. Talaja savanyú kémhatású, ásványi összetételű és nagyon jó vízáteresztő legyen. Télen legalább 10 °C és a lehető legtöbb fény szükséges. Havonta egyszer nagyon enyhe öntözés javasolt. Virágzás után a növény elpusztul.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Nagy méretű, lapos levélrozettájával, magasra növő, egyhajtású habitusával és kupola alakú, nagyméretű virágzatával jól elkülöníthető a kisebb termetű Aeonium fajoktól.
Taxonómia és filogenetika
A faj a Crassulaceae család tagja. Az Aeonium és a Sempervivum nemzetségek közeli rokonságban állnak egymással. Az Aeonium fajok jelentős részét eredetileg Sempervivum néven írták le, annak ellenére, hogy az Aeonium nemzetséget Webb és Berthelot már 1840-ben elkülönítették. A két nemzetség rendszertani elkülönítését elsősorban jelentősen eltérő földrajzi elterjedésük indokolja.
Egyéb
Az Aeonium, a latin Sempervivum és az ógörög aízōon elnevezések jelentése azonos, mind „örökké élő” értelemben használatos. A névhasználat történeti változásai jól tükrözik a nemzetség taxonómiai értelmezésének alakulását.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán; Rácz Ibolya
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete - Pozsgások 697–698. kártya