Austrocylindropuntia vestita

Tudományos név

Austrocylindropuntia vestita (Salm-Dyck) Backeberg, 1939

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

A háromszoros összetételű nemzetségnév első tagja latin eredetű. Az auster jelentése dél, déli - míg az eredetileg ógörög, de a latinba által átvett- cylindricus-é henger. A nemzetség tagjainak dél-amerikai elterjedését és hajtásainak alakját jellemzik. Az Opuntia név eredete nem tisztázott. Egy magyarázat szerint Opusz ókori görög város nevét őrzi latin közvetítéssel (”Opuntius”=:Opuszba való, opuszi). Valószínűbb azonban, hogy a név a görög ”opos”= fügelé szóból származik, a fajok fügeszerű termésére utalva. Egy harmadik magyarázat szerint a név azték-latin szóösszetétel. A fajnév (latin) jelentése: felruházott, felöltözött, ami növény hajtásait sűrűn borító fehér hajszerű areolaszőrzetre utal.

Első leírása

Opuntia vestita Salm-Dyck Allg. Gartenz 13:388; 1845.

Az aktuális nemzetségbe helyezte

Backeberg 1939

Szinonimák

• Opuntia teres Cels ex Weber 1898
• Tephrocactus heteromorphus (Philippi) Backeberg 1953
• Austrocylindropuntia teres (Cels) Backeberg
• Opuntia vestita Salm-Dyck 1845
• Opuntia heteromorpha Phil. 1891
• Opuntia chuquisacana Cárdenas 1950
• Érvényes név és szinonimák a Austrocylindropuntia vestita taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Bokorszerű, tőben elágazó faj. Hengeres hajtásai felállók, hosszuk 50 cm-ig terjedhet, tőben mért átmérőjük pedig 3 cm-ig. A csúcsuk felé valamelyest elvékonyodnak, feltűnő dudorosság és ízesülés általában nem látható rajtuk.

Levelek

Pozsgás levelei hosszúkásak, kihegyesedők és kissé csavarodók, hosszuk ritkán haladja meg a 2,5 cm-t. A levelek mindig zöldek, teljes kifejlődés után azonban (főleg téli nyugalomban) lehullnak, így a hajtás idősebb részein már levelek ritkán láthatók.

Axillák

Kicsi areoláin hosszú, vékony kuszált hajszerű szőrzet van.

Tövisek

Számos tövisük vékony, barnás színű, hosszuk általában 1-2 cm, de legfeljebb 2,5 cm.

• Austrocylindropuntia vestita
• 
  1.
• 
  2.
• 
  3.

Generatív test

Virág

Virágai kb. 3,5 cm. A magházat apró areolák borítják, amelyek kisebb-nagyobb mértékben hajasak. A lepellevelek mélyvörösek.

Termés

Bíborlila, tövistelen, hajas, apró bemélyedésekkel.

• Magja: tojásdad alakúak, 4,5 mm hosszúak, sima felületűek.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Típus élőhelye Bolívia, a La Paz környéki terméketlen dombokon. A faj teljes elterjedése Bolívia és Argentína Jujuy tartománya.

Élőhely: Kopár vagy főleg pázsitfűfélékkel benőtt hegyoldalakon, kőzetfelszíneken, sziklagyepekben.

Kultúrában tartás

A tisztán tartott példányok szép látványt nyújtanak, köszönhetően a sűrű, fehér, kusza szőrzetnek, amelyből csak a hosszúkás levelek zöldje nyúlik ki. Célszerű tavasztól őszig szabadban tartani, akár a kertbe kiültetve is. Ezt április vége felé érdemes elvégezni, majd az első fagyok idején védett helyre vinni. A kint tartott növényt öntözni csak tartós szárazság idején kell. A faj kultúrában nagyon ritkán virágzik. Ha virágzik, akkor a növekedés megindulása előtt fejlődnek ki a bimbók a hajtáscsúcstól 5-10 cm-re. Ezek első ránézésre új hajtásnak tűnnek, de a levélkék nem nyúlnak meg és a képződmény szabályos gömb alakú marad, majd a közepük narancsos vörösre színeződik. A virágok teljes kifejlődéséhez kb. 1 hónap szükséges. 1-2 nap különbséggel nyílnak, egy-egy virág 3-4 napig marad nyitva, így a beporzás lehetséges és olykor meg is történik. A virágzó növény növekedése csak az elvirágzás után indul be.

Egyéb

A faj termését illetően ellentmondásosak a szakirodalmi források. Britton és Rose 1923-ban megjelent monográfiájában pl. a fentiekkel ellentétben az szerepel, hogy a termések színe fénylő vörös, valamint hogy a termések általában sterilek, magokat nem tartalmaznak. Leírnak azonban egy olyan jelenséget, hogy termések hosszabb ideig is a növényen maradhatnak és előfordulhat, hogy rajtuk apró szártagok (hajtások) fejlődnek. A termés, később lehullva, meggyökeresedve egy új növénycsoportot hoz létre. Tény, hogy ez a jelenség a széles rokonsági kör más fajainál is megfigyelhető (pl. Opuntia salmiana).

Szerzők és forrás

• Szöveg: Siklósi János és Lukoczki Zoltán
• Kép: Siklósi János
• Lektorálta: Papp László
• Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 293. kártya