„Eriosyce heinrichiana” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxonbox | accepted = Eriosyce heinrichiana (Backeb.) Katt., Eriosyce (Cactac.) Gen. Revis. Ampl.: 118. 1994 sec. Hunt 2016 | synonym = }} | {{Taxonbox | accepted = Eriosyce heinrichiana (Backeb.) Katt., Eriosyce (Cactac.) Gen. Revis. Ampl.: 118. 1994 sec. Hunt 2016 | synonym = }} | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
* A '''nemzetségnév''' ''Eriosyce'' az ógörög ''erion'' = gyapjú és ''syke'' = füge, fügefa szavakból származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajainak termésein gyakran gyapjúszerű szőrzet fejlődik. | * A '''nemzetségnév''' ''[[:Kategória:Eriosyce|Eriosyce]]'' az ógörög ''erion'' = gyapjú és ''syke'' = füge, fügefa szavakból származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajainak termésein gyakran gyapjúszerű szőrzet fejlődik. | ||
* A '''fajnév''' ''heinrichiana'' '''W. Heinrich''' német kaktuszgyűjtőre utal, aki a faj leírásának idején a Német Kaktusz Szövetség aktív tagja volt. | * A '''fajnév''' ''heinrichiana'' '''[[W. Heinrich]]''' német kaktuszgyűjtőre utal, aki a faj leírásának idején a Német Kaktusz Szövetség aktív tagja volt. | ||
[[Fájl:Eriosyce heinrichiana-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
[[Fájl:Eriosyce heinrichiana-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
=== Típuspéldány === | === Típuspéldány === | ||
* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: a forrás nem részletezi | * Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: a forrás nem részletezi | ||
* '''Első leírás:''' ''Kakteenkunde'' 1942: 8. | * '''Első leírás:''' ''Kakteenkunde'' 1942: 8. | ||
{{Kaktusz szinonimák}} | {{Kaktusz szinonimák}} | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás, szár ==== | ==== Hajtás, szár ==== | ||
Hajtása gömb alakú, amely kissé lapított vagy enyhén megnyúlt is lehet. Színe barnászöld vagy feketészöld. Átmérője kifejlett korban általában 4–10 cm. | Hajtása gömb alakú, amely kissé lapított vagy enyhén megnyúlt is lehet. Színe barnászöld vagy feketészöld. Átmérője kifejlett korban általában 4–10 cm. | ||
==== Bordák és szemölcsök ==== | ==== Bordák és szemölcsök ==== | ||
Bordáinak száma 14–22. A bordák szemölcsökre tagoltak, magasságuk 5–10 mm. A szemölcsök tompa csúcsúak, az areolák alatt jellegzetes, hosszú, állszerű nyúlvány található. | Bordáinak száma 14–22. A bordák szemölcsökre tagoltak, magasságuk 5–10 mm. A szemölcsök tompa csúcsúak, az areolák alatt jellegzetes, hosszú, állszerű nyúlvány található. | ||
==== Axillák ==== | ==== Axillák ==== | ||
Az axillák kevéssé feltűnők. | Az axillák kevéssé feltűnők. | ||
==== Areolák ==== | ==== Areolák ==== | ||
Az areolák olykor kissé besüllyednek a szemölcsökbe, egymástól akár 20 mm távolságra is elhelyezkedhetnek. | Az areolák olykor kissé besüllyednek a szemölcsökbe, egymástól akár 20 mm távolságra is elhelyezkedhetnek. | ||
==== Tövisek ==== | ==== Tövisek ==== | ||
A tövisek egyenesek vagy enyhén hajlottak, merev, tűszerű képződmények. | A tövisek egyenesek vagy enyhén hajlottak, merev, tűszerű képződmények. | ||
| 44. sor: | 35. sor: | ||
Előfordulhatnak tövistelen példányok is. | Előfordulhatnak tövistelen példányok is. | ||
==== Gyökérzet ==== | ==== Gyökérzet ==== | ||
A növény gyökere vaskos karógyökér, amely a gyökérnyaknál kissé elvékonyodik. | A növény gyökere vaskos karógyökér, amely a gyökérnyaknál kissé elvékonyodik. | ||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
A virágok a fiatal areolákból fejlődnek. Hosszuk és átmérőjük általában 3–5 cm. | A virágok a fiatal areolákból fejlődnek. Hosszuk és átmérőjük általában 3–5 cm. | ||
| 60. sor: | 48. sor: | ||
* '''Bibe:''' 8–12 ágú; az ágak 5–8 mm hosszúak, gyakran összezárva maradnak, színük vöröses vagy narancssárga | * '''Bibe:''' 8–12 ágú; az ágak 5–8 mm hosszúak, gyakran összezárva maradnak, színük vöröses vagy narancssárga | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
A termés ovális alakú, kb. 1–1,5 cm átmérőjű, vastag falú és húsos, vörös színű. Éretten felreped. | A termés ovális alakú, kb. 1–1,5 cm átmérőjű, vastag falú és húsos, vörös színű. Éretten felreped. | ||
| 66. sor: | 53. sor: | ||
* '''Magja:''' 1 mm-nél kisebb, barna színű, felszíne dudoros. | * '''Magja:''' 1 mm-nél kisebb, barna színű, felszíne dudoros. | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
| 74. sor: | 60. sor: | ||
A növények sziklás talajon, lombhullató tövises bozótosok ritkább részein és tisztásain fordulnak elő. Gyakran a talajba húzódva élnek, amely valójában humuszban szegény, aprózódott kőzetből áll. A csapadék nagy részét az éjszakai és hajnali páralecsapódás biztosítja. | A növények sziklás talajon, lombhullató tövises bozótosok ritkább részein és tisztásain fordulnak elő. Gyakran a talajba húzódva élnek, amely valójában humuszban szegény, aprózódott kőzetből áll. A csapadék nagy részét az éjszakai és hajnali páralecsapódás biztosítja. | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
Gondozása hasonló a partközeli chilei ''Eriosyce'' fajokéhoz. Fényigényes növény. Talaja legyen ásványi anyagokban gazdag, mészszegény, kevés szerves anyagot tartalmazó és különösen jó vízáteresztő képességű. Gyakran ajánlott például andezit- vagy gránitőrlemény alapú keverék. | Gondozása hasonló a partközeli chilei ''[[:Kategória:Eriosyce|Eriosyce]]'' fajokéhoz. Fényigényes növény. Talaja legyen ásványi anyagokban gazdag, mészszegény, kevés szerves anyagot tartalmazó és különösen jó vízáteresztő képességű. Gyakran ajánlott például andezit- vagy gránitőrlemény alapú keverék. | ||
Fontos, hogy az öntözővíz teljes mértékben elfolyhasson a cserépből, és ne maradjon pangó víz az edény alatt. Megfelelő körülmények között tavasztól őszig rendszeres, de óvatos öntözést igényel. | Fontos, hogy az öntözővíz teljes mértékben elfolyhasson a cserépből, és ne maradjon pangó víz az edény alatt. Megfelelő körülmények között tavasztól őszig rendszeres, de óvatos öntözést igényel. | ||
| 85. sor: | 70. sor: | ||
Télen világos, fagymentes helyen, teljesen szárazon teleltessük. | Télen világos, fagymentes helyen, teljesen szárazon teleltessük. | ||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
A faj a chilei partvidéki ''Eriosyce'' csoport tagja, amelyek kis termetű, gyakran a talajba húzódó növények, erősen ásványos talajhoz és száraz klímához alkalmazkodva. | A faj a chilei partvidéki ''[[:Kategória:Eriosyce|Eriosyce]]'' csoport tagja, amelyek kis termetű, gyakran a talajba húzódó növények, erősen ásványos talajhoz és száraz klímához alkalmazkodva. | ||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
'''Fred A. Kattermann''' 1994-ben megjelent monográfiájában több, korábban külön nemzetségekbe sorolt chilei kaktuszt az ''Eriosyce'' nemzetségbe vont össze. A faj alatt több formát és alfajt is ismertetett (például ''setosiflora'', ''intermedia'', ''simulans''). | '''[[Fred A. Kattermann]]''' 1994-ben megjelent monográfiájában több, korábban külön nemzetségekbe sorolt chilei kaktuszt az ''[[:Kategória:Eriosyce|Eriosyce]]'' nemzetségbe vont össze. A faj alatt több formát és alfajt is ismertetett (például ''setosiflora'', ''intermedia'', ''simulans''). | ||
A legtöbb modern rendszertani felfogás szerint az ''Eriosyce simulans'' önálló fajként kezelendő, míg a többi forma csak kisebb eltérést mutat, ezért általában szinonimaként tartják számon. | A legtöbb modern rendszertani felfogás szerint az ''[[Eriosyce simulans]]'' önálló fajként kezelendő, míg a többi forma csak kisebb eltérést mutat, ezért általában szinonimaként tartják számon. | ||
== Szerzők == | == Szerzők == | ||
| 104. sor: | 86. sor: | ||
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László | * '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
A lap jelenlegi, 2026. szeptember 5., 09:55-kori változata
| Eriosyce heinrichiana | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Notocacteae |
| Nemzetség | Eriosyce |
| Faj | Eriosyce heinrichiana |
 
| |
Tudományos név
- Eriosyce heinrichiana (Backeb.) Katt., Eriosyce (Cactac.) Gen. Revis. Ampl.: 118. 1994 sec. Hunt 2016
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév Eriosyce az ógörög erion = gyapjú és syke = füge, fügefa szavakból származik. A név arra utal, hogy a nemzetség fajainak termésein gyakran gyapjúszerű szőrzet fejlődik.
- A fajnév heinrichiana W. Heinrich német kaktuszgyűjtőre utal, aki a faj leírásának idején a Német Kaktusz Szövetség aktív tagja volt.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: a forrás nem részletezi
- Első leírás: Kakteenkunde 1942: 8.
A(z) Eriosyce heinrichiana szinonimái
- ≡ Horridocactus heinrichianus, ≡ Pyrrhocactus heinrichianus, ≡ Neoporteria curvispina var. heinrichiana, ≡ Neoporteria heinrichiana
- = Echinocactus niger
- = Echinocactus jussianus
- = Echinocactus occultus, ≡ Neoporteria occulta, ≡ Nichelia occulta, ≡ Chilenia occulta, ≡ Neochilenia occulta
- = Echinocactus jussieui var. cristatus
- = Echinocactus occultus
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Hajtása gömb alakú, amely kissé lapított vagy enyhén megnyúlt is lehet. Színe barnászöld vagy feketészöld. Átmérője kifejlett korban általában 4–10 cm.
Bordák és szemölcsök
Bordáinak száma 14–22. A bordák szemölcsökre tagoltak, magasságuk 5–10 mm. A szemölcsök tompa csúcsúak, az areolák alatt jellegzetes, hosszú, állszerű nyúlvány található.
Axillák
Az axillák kevéssé feltűnők.
Areolák
Az areolák olykor kissé besüllyednek a szemölcsökbe, egymástól akár 20 mm távolságra is elhelyezkedhetnek.
Tövisek
A tövisek egyenesek vagy enyhén hajlottak, merev, tűszerű képződmények.
- Peremtövis: 6–10 darab, 3–12 mm hosszú
- Középtövis: 1–4 darab, 3–15 mm hosszú
Előfordulhatnak tövistelen példányok is.
Gyökérzet
A növény gyökere vaskos karógyökér, amely a gyökérnyaknál kissé elvékonyodik.
Generatív test
Virág
A virágok a fiatal areolákból fejlődnek. Hosszuk és átmérőjük általában 3–5 cm.
- Magház és virágcső: pikkelyekkel borított; az axillákban gyakran gyapjúcsomók és sörték találhatók
- Virágcső: alsó része keskeny, tölcséres, felső része kiszélesedve trombita alakot vesz fel
- Bibeszál: 25–30 mm hosszú, krémsárga vagy vöröses színű
- Bibe: 8–12 ágú; az ágak 5–8 mm hosszúak, gyakran összezárva maradnak, színük vöröses vagy narancssárga
Termés
A termés ovális alakú, kb. 1–1,5 cm átmérőjű, vastag falú és húsos, vörös színű. Éretten felreped.
- Magja: 1 mm-nél kisebb, barna színű, felszíne dudoros.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Chile északi-középső részén, a 28° és 31° déli szélességi kör között, Huasco és Quebrada Las Palmas térségében.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: a terület északi és déli populációi a tengerpart közelében élnek, míg a legmagasabban fekvő élőhelyek kb. 1000 m tengerszint feletti magasságban találhatók.
A növények sziklás talajon, lombhullató tövises bozótosok ritkább részein és tisztásain fordulnak elő. Gyakran a talajba húzódva élnek, amely valójában humuszban szegény, aprózódott kőzetből áll. A csapadék nagy részét az éjszakai és hajnali páralecsapódás biztosítja.
Kultúrában tartás
Gondozása hasonló a partközeli chilei Eriosyce fajokéhoz. Fényigényes növény. Talaja legyen ásványi anyagokban gazdag, mészszegény, kevés szerves anyagot tartalmazó és különösen jó vízáteresztő képességű. Gyakran ajánlott például andezit- vagy gránitőrlemény alapú keverék.
Fontos, hogy az öntözővíz teljes mértékben elfolyhasson a cserépből, és ne maradjon pangó víz az edény alatt. Megfelelő körülmények között tavasztól őszig rendszeres, de óvatos öntözést igényel.
A természetes körülményekhez leginkább a reggeli permetezés hasonlítana, amely a páralecsapódást utánozza, de ennek rendszeres alkalmazása általában nem megoldható.
Télen világos, fagymentes helyen, teljesen szárazon teleltessük.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A faj a chilei partvidéki Eriosyce csoport tagja, amelyek kis termetű, gyakran a talajba húzódó növények, erősen ásványos talajhoz és száraz klímához alkalmazkodva.
Taxonómia és filogenetika
Fred A. Kattermann 1994-ben megjelent monográfiájában több, korábban külön nemzetségekbe sorolt chilei kaktuszt az Eriosyce nemzetségbe vont össze. A faj alatt több formát és alfajt is ismertetett (például setosiflora, intermedia, simulans).
A legtöbb modern rendszertani felfogás szerint az Eriosyce simulans önálló fajként kezelendő, míg a többi forma csak kisebb eltérést mutat, ezért általában szinonimaként tartják számon.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta és kiegészítette: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 655. kártya