Eriosyce simulans
| Eriosyce simulans | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Notocacteae |
| Nemzetség | Eriosyce |
| Faj | Eriosyce simulans |
 
| |
Tudományos név
- Eriosyce simulans (F.Ritter) Katt. 2001 sec. Hunt (2006)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, az Eriosyce a görög erion (gyapjú) és syke (füge) szavak összetétele, amely a nemzetség gyapjas termésére utal.
- A specifikus jelző, a simulans a latin simulare (utánozni, hasonlítani) igéből származik, ami a növény környezetébe való beolvadására, mimikrijére utal; a szürkésbarna test és a tövisek színe rendkívüli módon hasonlít az élőhelyén található kőzetekhez.
Típus
- Eriosyce simulans; Friedrich Ritter, Chile, Coquimbo, Trapiche, 1954, FR 251.
- Első leírása: Friedrich Ritter, Pyrrhocactus simulans néven a Succulenta (Netherlands) 40: 35. számában, 1961-ben.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Fred Kattermann, 2001-ben.
Eriosyce simulans képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Eriosyce simulans szinonimái
- ≡ Pyrrhocactus simulans, ≡ Neochilenia simulans, ≡ Neoporteria simulans, ≡ Eriosyce heinrichiana subsp. simulans
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A növény magányos, félgömb alakú vagy ellaposodó gömb alakú szárral rendelkezik, amely 4–8 cm átmérőjű, színe szürkészöldtől a barnásig terjed. A gyökérzet répa alakú, vaskos főgyökér, amely egy keskeny nyaki résszel csatlakozik a hajtáshoz. A bordák száma 10–13, alacsonyak, szélesek és dudorosak. Az areolák süllyedtek, szürkén nemezesek. A tövisek színe a szürkétől a feketéig változik, idővel koptatottak. A peremtövis száma 10–15, hosszuk 10–25 mm, sugárirányban állnak, némileg görbültek. A középtövis száma 2–4, erősebbek és hosszabbak, mint a peremtövisek, elérhetik a 30 mm-t.
Generatív test
Virág
A virág a tenyészcsúcs közelében lévő areolákból fejlődik, tölcsér alakú, 3–4 cm hosszú és ugyanilyen széles.
- Takarólevelek: A külső lepellevél zöldes-vöröses középcsíkkal rendelkezik, a belső lepellevél színe halványsárga vagy krémszínű, néha rózsaszínes árnyalattal.
- Ivarlevelek: A porzószálak krémszínűek, a portokok sárgák. A bibeszál és a bibe sárgásfehér.
Termés
A termés vöröses, 10–15 mm hosszú, megnyúlt, éretten üreges és száraz, sűrű gyapjúval és sörtékkel borított.
- Magja: Matt fekete, kb. 1 mm-es, finoman szemcsézett felületű.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Chile, Coquimbo régió, Trapiche környéke, Elqui tartomány.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Part menti dombságokon, rendkívül száraz, köves területeken él. A növény geofiton jellegű, a száraz évszakban visszahúzódik a talaj szintje alá.
Kultúrában tartás
Lassan növő faj, amely érzékeny a túlöntözésre a vaskos répagyökere miatt. Ásványi alapú, jó vízáteresztő talajt igényel. Télen teljesen szárazon, 5–10°C körüli hőmérsékleten kell tartani a gombásodás elkerülése végett.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Közeli rokona az Eriosyce napina, de az Eriosyce simulans nagyobb testű, erőteljesebb tövisekkel rendelkezik, és virágai világosabb sárgák.
Taxonómia és filogenetika
A Fred Kattermann-féle 1994-es revízió után, 2001-ben került véglegesen az Eriosyce nemzetségbe. Molekuláris vizsgálatok alapján a Neoporteria szekcióba tartozik, amely Chile északi és középső részének kaktuszait foglalja magában.