„Mammillaria duwei” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Mammillaria duwei Rogoz. & P.J.Braun in Kakteen And. Sukk. 36: 164. 1985 sec. Hunt 2016 | synonym = }} bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba Kategória:Mammillaria” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxonbox | accepted = Mammillaria duwei Rogoz. & P.J.Braun in Kakteen And. Sukk. 36: 164. 1985 sec. Hunt 2016 | synonym = | {{Taxonbox | accepted = Mammillaria duwei Rogoz. & P.J.Braun in Kakteen And. Sukk. 36: 164. 1985 sec. Hunt 2016 | synonym = | ||
}} | }} | ||
=== A név eredete, etimológia === | |||
* A ''duwei'' fajnév személynévi eredetű. A fajt leíró [[Helmut Rogozinski]] és [[Pierre Braun Walter Duwe]] tiszteletére nevezték el, aki a Deutsche Kakteen-Gesellschaft kölni helyi csoportjának hosszú időn át elnöke volt, és a taxon felfedezésében is részt vett. A típusgyűjtésben Walter Duwe és Helmut Rogozinski neve szerepel. | |||
[[Fájl:Mammillaria duwei.JCs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]] | |||
=== Típus === | |||
* '''Típuspéldány:''' Duwe & Rogozinski 1, '''Mexikó''', Guanajuato állam keleti részén, San Luis de la Paz közelében, 1983; a típuslelőhelyen mészkőképződményeken és azok között, humuszos talajban. | |||
* '''Holotípus:''' KOELN, „DUWE et ROGOZINSKI 1 – 1983”; a gyűjtésből származó növényt, virágot és termést alkoholban konzerválták. | |||
* '''Izotípusok:''' ZSS-TP-58-77, ZSS-AA-58-57 és ZSS-AA-58-58. | |||
* '''Első leírása:''' Helmut Rogozinski és Pierre Braun, ''Kakteen und andere Sukkulenten'' 36(8): 158–164, 1985. | |||
* '''Az eredeti leírás taxonómiai elhelyezése:''' ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' subgen. ''Mammillaria'', sect. ''Hydrochylus'', ser. ''Stylothelae''; Hunt értelmezésében a „''Mammillaria wildii''-csoport”. | |||
{{Típusfaj | Mammillaria duwei | limit=5}} | |||
{{Kaktusz szinonimák}} | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | |||
=== Vegetatív test === | |||
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | |||
A '''hajtás''' rendszerint magányos, ritkán sarjadzik, és akkor is többnyire sérülést követően. A '''szár''' lapított gömbölyded, ritkán enyhén csoportosodó, 3–5 cm átmérőjű és 2–4 cm magas, gyakran csaknem teljesen a talajba süllyed. A termesztett példányok valamivel magasabbra nőhetnek. A '''szár''' csúcsa nem bemélyedt. A '''gyökér''' répára emlékeztetően megvastagodott, kevés oldalgyökérrel. | |||
A '''szemölcsök''' 2–8 mm hosszúak és 3–4 mm átmérőjűek, hengeresek vagy kúposak, puhán húsosak. Felső részük sötétzöld, alsó részük világosabb, az '''axillák''' felé világoszöld lehet. A '''szemölcsök''' vízszerű nedvet tartalmaznak, és spirális sorokban helyezkednek el. | |||
Az '''areolák''' 1,5–2,5 mm hosszúak és mintegy 0,8 mm szélesek, oválisak. A fiatal '''areolák'''on fehér, felálló gyapjúszőrökből álló sűrű nemezesedés található, később az '''areolák''' kopaszabbá és kissé barnássá válnak. Az '''axillák''' kezdetben kopaszok, később néhány, legfeljebb 4 mm hosszú, enyhén tollas szőr fejlődhet bennük. | |||
A '''peremtövisek''' száma 28–36, átlagosan mintegy 28, fehérek, tövük idővel világosbarnássá válik. A '''peremtövisek''' karomszerűen és fésűszerűen rendeződnek, sugárirányban állnak, és sűrű fehér burkot képeznek a '''szár''' felszínén. Hosszuk 3,3–4 mm, erősen tollasak, ezért a friss növekedésen egyes '''tövisek''' szabad szemmel is alig különíthetők el. A '''középtövis''' rendszerint hiányzik; idősebb példányokon 1–2, ritkán 3–4 '''középtövis''' fejlődhet. Ezek mézszínűek, tollasak, kampós végűek, legfeljebb 8 mm hosszúak, és két '''középtövis''' esetén V alakban szétállhatnak. | |||
=== Generatív test === | |||
==== Virág ==== | |||
A '''virág'''ok 16–22 mm hosszúak, átlagosan mintegy 20 mm hosszúak és 15 mm szélesek, teljes nyíláskor harang alakúak. A '''virágzat''' a '''szár''' felső harmadában, illetve kisebb növényeken közvetlenül a csúcs közelében jelenik meg. | |||
* '''Takarólevelek:''' '''lepellevelek''' mintegy 22-en vannak, mind sima szélűek; a külső '''lepellevelek''' keskeny lándzsásak vagy szálas-lándzsásak, csónak alakú csúccsal, legfeljebb 15 mm hosszúak és 2 mm szélesek, sárgásak, zöldesvörös középerűek; a belső '''lepellevelek''' rövidebbek, keskeny szálas-lándzsásak, legfeljebb 13 mm hosszúak és 2 mm szélesek. Az átmeneti '''lepellevelek''' világossárgák, középerük zöld, illetve többnyire vöröses. | |||
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' 10–15 mm hosszúak, fehérek, a nektárbarázdából és afölött, néhány spirális sorban erednek; a '''portokok''' sárgásak, mintegy 0,6 mm hosszúak és 0,4 mm szélesek. A '''termő''' világoszöld; a '''bibeszál''' fehér, 13 mm hosszú és mintegy 0,7 mm vastag, a '''bibe''' négy zöld, ovális, papillózus ágra oszlik, amelyek kereszt alakban rendeződnek. | |||
==== Termés ==== | |||
A termés kétféle megjelenésű lehet. A természetben gyakori típus a '''szár'''ba részben besüllyedt, tojásdad, zöld termés, amelyet a sűrű '''peremtövisek''' nagyrészt elrejtenek. Máskor hengeres, kissé görbült, erősen vörös, 15–21 mm hosszú és 2,5–3,5 mm átmérőjű termés fejlődik. Ez utóbbi terméstípust inkább termesztési körülmények között figyelték meg. | |||
* '''Magja:''' A mag mintegy 1 mm hosszú és 1 mm széles, fekete, sisak- vagy gömbölyded alakú. A hilum-mikropiláris terület nagy, ovális, kulcslyuk alakú, bazális vagy szubbazális helyzetű, és szivacsos, sárgás szövet borítja. | |||
== Elterjedés és élőhely == | |||
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''', Guanajuato állam keleti része, San Luis de la Paz városának közelében. A típusleírás és a későbbi lelőhelyi adatok alapján a faj ismert elterjedése rendkívül kis területre korlátozódik. | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A faj mészkőformációkon és azok között, humuszos talajban fordul elő, mintegy 1800–2000 m tengerszint feletti magasságban, kserofiton cserjésekben. A '''szár''' gyakran csaknem teljesen a talajba süllyed. A lelőhelyről több kísérő kaktuszt is megadtak, köztük ''[[Mammillaria gigantea]]'', ''[[Mammillaria muehlenpfordtii]]'', ''[[Mammillaria uncinata]]'', ''[[Mammillaria zephyranthoides]]'', valamint ''[[Echinofossulocactus]]'' és ''[[Ferocactus]]'' fajokat. | |||
== Kultúrában tartás == | |||
A faj a termesztésben érzékenyebb a legtöbb ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' fajnál, különösen a túlöntözésre és a nem megfelelő talajra. Jó vízáteresztő képességű, ásványi anyagokban gazdag, gyorsan kiszáradó termesztőközegben tartható. A termesztési körülmények között a '''szár''' a természetes élőhelyen megfigyeltnél magasabbra nőhet. | |||
A növény fényigényes, de a termesztésben a fiatal példányokat fokozatosan kell a közvetlen napfényhez szoktatni. A téli nyugalmi időszakban szárazon tartandó. Szaporítása magról lehetséges; a friss állománymagból nevelt fiatal növények már mintegy 10 mm-es méretnél kialakítják a természetes növényekre jellemző habitust. A '''középtövis''' kialakulása jelentős mértékben változó: sok esetben elsősorban termesztésben jelenik meg. | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | |||
A fajt eredeti leírói elsősorban a ''[[Mammillaria nana]]''-val, a ''[[Mammillaria monancistracantha]]''-val és azok rokonsági körével hasonlították össze. A San Luis Potosí államból, Balneario de Lourdes környékéről ''[[Mammillaria nana]]'' néven ismert növények azonban a szerzők megfigyelése szerint többnyire nagyobbak, erősebben sarjadnak, kevesebb '''peremtövist''' viselnek, amelyek kevésbé vagy egyáltalán nem tollasak, továbbá rendszerint vöröses '''középtöviseket''' és több '''középtövist''' fejlesztenek. | |||
A ''[[Mammillaria duwei]]'' legfeltűnőbb bélyege a '''peremtövisek''' sűrű, erősen tollas, fehér burka, amely szinte teljesen beborítja a '''szár'''at. A '''középtövis''' rendszerint hiányzik, és ha megjelenik, általában kevés számú, sárgás és kampós. | |||
A faj taxonómiai helyzete történetileg bizonytalan volt. Pilbeam 1999-ben ''[[Mammillaria nana subsp. duwei]]'' néven, Mottram 2000-ben pedig ''[[Mammillaria trichacantha subsp. duwei]]'' néven kezelte. Anderson és más szerzők a ''[[Mammillaria crinita]]'' tágabb fajkörébe vonták. A jelenlegi Caryophyllales.org-koncepció és a POWO azonban a ''[[Mammillaria duwei]]'' nevet önálló fajként fogadja el. | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
A ''[[Mammillaria duwei]]''-t Helmut Rogozinski és Pierre Braun 1985-ben írták le önálló fajként. Az eredeti leírásban a ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' nemzetség ''Mammillaria'' alnemzetségébe, a ''Hydrochylus'' szekcióba és a ''Stylothelae'' sorozatba sorolták. | |||
A Caryophyllales.org 2021-ben közzétett taxonómiai kezelése a ''[[Mammillaria duwei]]''-t önálló, elfogadott fajként tartja fenn. A Kew Plants of the World Online jelenlegi kezelése ugyancsak elfogadott fajként ismeri el. A POWO két szinonimát ad meg: ''[[Mammillaria nana subsp. duwei]]'' és ''[[Mammillaria trichacantha subsp. duwei]]''. | |||
A faj körüli korábbi taxonómiai bizonytalanság elsősorban a ''[[Mammillaria crinita]]'', ''[[Mammillaria nana]]'', ''[[Mammillaria trichacantha]]'' és ''[[Mammillaria monancistracantha]]'' körébe tartozó, morfológiailag hasonló taxonok értelmezéséből fakadt. Az eredeti szerzők már 1985-ben hangsúlyozták, hogy a rokonsági csoport szinonimikája összetett, és a biztosabb értékeléshez további terepi vizsgálatok szükségesek. | |||
A faj jelenlegi önálló kezelése összhangban áll a Caryophyllales.org dinamikus, fajszintű taxonómiai gerinchálózatával. A ''[[Mammillaria duwei]]'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] családba és a [[:Kategória:Caryophyllales|Caryophyllales]] rendbe tartozik. | |||
== Forrás == | |||
* [https://www.ipni.org/n/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A280340-2 IPNI – Mammillaria duwei] | |||
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn%3Alsid%3Aipni.org%3Anames%3A280340-2 Plants of the World Online – Mammillaria duwei] | |||
* [https://efloramex.ib.unam.mx/cdm_dataportal/taxon/9d18dca0-77db-4dea-a2c8-c1665f719901 eFloraMex – Mammillaria duwei] | |||
* [https://www.dkg.eu/wp-content/uploads/2017/11/kuas_1985_8_opt_1704.pdf Rogozinski & Braun (1985) – Mammillaria duwei, eredeti leírás] | |||
* [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/8895/Mammillaria_duwei LLIFLE – Mammillaria duwei] | |||
* [https://species.wikimedia.org/wiki/Mammillaria_duwei Wikispecies – Mammillaria duwei / Caryophyllales.org hivatkozás] | |||
[[Kategória:Mammillaria]] | [[Kategória:Mammillaria]] | ||
A lap 2026. szeptember 15., 16:04-kori változata
| Mammillaria duwei | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cacteae |
| Alnemzetség-csoport | Cactinae |
| Nemzetség | Mammillaria |
| Faj | Mammillaria duwei |
 
| |
Tudományos név
- Mammillaria duwei Rogoz. & P.J.Braun in Kakteen And. Sukk. 36: 164. 1985 sec. Hunt 2016
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A duwei fajnév személynévi eredetű. A fajt leíró Helmut Rogozinski és Pierre Braun Walter Duwe tiszteletére nevezték el, aki a Deutsche Kakteen-Gesellschaft kölni helyi csoportjának hosszú időn át elnöke volt, és a taxon felfedezésében is részt vett. A típusgyűjtésben Walter Duwe és Helmut Rogozinski neve szerepel.
Típus
- Típuspéldány: Duwe & Rogozinski 1, Mexikó, Guanajuato állam keleti részén, San Luis de la Paz közelében, 1983; a típuslelőhelyen mészkőképződményeken és azok között, humuszos talajban.
- Holotípus: KOELN, „DUWE et ROGOZINSKI 1 – 1983”; a gyűjtésből származó növényt, virágot és termést alkoholban konzerválták.
- Izotípusok: ZSS-TP-58-77, ZSS-AA-58-57 és ZSS-AA-58-58.
- Első leírása: Helmut Rogozinski és Pierre Braun, Kakteen und andere Sukkulenten 36(8): 158–164, 1985.
- Az eredeti leírás taxonómiai elhelyezése: Mammillaria subgen. Mammillaria, sect. Hydrochylus, ser. Stylothelae; Hunt értelmezésében a „Mammillaria wildii-csoport”.
Mammillaria duwei képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Mammillaria duwei szinonimái
- ≡ Mammillaria nana subsp. duwei, ≡ Mammillaria trichacantha subsp. duwei
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A hajtás rendszerint magányos, ritkán sarjadzik, és akkor is többnyire sérülést követően. A szár lapított gömbölyded, ritkán enyhén csoportosodó, 3–5 cm átmérőjű és 2–4 cm magas, gyakran csaknem teljesen a talajba süllyed. A termesztett példányok valamivel magasabbra nőhetnek. A szár csúcsa nem bemélyedt. A gyökér répára emlékeztetően megvastagodott, kevés oldalgyökérrel.
A szemölcsök 2–8 mm hosszúak és 3–4 mm átmérőjűek, hengeresek vagy kúposak, puhán húsosak. Felső részük sötétzöld, alsó részük világosabb, az axillák felé világoszöld lehet. A szemölcsök vízszerű nedvet tartalmaznak, és spirális sorokban helyezkednek el.
Az areolák 1,5–2,5 mm hosszúak és mintegy 0,8 mm szélesek, oválisak. A fiatal areolákon fehér, felálló gyapjúszőrökből álló sűrű nemezesedés található, később az areolák kopaszabbá és kissé barnássá válnak. Az axillák kezdetben kopaszok, később néhány, legfeljebb 4 mm hosszú, enyhén tollas szőr fejlődhet bennük.
A peremtövisek száma 28–36, átlagosan mintegy 28, fehérek, tövük idővel világosbarnássá válik. A peremtövisek karomszerűen és fésűszerűen rendeződnek, sugárirányban állnak, és sűrű fehér burkot képeznek a szár felszínén. Hosszuk 3,3–4 mm, erősen tollasak, ezért a friss növekedésen egyes tövisek szabad szemmel is alig különíthetők el. A középtövis rendszerint hiányzik; idősebb példányokon 1–2, ritkán 3–4 középtövis fejlődhet. Ezek mézszínűek, tollasak, kampós végűek, legfeljebb 8 mm hosszúak, és két középtövis esetén V alakban szétállhatnak.
Generatív test
Virág
A virágok 16–22 mm hosszúak, átlagosan mintegy 20 mm hosszúak és 15 mm szélesek, teljes nyíláskor harang alakúak. A virágzat a szár felső harmadában, illetve kisebb növényeken közvetlenül a csúcs közelében jelenik meg.
- Takarólevelek: lepellevelek mintegy 22-en vannak, mind sima szélűek; a külső lepellevelek keskeny lándzsásak vagy szálas-lándzsásak, csónak alakú csúccsal, legfeljebb 15 mm hosszúak és 2 mm szélesek, sárgásak, zöldesvörös középerűek; a belső lepellevelek rövidebbek, keskeny szálas-lándzsásak, legfeljebb 13 mm hosszúak és 2 mm szélesek. Az átmeneti lepellevelek világossárgák, középerük zöld, illetve többnyire vöröses.
- Ivarlevelek: A porzószálak 10–15 mm hosszúak, fehérek, a nektárbarázdából és afölött, néhány spirális sorban erednek; a portokok sárgásak, mintegy 0,6 mm hosszúak és 0,4 mm szélesek. A termő világoszöld; a bibeszál fehér, 13 mm hosszú és mintegy 0,7 mm vastag, a bibe négy zöld, ovális, papillózus ágra oszlik, amelyek kereszt alakban rendeződnek.
Termés
A termés kétféle megjelenésű lehet. A természetben gyakori típus a szárba részben besüllyedt, tojásdad, zöld termés, amelyet a sűrű peremtövisek nagyrészt elrejtenek. Máskor hengeres, kissé görbült, erősen vörös, 15–21 mm hosszú és 2,5–3,5 mm átmérőjű termés fejlődik. Ez utóbbi terméstípust inkább termesztési körülmények között figyelték meg.
- Magja: A mag mintegy 1 mm hosszú és 1 mm széles, fekete, sisak- vagy gömbölyded alakú. A hilum-mikropiláris terület nagy, ovális, kulcslyuk alakú, bazális vagy szubbazális helyzetű, és szivacsos, sárgás szövet borítja.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Mexikó, Guanajuato állam keleti része, San Luis de la Paz városának közelében. A típusleírás és a későbbi lelőhelyi adatok alapján a faj ismert elterjedése rendkívül kis területre korlátozódik.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: A faj mészkőformációkon és azok között, humuszos talajban fordul elő, mintegy 1800–2000 m tengerszint feletti magasságban, kserofiton cserjésekben. A szár gyakran csaknem teljesen a talajba süllyed. A lelőhelyről több kísérő kaktuszt is megadtak, köztük Mammillaria gigantea, Mammillaria muehlenpfordtii, Mammillaria uncinata, Mammillaria zephyranthoides, valamint Echinofossulocactus és Ferocactus fajokat.
Kultúrában tartás
A faj a termesztésben érzékenyebb a legtöbb Mammillaria fajnál, különösen a túlöntözésre és a nem megfelelő talajra. Jó vízáteresztő képességű, ásványi anyagokban gazdag, gyorsan kiszáradó termesztőközegben tartható. A termesztési körülmények között a szár a természetes élőhelyen megfigyeltnél magasabbra nőhet.
A növény fényigényes, de a termesztésben a fiatal példányokat fokozatosan kell a közvetlen napfényhez szoktatni. A téli nyugalmi időszakban szárazon tartandó. Szaporítása magról lehetséges; a friss állománymagból nevelt fiatal növények már mintegy 10 mm-es méretnél kialakítják a természetes növényekre jellemző habitust. A középtövis kialakulása jelentős mértékben változó: sok esetben elsősorban termesztésben jelenik meg.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A fajt eredeti leírói elsősorban a Mammillaria nana-val, a Mammillaria monancistracantha-val és azok rokonsági körével hasonlították össze. A San Luis Potosí államból, Balneario de Lourdes környékéről Mammillaria nana néven ismert növények azonban a szerzők megfigyelése szerint többnyire nagyobbak, erősebben sarjadnak, kevesebb peremtövist viselnek, amelyek kevésbé vagy egyáltalán nem tollasak, továbbá rendszerint vöröses középtöviseket és több középtövist fejlesztenek.
A Mammillaria duwei legfeltűnőbb bélyege a peremtövisek sűrű, erősen tollas, fehér burka, amely szinte teljesen beborítja a szárat. A középtövis rendszerint hiányzik, és ha megjelenik, általában kevés számú, sárgás és kampós.
A faj taxonómiai helyzete történetileg bizonytalan volt. Pilbeam 1999-ben Mammillaria nana subsp. duwei néven, Mottram 2000-ben pedig Mammillaria trichacantha subsp. duwei néven kezelte. Anderson és más szerzők a Mammillaria crinita tágabb fajkörébe vonták. A jelenlegi Caryophyllales.org-koncepció és a POWO azonban a Mammillaria duwei nevet önálló fajként fogadja el.
Taxonómia és filogenetika
A Mammillaria duwei-t Helmut Rogozinski és Pierre Braun 1985-ben írták le önálló fajként. Az eredeti leírásban a Mammillaria nemzetség Mammillaria alnemzetségébe, a Hydrochylus szekcióba és a Stylothelae sorozatba sorolták.
A Caryophyllales.org 2021-ben közzétett taxonómiai kezelése a Mammillaria duwei-t önálló, elfogadott fajként tartja fenn. A Kew Plants of the World Online jelenlegi kezelése ugyancsak elfogadott fajként ismeri el. A POWO két szinonimát ad meg: Mammillaria nana subsp. duwei és Mammillaria trichacantha subsp. duwei.
A faj körüli korábbi taxonómiai bizonytalanság elsősorban a Mammillaria crinita, Mammillaria nana, Mammillaria trichacantha és Mammillaria monancistracantha körébe tartozó, morfológiailag hasonló taxonok értelmezéséből fakadt. Az eredeti szerzők már 1985-ben hangsúlyozták, hogy a rokonsági csoport szinonimikája összetett, és a biztosabb értékeléshez további terepi vizsgálatok szükségesek.
A faj jelenlegi önálló kezelése összhangban áll a Caryophyllales.org dinamikus, fajszintű taxonómiai gerinchálózatával. A Mammillaria duwei a Cactaceae családba és a Caryophyllales rendbe tartozik.