„Miqueliopuntia miquelii” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Miqueliopuntia miquelii}} == Tudományos név == * '''''Miqueliopuntia miquelii''''' (Soreng) F. Ritter, 1980 === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Miqueliopuntia'' egy hibrid név, amely '''Friedrich Anton Wilhelm Miquel''' (1811–1871) holland botanikus tiszteletére adott előtagból és az ''Opuntia'' nemzetségnévből áll. '''Miquel''' jelentős munkásságot végzett a kaktuszfélék rendszerezésében. * A faj…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Taxonbox | accepted = Miqueliopuntia miquelii (Monv.) F.Ritter in Kakteen Südamerika 3: 869. 1980. Sec. Majure & al. (2012) | synonym = Opuntia miquelii Monv. in Hort. Univ. 1: 218. 1840.}} | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
* A nemzetségnév, a ''Miqueliopuntia'' egy | * A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Miqueliopuntia|Miqueliopuntia]]'' egy összetett név, | ||
* A faji jelző, a ''miquelii'' szintén | **amely '''Friedrich Anton Wilhelm Miquel''' (1811–1871) holland botanikus tiszteletére adott előtagból és az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' nemzetségnévből áll. '''Friedrich Anton Wilhelm Miquel''' jelentős munkásságot végzett a kaktuszfélék rendszerezésében, az Utrechti Egyetem Botanikus Kertjének és a Leideni Herbárium igazgatója volt. | ||
** Az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' utótag a görög ''Opous'' (Όποῦς) város nevére vezethető vissza, ahol '''Plinius''' leírása szerint egy sarjadzó növény élt. | |||
* A faji jelző, a ''miquelii'' szintén a neves botanikus nevét viseli, a klasszikus latin nevezéktan szabályai szerint képzett birtokos esettel. | |||
=== Típus === | === Típus === | ||
* ''Miqueliopuntia miquelii''; Chile, Atacama és Coquimbo régiók; Friedrich Ritter | * ''[[Miqueliopuntia miquelii]]''; '''Chile''', Atacama és Coquimbo régiók; Gyűjtő: '''Friedrich Ritter''' (szám: FR 714); | ||
* '''Első leírása:''' ''Opuntia miquelii'' | * '''Első leírása:''' ''Opuntia miquelii'' '''Monville''', 1840. | ||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Friedrich Ritter, 1980. | * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Friedrich Ritter''', 1980. | ||
{{Típusfaj | Miqueliopuntia miquelii | limit=5}} | |||
{{Kaktusz szinonimák}} | {{Kaktusz szinonimák}} | ||
| 21. sor: | 20. sor: | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | |||
==== Hajtás, szár , levél, gyökér ==== | A '''hajtás''' erőteljes, bokros növekedésű, sűrű csoportokat alkot, magassága elérheti az 1 métert, szélessége pedig a több métert. A '''szár''' hengeres szelvényekből áll, amelyek 7–20 cm hosszúak és 3–6 cm átmérőjűek, színük szürkészöld vagy kékeszöld (hamvaskék). A felületen kiemelkedő '''szemölcsök''' találhatók, amelyek hosszirányban megnyúltak. A '''levelek''' kicsik, húsosak és hamar lehullanak. Az '''areolák''' nagyok, fehéres vagy szürkés gyapjú borítja őket, rajtuk számos sárga '''glochidium-ok''' fejlődnek. A '''tövisek''' száma areolánként 8 és 16 között mozog, hosszuk változó, akár a 8 cm-t is elérhetik; színük kezdetben vöröses vagy barnás, később elszürkülnek. A '''középtövis''' és a '''peremtövis''' nehezen különíthető el egymástól, minden '''tövisek''' egyenesek és merevek. A '''tövisburok''' (''vagina'') teljesen hiányzik. A '''gyökérzet''' mélyre hatoló és szétterülő. | ||
A '''hajtás''' erőteljes, bokros növekedésű, sűrű csoportokat alkot, | |||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
A '''virág''' magányosan fejlődik a felső areolákból, nappal nyílik, színe a fehértől a világos rózsaszínig terjed, átmérője 5–7 cm. Gyakran nem nyílik ki teljesen. A beporzást '''rovarok''' (''insecta'') végzik. | |||
* '''Takarólevelek:''' A külső '''lepellevél''' rövidebb, zöldes árnyalatú, a belső '''lepellevél''' széles, selymes fényű, fehér vagy halványrózsaszín. | |||
* '''Takarólevelek:''' A ''' | |||
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' rövidek, a '''portokok''' sárgák. A '''bibeszál''' vastag, a '''bibe''' zöldes vagy sárgás színű lobusokkal rendelkezik. | * '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' rövidek, a '''portokok''' sárgák. A '''bibeszál''' vastag, a '''bibe''' zöldes vagy sárgás színű lobusokkal rendelkezik. | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
A termés gömbölyded vagy tojásdad, 2,5–4 cm hosszú, színe fehérestől a halványzöldig vagy zöldessárgáig változik. Húsos (''carnosus'') és víznedvű (''succosus''), fel nem nyíló (''indehiscens''). '''Areolák''' és '''glochidium-ok''' borítják, olykor kisebb '''tövisek''' is megjelennek rajta. | |||
* '''Magja:''' A magok viszonylag nagyok (kb. 3,5–5 mm), sárgásfehérek vagy okker színűek, lencse vagy korong alakúak, oldalról '''lapított''' (''compressus'') formájúak, jellegzetesen kiálló szegéllyel rendelkeznek. A köldökzsinórköpeny kemény és enyhén szőrös. | |||
* '''Magja:''' A magok viszonylag nagyok (kb. | |||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
* '''Földrajzi elterjedés:''' Chile északi és középső része, különösen '''Atacama''' és '''Coquimbo''' régiók tengerparti sávjai és belső völgyei. | * '''Földrajzi elterjedés:''' '''Chile''' északi és középső része, különösen '''Antofagasta''', '''Atacama''' és '''Coquimbo''' régiók tengerparti sávjai és belső völgyei. | ||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz, sivatagi vagy félsivatagi területeken él, gyakran köves, homokos | * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz, sivatagi vagy félsivatagi területeken él, gyakran köves, homokos vagy '''klasztikus üledékes talajokon'''. Tengerszint feletti magassága 80 m-től 1550 m-ig terjed. Az éghajlatot rendkívüli szárazság jellemzi (hosszú, 6–10 hónapos száraz időszakok), ahol a növény gyakran a ködökből származó nedvességre támaszkodik. Társulásaiban gyakran megjelennek más oszlopkaktuszok, szárazságtűrő cserjék, '''mohák''' és '''páfrányok'''. | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
A kultúrában jól vízelvezető, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel. Fényigénye magas, teljes napsütést igényel a kompakt növekedéshez és a tövisek megfelelő fejlődéséhez. Az öntözést mérsékelten kell végezni, télen teljesen szárazon kell tartani, hűvös, de fagymentes helyen. | A kultúrában jól vízelvezető, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel. Fényigénye magas, teljes napsütést igényel a kompakt növekedéshez és a '''tövisek''' megfelelő fejlődéséhez. Az öntözést mérsékelten kell végezni, télen teljesen szárazon kell tartani, hűvös, de fagymentes helyen. | ||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
A ''Miqueliopuntia miquelii'' elkülönül az ''Opuntia'' nemzetség többi tagjától hengeres | A ''[[Miqueliopuntia miquelii]]'' elkülönül az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' nemzetség többi tagjától hengeres szára, erőteljesen kiálló szemölcsei és a '''tövisburok''' hiánya révén. Hasonlíthat egyes ''[[:Kategória:Austrocylindropuntia|Austrocylindropuntia]]'' fajokra, de a ''[[:Kategória:Miqueliopuntia|Miqueliopuntia]]'' '''szemölcsök''' szerkezete és magjainak morfológiája (amelyek az ''[[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]]'' alcsaládon belül egyediek) jól megkülönböztetik. | ||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
A taxon az APG 4 rendszer alapján a [[:Kategória:Caryophyllales|Caryophyllales]] rendbe, a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] családba és az [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]] alcsaládba tartozik. A nemzetség monotipikus, | A taxon az APG 4 rendszer alapján a [[:Kategória:Caryophyllales|Caryophyllales]] rendbe, a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] családba és az [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]] alcsaládba tartozik. A nemzetség monotipikus. A 2010 utáni filogenetikai kutatások ('''Griffith & Porter''', 2009; '''Majure és mtsai''', 2012) megerősítették, hogy a faj különálló leszármazási vonalat képvisel, amely nem ágyazódik be más nemzetségekbe. Filogenetikailag közelebb áll a dél-amerikai kládokhoz, mint az észak-amerikai ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' nemzetséghez, bár morfológiailag mutatnak hasonlóságot. | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
* [https:// | * [https://thelastcactusclassification.top/category/miqueliopuntia/ The Last Cactus Classification - Miqueliopuntia miquelii] | ||
* https://www.ipni.org/ | * [https://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000373595 World Flora Online] | ||
* https://powo.science.kew.org/ | * [https://www.ipni.org/n/164741-2 International Plant Names Index] | ||
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:164741-2 Plants of the World Online] | |||
* https://www.llifle.com/ | * [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/11382/Miqueliopuntia_miquelii Llifle Encyclopedia - Miqueliopuntia miquelii] | ||
[[Kategória:Miqueliopuntia]] | [[Kategória:Miqueliopuntia]] | ||
A lap jelenlegi, 2026. április 12., 06:15-kori változata
| Miqueliopuntia miquelii | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Opuntioideae |
| Nemzetség- csoport |
Opuntieae |
| Nemzetség | Miqueliopuntia |
| Faj | Miqueliopuntia miquelii |
| Opuntia miquelii | |
|---|---|
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Miqueliopuntia miquelii | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Opuntia miquelii |
Tudományos név
- Miqueliopuntia miquelii (Monv.) F.Ritter in Kakteen Südamerika 3: 869. 1980. Sec. Majure & al. (2012)
elfogadott, érvényes név - Opuntia miquelii Monv. in Hort. Univ. 1: 218. 1840.
szinonima név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, a Miqueliopuntia egy összetett név,
- amely Friedrich Anton Wilhelm Miquel (1811–1871) holland botanikus tiszteletére adott előtagból és az Opuntia nemzetségnévből áll. Friedrich Anton Wilhelm Miquel jelentős munkásságot végzett a kaktuszfélék rendszerezésében, az Utrechti Egyetem Botanikus Kertjének és a Leideni Herbárium igazgatója volt.
- Az Opuntia utótag a görög Opous (Όποῦς) város nevére vezethető vissza, ahol Plinius leírása szerint egy sarjadzó növény élt.
- A faji jelző, a miquelii szintén a neves botanikus nevét viseli, a klasszikus latin nevezéktan szabályai szerint képzett birtokos esettel.
Típus
- Miqueliopuntia miquelii; Chile, Atacama és Coquimbo régiók; Gyűjtő: Friedrich Ritter (szám: FR 714);
- Első leírása: Opuntia miquelii Monville, 1840.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Friedrich Ritter, 1980.
Miqueliopuntia miquelii képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Miqueliopuntia miquelii szinonimái
- ≡ Opuntia miquelii, ≡ Cylindropuntia miquelii, ≡ Austrocylindropuntia miquelii
- = Opuntia pulverulenta
- = Opuntia geissei
- = Opuntia rosiflora
- = Austrocylindropuntia miquelii var. jilesii
- = Miqueliopuntia miquelii f. flava
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A hajtás erőteljes, bokros növekedésű, sűrű csoportokat alkot, magassága elérheti az 1 métert, szélessége pedig a több métert. A szár hengeres szelvényekből áll, amelyek 7–20 cm hosszúak és 3–6 cm átmérőjűek, színük szürkészöld vagy kékeszöld (hamvaskék). A felületen kiemelkedő szemölcsök találhatók, amelyek hosszirányban megnyúltak. A levelek kicsik, húsosak és hamar lehullanak. Az areolák nagyok, fehéres vagy szürkés gyapjú borítja őket, rajtuk számos sárga glochidium-ok fejlődnek. A tövisek száma areolánként 8 és 16 között mozog, hosszuk változó, akár a 8 cm-t is elérhetik; színük kezdetben vöröses vagy barnás, később elszürkülnek. A középtövis és a peremtövis nehezen különíthető el egymástól, minden tövisek egyenesek és merevek. A tövisburok (vagina) teljesen hiányzik. A gyökérzet mélyre hatoló és szétterülő.
Generatív test
Virág
A virág magányosan fejlődik a felső areolákból, nappal nyílik, színe a fehértől a világos rózsaszínig terjed, átmérője 5–7 cm. Gyakran nem nyílik ki teljesen. A beporzást rovarok (insecta) végzik.
- Takarólevelek: A külső lepellevél rövidebb, zöldes árnyalatú, a belső lepellevél széles, selymes fényű, fehér vagy halványrózsaszín.
- Ivarlevelek: A porzószálak rövidek, a portokok sárgák. A bibeszál vastag, a bibe zöldes vagy sárgás színű lobusokkal rendelkezik.
Termés
A termés gömbölyded vagy tojásdad, 2,5–4 cm hosszú, színe fehérestől a halványzöldig vagy zöldessárgáig változik. Húsos (carnosus) és víznedvű (succosus), fel nem nyíló (indehiscens). Areolák és glochidium-ok borítják, olykor kisebb tövisek is megjelennek rajta.
- Magja: A magok viszonylag nagyok (kb. 3,5–5 mm), sárgásfehérek vagy okker színűek, lencse vagy korong alakúak, oldalról lapított (compressus) formájúak, jellegzetesen kiálló szegéllyel rendelkeznek. A köldökzsinórköpeny kemény és enyhén szőrös.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Chile északi és középső része, különösen Antofagasta, Atacama és Coquimbo régiók tengerparti sávjai és belső völgyei.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, sivatagi vagy félsivatagi területeken él, gyakran köves, homokos vagy klasztikus üledékes talajokon. Tengerszint feletti magassága 80 m-től 1550 m-ig terjed. Az éghajlatot rendkívüli szárazság jellemzi (hosszú, 6–10 hónapos száraz időszakok), ahol a növény gyakran a ködökből származó nedvességre támaszkodik. Társulásaiban gyakran megjelennek más oszlopkaktuszok, szárazságtűrő cserjék, mohák és páfrányok.
Kultúrában tartás
A kultúrában jól vízelvezető, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel. Fényigénye magas, teljes napsütést igényel a kompakt növekedéshez és a tövisek megfelelő fejlődéséhez. Az öntözést mérsékelten kell végezni, télen teljesen szárazon kell tartani, hűvös, de fagymentes helyen.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Miqueliopuntia miquelii elkülönül az Opuntia nemzetség többi tagjától hengeres szára, erőteljesen kiálló szemölcsei és a tövisburok hiánya révén. Hasonlíthat egyes Austrocylindropuntia fajokra, de a Miqueliopuntia szemölcsök szerkezete és magjainak morfológiája (amelyek az Opuntioideae alcsaládon belül egyediek) jól megkülönböztetik.
Taxonómia és filogenetika
A taxon az APG 4 rendszer alapján a Caryophyllales rendbe, a Cactaceae családba és az Opuntioideae alcsaládba tartozik. A nemzetség monotipikus. A 2010 utáni filogenetikai kutatások (Griffith & Porter, 2009; Majure és mtsai, 2012) megerősítették, hogy a faj különálló leszármazási vonalat képvisel, amely nem ágyazódik be más nemzetségekbe. Filogenetikailag közelebb áll a dél-amerikai kládokhoz, mint az észak-amerikai Cylindropuntia nemzetséghez, bár morfológiailag mutatnak hasonlóságot.