Ugrás a tartalomhoz

„Miqueliopuntia miquelii” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Miqueliopuntia miquelii}} == Tudományos név == * '''''Miqueliopuntia miquelii''''' (Soreng) F. Ritter, 1980 === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Miqueliopuntia'' egy hibrid név, amely '''Friedrich Anton Wilhelm Miquel''' (1811–1871) holland botanikus tiszteletére adott előtagból és az ''Opuntia'' nemzetségnévből áll. '''Miquel''' jelentős munkásságot végzett a kaktuszfélék rendszerezésében. * A faj…”
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox|taxon= Miqueliopuntia miquelii}}
{{Taxonbox | accepted = Miqueliopuntia miquelii (Monv.) F.Ritter in Kakteen Südamerika 3: 869. 1980. Sec. Majure & al. (2012) | synonym = Opuntia miquelii Monv. in Hort. Univ. 1: 218. 1840.}}
== Tudományos név ==
 
* '''''Miqueliopuntia miquelii''''' (Soreng) F. Ritter, 1980
 
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===


* A nemzetségnév, a ''Miqueliopuntia'' egy hibrid név, amely '''Friedrich Anton Wilhelm Miquel''' (1811–1871) holland botanikus tiszteletére adott előtagból és az ''Opuntia'' nemzetségnévből áll. '''Miquel''' jelentős munkásságot végzett a kaktuszfélék rendszerezésében.
* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Miqueliopuntia|Miqueliopuntia]]'' egy összetett név,  
* A faji jelző, a ''miquelii'' szintén az ő nevét viseli. Az etimológiai háttér klasszikus latin formát követ a személynévhez kapcsolt birtokos esettel.
**amely '''Friedrich Anton Wilhelm Miquel''' (1811–1871) holland botanikus tiszteletére adott előtagból és az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' nemzetségnévből áll. '''Friedrich Anton Wilhelm Miquel''' jelentős munkásságot végzett a kaktuszfélék rendszerezésében, az Utrechti Egyetem Botanikus Kertjének és a Leideni Herbárium igazgatója volt.
** Az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' utótag a görög ''Opous'' (Όποῦς) város nevére vezethető vissza, ahol '''Plinius''' leírása szerint egy sarjadzó növény élt.
* A faji jelző, a ''miquelii'' szintén a neves botanikus nevét viseli, a klasszikus latin nevezéktan szabályai szerint képzett birtokos esettel.


=== Típus ===
=== Típus ===


* ''Miqueliopuntia miquelii''; Chile, Atacama és Coquimbo régiók; Friedrich Ritter, FR 714;
* ''[[Miqueliopuntia miquelii]]''; '''Chile''', Atacama és Coquimbo régiók; Gyűjtő: '''Friedrich Ritter''' (szám: FR 714);
* '''Első leírása:''' ''Opuntia miquelii'' Monv., 1840.
* '''Első leírása:''' ''Opuntia miquelii'' '''Monville''', 1840.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Friedrich Ritter, 1980.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Friedrich Ritter''', 1980.
 
{{Típusfaj | Miqueliopuntia miquelii | limit=5}}


{{Típusfaj|Miqueliopuntia miquelii|limit=5}}
{{Kaktusz szinonimák}}
{{Kaktusz szinonimák}}


21. sor: 20. sor:


=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===
 
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====
A '''hajtás''' erőteljes, bokros növekedésű, sűrű csoportokat alkot, magassága elérheti az 1 métert, szélessége pedig a több métert. A '''szár''' hengeres szelvényekből áll, amelyek 7–20 cm hosszúak és 3–6 cm átmérőjűek, színük szürkészöld vagy kékeszöld (hamvaskék). A felületen kiemelkedő '''szemölcsök''' találhatók, amelyek hosszirányban megnyúltak. A '''levelek''' kicsik, húsosak és hamar lehullanak. Az '''areolák''' nagyok, fehéres vagy szürkés gyapjú borítja őket, rajtuk számos sárga '''glochidium-ok''' fejlődnek. A '''tövisek''' száma areolánként 8 és 16 között mozog, hosszuk változó, akár a 8 cm-t is elérhetik; színük kezdetben vöröses vagy barnás, később elszürkülnek. A '''középtövis''' és a '''peremtövis''' nehezen különíthető el egymástól, minden '''tövisek''' egyenesek és merevek. A '''tövisburok''' (''vagina'') teljesen hiányzik. A '''gyökérzet''' mélyre hatoló és szétterülő.
 
A '''hajtás''' erőteljes, bokros növekedésű, sűrű csoportokat alkot, amelyek magassága elérheti az 1 métert, szélessége pedig a több métert. A '''szár''' hengeres szelvényekből áll, amelyek 7–20 cm hosszúak és 3–6 cm átmérőjűek, színük szürkészöld vagy kékeszöld. A felületen kiemelkedő '''szemölcsök''' találhatók, amelyek hosszirányban megnyúltak. A '''levelek''' kicsik, húsosak, hamar lehullanak. Az '''areolák''' nagyok, fehéres vagy szürkés gyapjú borítja őket, és számos '''glochidium-ok''' fejlődnek rajtuk. A '''tövisek''' száma areolánként 8 és 16 között mozog, hosszuk változó, akár a 8 cm-t is elérhetik; színük kezdetben vöröses vagy barnás, később elszürkülnek. A '''középtövis''' és '''peremtövis''' nehezen különíthető el egymástól, minden '''tövisek''' egyenesek és merevek. A '''gyökérzet''' mélyre hatoló és szétterülő.


=== Generatív test ===
=== Generatív test ===
==== Virág ====
==== Virág ====
A '''virág''' magányosan fejlődik a felső areolákból, nappal nyílik, színe a fehértől a világos rózsaszínig terjed, átmérője 5–7 cm. Gyakran nem nyílik ki teljesen. A beporzást '''rovarok''' (''insecta'') végzik.


A '''virág''' magányosan fejlődik a felső areolákból, színe a fehértől a világos rózsaszínig terjed, átmérője 5–7 cm. A '''virág''' nappal nyílik.
* '''Takarólevelek:''' A külső '''lepellevél''' rövidebb, zöldes árnyalatú, a belső '''lepellevél''' széles, selymes fényű, fehér vagy halványrózsaszín.
 
* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' rövidebb, zöldes árnyalatú, a '''belső lepellevél''' széles, selymes fényű, fehér vagy halványrózsaszín.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' rövidek, a '''portokok''' sárgák. A '''bibeszál''' vastag, a '''bibe''' zöldes vagy sárgás színű lobusokkal rendelkezik.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' rövidek, a '''portokok''' sárgák. A '''bibeszál''' vastag, a '''bibe''' zöldes vagy sárgás színű lobusokkal rendelkezik.


==== Termés ====
==== Termés ====
A termés gömbölyded vagy tojásdad, 2,5–4 cm hosszú, színe fehérestől a halványzöldig vagy zöldessárgáig változik. Húsos (''carnosus'') és víznedvű (''succosus''), fel nem nyíló (''indehiscens''). '''Areolák''' és '''glochidium-ok''' borítják, olykor kisebb '''tövisek''' is megjelennek rajta.


A termés gömbölyded vagy tojásdad, 2,5–4 cm hosszú, zöldessárga színű, számos '''areolák''' és '''glochidium-ok''' borítják, olykor kisebb '''tövisek''' is megjelennek rajta.
* '''Magja:''' A magok viszonylag nagyok (kb. 3,5–5 mm), sárgásfehérek vagy okker színűek, lencse vagy korong alakúak, oldalról '''lapított''' (''compressus'') formájúak, jellegzetesen kiálló szegéllyel rendelkeznek. A köldökzsinórköpeny kemény és enyhén szőrös.
 
* '''Magja:''' A magok viszonylag nagyok (kb. 5 mm), sárgásfehérek, lencse alakúak, oldalról lapítottak.


== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==


* '''Földrajzi elterjedés:''' Chile északi és középső része, különösen '''Atacama''' és '''Coquimbo''' régiók tengerparti sávjai és belső völgyei.
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Chile''' északi és középső része, különösen '''Antofagasta''', '''Atacama''' és '''Coquimbo''' régiók tengerparti sávjai és belső völgyei.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz, sivatagi vagy félsivatagi területeken él, gyakran köves, homokos talajon. Az éghajlatot a rendkívüli szárazság jellemzi, ahol a növény a ködökből származó nedvességre támaszkodik. Társulásaiban gyakran megjelennek más oszlopkaktuszok és szárazságtűrő cserjék.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz, sivatagi vagy félsivatagi területeken él, gyakran köves, homokos vagy '''klasztikus üledékes talajokon'''. Tengerszint feletti magassága 80 m-től 1550 m-ig terjed. Az éghajlatot rendkívüli szárazság jellemzi (hosszú, 6–10 hónapos száraz időszakok), ahol a növény gyakran a ködökből származó nedvességre támaszkodik. Társulásaiban gyakran megjelennek más oszlopkaktuszok, szárazságtűrő cserjék, '''mohák''' és '''páfrányok'''.


== Kultúrában tartás ==
== Kultúrában tartás ==


A kultúrában jól vízelvezető, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel. Fényigénye magas, teljes napsütést igényel a kompakt növekedéshez és a tövisek megfelelő fejlődéséhez. Az öntözést mérsékelten kell végezni, télen teljesen szárazon kell tartani, hűvös, de fagymentes helyen.
A kultúrában jól vízelvezető, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel. Fényigénye magas, teljes napsütést igényel a kompakt növekedéshez és a '''tövisek''' megfelelő fejlődéséhez. Az öntözést mérsékelten kell végezni, télen teljesen szárazon kell tartani, hűvös, de fagymentes helyen.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==


A ''Miqueliopuntia miquelii'' elkülönül az ''Opuntia'' nemzetség többi tagjától hengeres szárának és különleges virágszerkezetének köszönhetően. Hasonlíthat egyes ''[[:Kategória:Austrocylindropuntia|Austrocylindropuntia]]'' fajokra, de a ''Miqueliopuntia'' szemölcsei és magjainak morfológiája (amelyek az ''Opuntioideae'' alcsaládon belül egyediek) jól megkülönböztetik.
A ''[[Miqueliopuntia miquelii]]'' elkülönül az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' nemzetség többi tagjától hengeres szára, erőteljesen kiálló szemölcsei és a '''tövisburok''' hiánya révén. Hasonlíthat egyes ''[[:Kategória:Austrocylindropuntia|Austrocylindropuntia]]'' fajokra, de a ''[[:Kategória:Miqueliopuntia|Miqueliopuntia]]'' '''szemölcsök''' szerkezete és magjainak morfológiája (amelyek az ''[[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]]'' alcsaládon belül egyediek) jól megkülönböztetik.


== Taxonómia és filogenetika ==
== Taxonómia és filogenetika ==


A taxon az APG 4 rendszer alapján a [[:Kategória:Caryophyllales|Caryophyllales]] rendbe, a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] családba és az [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]] alcsaládba tartozik. A nemzetség monotipikus, azaz egyetlen fajt tartalmaz. Filogenetikailag közelebb áll a dél-amerikai kládokhoz, mint az észak-amerikai ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' nemzetséghez, bár morfológiailag mutatnak hasonlóságot.
A taxon az APG 4 rendszer alapján a [[:Kategória:Caryophyllales|Caryophyllales]] rendbe, a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] családba és az [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]] alcsaládba tartozik. A nemzetség monotipikus. A 2010 utáni filogenetikai kutatások ('''Griffith & Porter''', 2009; '''Majure és mtsai''', 2012) megerősítették, hogy a faj különálló leszármazási vonalat képvisel, amely nem ágyazódik be más nemzetségekbe. Filogenetikailag közelebb áll a dél-amerikai kládokhoz, mint az észak-amerikai ''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]'' nemzetséghez, bár morfológiailag mutatnak hasonlóságot.


== Forrás ==
== Forrás ==


* [https://www.google.com/search?q=https://www.worldfloraonline.org/search%3Fquery%3DMiqueliopuntia%2Bmiquelii https://www.worldfloraonline.org/search?query=Miqueliopuntia+miquelii]
* [https://thelastcactusclassification.top/category/miqueliopuntia/ The Last Cactus Classification - Miqueliopuntia miquelii]
* https://www.ipni.org/
* [https://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000373595 World Flora Online]
* https://powo.science.kew.org/
* [https://www.ipni.org/n/164741-2 International Plant Names Index]
* http://www.cactusinhabitat.org
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:164741-2 Plants of the World Online]
* https://www.llifle.com/
* [https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/11382/Miqueliopuntia_miquelii Llifle Encyclopedia - Miqueliopuntia miquelii]


[[Kategória:Miqueliopuntia]]
[[Kategória:Miqueliopuntia]]

A lap jelenlegi, 2026. április 12., 06:15-kori változata

Miqueliopuntia miquelii

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Opuntioideae
Nemzetség-
csoport
Opuntieae
Nemzetség Miqueliopuntia
Faj Miqueliopuntia miquelii
Google képek Bing képek
Opuntia miquelii

Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.
Az érvényes leírást lásd itt:
Miqueliopuntia miquelii
Rendszertani besorolás
Faj Opuntia miquelii

Tudományos név

  • Miqueliopuntia miquelii (Monv.) F.Ritter in Kakteen Südamerika 3: 869. 1980. Sec. Majure & al. (2012)
    elfogadott, érvényes név
  • Opuntia miquelii Monv. in Hort. Univ. 1: 218. 1840.
    szinonima név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév, a Miqueliopuntia egy összetett név,
    • amely Friedrich Anton Wilhelm Miquel (1811–1871) holland botanikus tiszteletére adott előtagból és az Opuntia nemzetségnévből áll. Friedrich Anton Wilhelm Miquel jelentős munkásságot végzett a kaktuszfélék rendszerezésében, az Utrechti Egyetem Botanikus Kertjének és a Leideni Herbárium igazgatója volt.
    • Az Opuntia utótag a görög Opous (Όποῦς) város nevére vezethető vissza, ahol Plinius leírása szerint egy sarjadzó növény élt.
  • A faji jelző, a miquelii szintén a neves botanikus nevét viseli, a klasszikus latin nevezéktan szabályai szerint képzett birtokos esettel.

Típus

  • Miqueliopuntia miquelii; Chile, Atacama és Coquimbo régiók; Gyűjtő: Friedrich Ritter (szám: FR 714);
  • Első leírása: Opuntia miquelii Monville, 1840.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Friedrich Ritter, 1980.
Miqueliopuntia miquelii képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Miqueliopuntia miquelii szinonimái

  • Opuntia miquelii, ≡ Cylindropuntia miquelii, ≡ Austrocylindropuntia miquelii
  • = Opuntia pulverulenta
  • = Opuntia geissei
  • = Opuntia rosiflora
  • = Austrocylindropuntia miquelii var. jilesii
  • = Miqueliopuntia miquelii f. flava


Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A hajtás erőteljes, bokros növekedésű, sűrű csoportokat alkot, magassága elérheti az 1 métert, szélessége pedig a több métert. A szár hengeres szelvényekből áll, amelyek 7–20 cm hosszúak és 3–6 cm átmérőjűek, színük szürkészöld vagy kékeszöld (hamvaskék). A felületen kiemelkedő szemölcsök találhatók, amelyek hosszirányban megnyúltak. A levelek kicsik, húsosak és hamar lehullanak. Az areolák nagyok, fehéres vagy szürkés gyapjú borítja őket, rajtuk számos sárga glochidium-ok fejlődnek. A tövisek száma areolánként 8 és 16 között mozog, hosszuk változó, akár a 8 cm-t is elérhetik; színük kezdetben vöröses vagy barnás, később elszürkülnek. A középtövis és a peremtövis nehezen különíthető el egymástól, minden tövisek egyenesek és merevek. A tövisburok (vagina) teljesen hiányzik. A gyökérzet mélyre hatoló és szétterülő.

Generatív test

Virág

A virág magányosan fejlődik a felső areolákból, nappal nyílik, színe a fehértől a világos rózsaszínig terjed, átmérője 5–7 cm. Gyakran nem nyílik ki teljesen. A beporzást rovarok (insecta) végzik.

  • Takarólevelek: A külső lepellevél rövidebb, zöldes árnyalatú, a belső lepellevél széles, selymes fényű, fehér vagy halványrózsaszín.
  • Ivarlevelek: A porzószálak rövidek, a portokok sárgák. A bibeszál vastag, a bibe zöldes vagy sárgás színű lobusokkal rendelkezik.

Termés

A termés gömbölyded vagy tojásdad, 2,5–4 cm hosszú, színe fehérestől a halványzöldig vagy zöldessárgáig változik. Húsos (carnosus) és víznedvű (succosus), fel nem nyíló (indehiscens). Areolák és glochidium-ok borítják, olykor kisebb tövisek is megjelennek rajta.

  • Magja: A magok viszonylag nagyok (kb. 3,5–5 mm), sárgásfehérek vagy okker színűek, lencse vagy korong alakúak, oldalról lapított (compressus) formájúak, jellegzetesen kiálló szegéllyel rendelkeznek. A köldökzsinórköpeny kemény és enyhén szőrös.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Chile északi és középső része, különösen Antofagasta, Atacama és Coquimbo régiók tengerparti sávjai és belső völgyei.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, sivatagi vagy félsivatagi területeken él, gyakran köves, homokos vagy klasztikus üledékes talajokon. Tengerszint feletti magassága 80 m-től 1550 m-ig terjed. Az éghajlatot rendkívüli szárazság jellemzi (hosszú, 6–10 hónapos száraz időszakok), ahol a növény gyakran a ködökből származó nedvességre támaszkodik. Társulásaiban gyakran megjelennek más oszlopkaktuszok, szárazságtűrő cserjék, mohák és páfrányok.

Kultúrában tartás

A kultúrában jól vízelvezető, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel. Fényigénye magas, teljes napsütést igényel a kompakt növekedéshez és a tövisek megfelelő fejlődéséhez. Az öntözést mérsékelten kell végezni, télen teljesen szárazon kell tartani, hűvös, de fagymentes helyen.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Miqueliopuntia miquelii elkülönül az Opuntia nemzetség többi tagjától hengeres szára, erőteljesen kiálló szemölcsei és a tövisburok hiánya révén. Hasonlíthat egyes Austrocylindropuntia fajokra, de a Miqueliopuntia szemölcsök szerkezete és magjainak morfológiája (amelyek az Opuntioideae alcsaládon belül egyediek) jól megkülönböztetik.

Taxonómia és filogenetika

A taxon az APG 4 rendszer alapján a Caryophyllales rendbe, a Cactaceae családba és az Opuntioideae alcsaládba tartozik. A nemzetség monotipikus. A 2010 utáni filogenetikai kutatások (Griffith & Porter, 2009; Majure és mtsai, 2012) megerősítették, hogy a faj különálló leszármazási vonalat képvisel, amely nem ágyazódik be más nemzetségekbe. Filogenetikailag közelebb áll a dél-amerikai kládokhoz, mint az észak-amerikai Cylindropuntia nemzetséghez, bár morfológiailag mutatnak hasonlóságot.

Forrás