„Echinocereus primolanatus” változatai közötti eltérés
a Jokhel Csaba átnevezte a(z) Echinocereus primolanatus X lapot a következő névre: Echinocereus primolanatus |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
{{Kaktusz szinonimák}} | {{Kaktusz szinonimák}} | ||
[[Fájl:Echinocereus primolanatus-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | <span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
| 31. sor: | 31. sor: | ||
==== Bordák ==== | ==== Bordák ==== | ||
Legalább 21, de rendszerint 25–26 nagyon alacsony bordája van, amelyek finom szemölcsökre tagoltak. | Legalább 21, de rendszerint 25–26 nagyon alacsony bordája van, amelyek finom szemölcsökre tagoltak. | ||
[[Fájl:Echinocereus primolanatus-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lojek Géza]] | |||
<span id="areolák"></span> | <span id="areolák"></span> | ||
==== Areolák ==== | ==== Areolák ==== | ||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
* '''Középtövis:''' a magoncokon és fiatal hajtásokon 1–3 db, kb. 15 mm hosszú, hajszerűen vékony, barnás színű; a kifejlett hajtásokon rendszerint hiányzik | * '''Középtövis:''' a magoncokon és fiatal hajtásokon 1–3 db, kb. 15 mm hosszú, hajszerűen vékony, barnás színű; a kifejlett hajtásokon rendszerint hiányzik | ||
* '''Peremtövis:''' 20–28 db, kb. 4 mm hosszú, a hajtásra simuló, két fésűszerű sorba rendeződve az areola egyik vagy másik oldalán; színük piszkosfehér | * '''Peremtövis:''' 20–28 db, kb. 4 mm hosszú, a hajtásra simuló, két fésűszerű sorba rendeződve az areola egyik vagy másik oldalán; színük piszkosfehér | ||
[[Fájl:Echinocereus primolanatus.SzigJ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Sziogetvári József]] | |||
<span id="generatív-test"></span> | <span id="generatív-test"></span> | ||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
| 48. sor: | 48. sor: | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
Szélesen tölcséres, legalább 6 cm hosszú és akár 10,5 cm átmérőjű virág. A virágbimbó erősen gyapjas. A virágcső legalább 3,5 cm hosszú, kívül zöld, de csaknem teljesen befedi a sűrű gyapjú és a kb. 15 mm hosszú, finom fehér vagy feketésbarna sörte, amely a sűrűn álló virágzati areolákon fejlődik. | Szélesen tölcséres, legalább 6 cm hosszú és akár 10,5 cm átmérőjű virág. A virágbimbó erősen gyapjas. A virágcső legalább 3,5 cm hosszú, kívül zöld, de csaknem teljesen befedi a sűrű gyapjú és a kb. 15 mm hosszú, finom fehér vagy feketésbarna sörte, amely a sűrűn álló virágzati areolákon fejlődik. | ||
[[Fájl:Echinocereus primolanatus.SzigJ 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]] | |||
* '''Lepellevelek:''' a külsők keskenyek, egyenesek, barnás színűek; a belsők két sorban állnak, lándzsásak, kb. 5 cm hosszúak és 1 cm szélesek, csúcsuk közelében szabálytalanul fogazottak; felső részük ragyogó rózsaszín, enyhén sötétebb középcsíkkal, alsó felük fehér, amely a tövük felé zöldesbe vagy halvány vörösesbarnába megy át | * '''Lepellevelek:''' a külsők keskenyek, egyenesek, barnás színűek; a belsők két sorban állnak, lándzsásak, kb. 5 cm hosszúak és 1 cm szélesek, csúcsuk közelében szabálytalanul fogazottak; felső részük ragyogó rózsaszín, enyhén sötétebb középcsíkkal, alsó felük fehér, amely a tövük felé zöldesbe vagy halvány vörösesbarnába megy át | ||
* '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''' világos színűek; '''bibeszál''' sötétzöld; a '''bibe''' nem emelkedik a porzók fölé | * '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''' világos színűek; '''bibeszál''' sötétzöld; a '''bibe''' nem emelkedik a porzók fölé | ||
[[Fájl:Echinocereus primolanatus.SzigJ 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Szigetvári József]] | |||
<span id="termés"></span> | <span id="termés"></span> | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
| 62. sor: | 62. sor: | ||
* '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó, Coahuila állam déli része, a Sierra de la Paila déli nyúlványain, a Chihuahua-sivatag térségében | * '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó, Coahuila állam déli része, a Sierra de la Paila déli nyúlványain, a Chihuahua-sivatag térségében | ||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 1200–1600 m tengerszint feletti magasságban, mészkőalapú, aprózódott kőzetfelszíneken, finom kőzetlisztes talajon, cserjés félsivatagban él. Előfordul ritkás pázsitfűfélék, valamint más pozsgás fajok és sivatagi növények társaságában, többek között Astrophytum capricorne, Coryphantha fajok, Echinocactus horizonthalonius, Echinocereus fajok, Fouquieria splendens, Pedilanthus macrocarpus és Hechtia fajok közelében. | * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 1200–1600 m tengerszint feletti magasságban, mészkőalapú, aprózódott kőzetfelszíneken, finom kőzetlisztes talajon, cserjés félsivatagban él. Előfordul ritkás pázsitfűfélék, valamint más pozsgás fajok és sivatagi növények társaságában, többek között ''Astrophytum capricorne'', ''Coryphantha'' fajok, ''Echinocactus horizonthalonius'', ''Echinocereus'' fajok, ''Fouquieria splendens'', ''Pedilanthus macrocarpus'' és ''Hechtia'' fajok közelében. | ||
<span id="kultúrában-tartás"></span> | <span id="kultúrában-tartás"></span> | ||
| 72. sor: | 72. sor: | ||
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span> | <span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span> | ||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
A fiatal korban jelenlévő, gyapjúszerű középtövisek, valamint a kifejlett hajtások sűrű, fésűszerűen rendezett peremtövisei jól elkülönítik más fajoktól. Élőhelye és morfológiai jellege alapján az Echinocereus chisoensis és az Echinocereus reichenbachii közötti átmeneti jellegű taxonnak tekinthető. | A fiatal korban jelenlévő, gyapjúszerű középtövisek, valamint a kifejlett hajtások sűrű, fésűszerűen rendezett peremtövisei jól elkülönítik más fajoktól. Élőhelye és morfológiai jellege alapján az ''Echinocereus chisoensis'' és az ''Echinocereus reichenbachii'' közötti átmeneti jellegű taxonnak tekinthető. | ||
<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span> | <span id="taxonómia-és-filogenetika"></span> | ||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
A faj rendszertani státusza nem teljesen stabil; egyes vélemények szerint az Echinocereus reichenbachii egyik formája lehet. Felfedezője Friedrich Schwarz volt, aki kereskedelmi céllal gyűjtötte. A nevet Backeberg 1960-ban próbálta érvényesíteni, de típuspéldány kijelölése hiányában leírása érvénytelen maradt. Az érvényes első leírást N. P. Taylor közölte 1985-ben. | A faj rendszertani státusza nem teljesen stabil; egyes vélemények szerint az ''Echinocereus reichenbachii'' egyik formája lehet. Felfedezője '''Friedrich Schwarz''' volt, aki kereskedelmi céllal gyűjtötte. A nevet '''Backeberg''' 1960-ban próbálta érvényesíteni, de típuspéldány kijelölése hiányában leírása érvénytelen maradt. Az érvényes első leírást '''N. P. Taylor''' közölte 1985-ben. | ||
<span id="egyéb"></span> | <span id="egyéb"></span> | ||
| 96. sor: | 96. sor: | ||
[[Kategória:Echinocereus]] | [[Kategória:Echinocereus]] | ||
[[Kategória:Pozsgások kártyák]] | [[Kategória:Pozsgások kártyák]] | ||
A lap 2026. március 4., 16:15-kori változata
| Echinocereus primolanatus | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Phyllocacteae |
| Alnemzetség-csoport | Echinocereinae |
| Nemzetség | Echinocereus |
| Faj | Echinocereus primolanatus |
 
| |
Tudományos név
- Echinocereus primolanatus Fritz Schwarz ex N.P.Taylor, Gen. Echinocereus: 130. 1985 sec. Sánchez & al. 2018
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév ógörög–latin szóösszetétel: „echinos” = sün, tengeri sün; „cereus” = kandeláber, gyertya, gyertyatartó. Az előtag a növény tövises jellegére, az utótag az oszlopszerű hajtásformára utal.
- A fajnév latin szóösszetétel: „primus” = első, „lanatus” = gyapjas, gyapjúval fedett. Valószínűleg arra utal, hogy a fiatal növények középtövisei gyapjúfinomságúak, illetve a fiatal példányok erősen gyapjas megjelenésűek kultúrában is.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Sierra de la Paila déli része, Coahuila állam, Mexikó
- Első leírása: N. P. Taylor: The Genus Echinocereus, 1985
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: N. P. Taylor, 1985
A(z) Echinocereus primolanatus szinonimái
- − Echinocereus primolanatus
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Általában egyhajtású faj. A kifejlett hajtás 4–12 cm hosszú és 2,5–5,5 cm átmérőjű, alakja gömbszerű vagy hengeres. Az élőhelyen gyűjtött példányokon a hajtást szinte teljesen elfedik a sűrű, a testre simuló tövisek. Gyökere olykor megvastagodott, gumószerű.
Bordák
Legalább 21, de rendszerint 25–26 nagyon alacsony bordája van, amelyek finom szemölcsökre tagoltak.
Areolák
Az areolák vonalszerűek vagy ellipszis alakúak, kb. 2 mm hosszúak. Kezdetben erősen gyapjasak; kultúrában a gyapjú gyakran a hajtáscsúcsot is befedi.
Tövisek
- Középtövis: a magoncokon és fiatal hajtásokon 1–3 db, kb. 15 mm hosszú, hajszerűen vékony, barnás színű; a kifejlett hajtásokon rendszerint hiányzik
- Peremtövis: 20–28 db, kb. 4 mm hosszú, a hajtásra simuló, két fésűszerű sorba rendeződve az areola egyik vagy másik oldalán; színük piszkosfehér
Generatív test
Virág
Szélesen tölcséres, legalább 6 cm hosszú és akár 10,5 cm átmérőjű virág. A virágbimbó erősen gyapjas. A virágcső legalább 3,5 cm hosszú, kívül zöld, de csaknem teljesen befedi a sűrű gyapjú és a kb. 15 mm hosszú, finom fehér vagy feketésbarna sörte, amely a sűrűn álló virágzati areolákon fejlődik.
- Lepellevelek: a külsők keskenyek, egyenesek, barnás színűek; a belsők két sorban állnak, lándzsásak, kb. 5 cm hosszúak és 1 cm szélesek, csúcsuk közelében szabálytalanul fogazottak; felső részük ragyogó rózsaszín, enyhén sötétebb középcsíkkal, alsó felük fehér, amely a tövük felé zöldesbe vagy halvány vörösesbarnába megy át
- Ivarlevelek: porzószálak világos színűek; bibeszál sötétzöld; a bibe nem emelkedik a porzók fölé
Termés
Tojásdad, csaknem száraz, sűrűn gyapjas és sörtés.
- Magja: széles tojásdad, 1,0–1,3 × 1,0 mm méretű, fekete, felülete erősen dudoros
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Mexikó, Coahuila állam déli része, a Sierra de la Paila déli nyúlványain, a Chihuahua-sivatag térségében
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 1200–1600 m tengerszint feletti magasságban, mészkőalapú, aprózódott kőzetfelszíneken, finom kőzetlisztes talajon, cserjés félsivatagban él. Előfordul ritkás pázsitfűfélék, valamint más pozsgás fajok és sivatagi növények társaságában, többek között Astrophytum capricorne, Coryphantha fajok, Echinocactus horizonthalonius, Echinocereus fajok, Fouquieria splendens, Pedilanthus macrocarpus és Hechtia fajok közelében.
Kultúrában tartás
A faj ritka a gyűjteményekben, tartásáról kevés tapasztalat áll rendelkezésre. A leíró szerint kiválóan alkalmazkodott a szárazsághoz, ezért a felesleges nedvességre az átlagosnál is érzékenyebb. Javasolt a nagyon porózus, szerves anyagban szegény ültetőközeg. Egyes kertészek agyagcserép használatát ajánlják.
Élőhelye alapján bizonyos fokig fagytűrő lehet, de biztonságosan legalább +5 °C hőmérsékleten teleltetendő, teljesen száraz közegben. Virágzása nyár elején várható; a nagy méretű, ragyogó színű virág feltűnő kontrasztot alkot a viszonylag kis termetű növénnyel.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A fiatal korban jelenlévő, gyapjúszerű középtövisek, valamint a kifejlett hajtások sűrű, fésűszerűen rendezett peremtövisei jól elkülönítik más fajoktól. Élőhelye és morfológiai jellege alapján az Echinocereus chisoensis és az Echinocereus reichenbachii közötti átmeneti jellegű taxonnak tekinthető.
Taxonómia és filogenetika
A faj rendszertani státusza nem teljesen stabil; egyes vélemények szerint az Echinocereus reichenbachii egyik formája lehet. Felfedezője Friedrich Schwarz volt, aki kereskedelmi céllal gyűjtötte. A nevet Backeberg 1960-ban próbálta érvényesíteni, de típuspéldány kijelölése hiányában leírása érvénytelen maradt. Az érvényes első leírást N. P. Taylor közölte 1985-ben.
Egyéb
A faj neve a fiatal egyedek jellegzetes gyapjasságára utal, amely kultúrában különösen feltűnő lehet.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán (1.), Lojek Géza (2.)
- Lektorálta és kiegészítette: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 654. kártya