„Echinocereus pseudopectinatus” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span> | <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
* A '''nemzetségnév''' a latin | * A '''nemzetségnév''' a latin „''echinus''” = sün, valamint a „''cereus''” = gyertya, fáklya szavak összetétele. Az előtag a növény tövises voltára utal, az utótag az oszlopszerű testfelépítést jellemzi. | ||
* A '''fajnév''' a latin | * A '''fajnév''' a latin „''pectinatus''” = fésű alakú szóból ered, amely a tövisek fésűs elrendezésére utal. A „''pseudo–''” (ógörög) jelentése: ál, hamis; arra utal, hogy a faj hasonlít az ''Echinocereus pectinatus'' fajra. | ||
<span id="típuspéldány"></span> | <span id="típuspéldány"></span> | ||
=== Típuspéldány === | === Típuspéldány === | ||
* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: adatok nem szerepelnek a feldolgozott forrásban | * Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: adatok nem szerepelnek a feldolgozott forrásban | ||
A lap jelenlegi, 2026. március 8., 14:12-kori változata
| Echinocereus pseudopectinatus | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Phyllocacteae |
| Alnemzetség-csoport | Echinocereinae |
| Nemzetség | Echinocereus |
| Faj | Echinocereus pseudopectinatus |
 
| |
Tudományos név
- Echinocereus pseudopectinatus (N.P.Taylor) N.P.Taylor in Bradleya 7: 74. 1989 sec. Sánchez & al. 2018
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév a latin „echinus” = sün, valamint a „cereus” = gyertya, fáklya szavak összetétele. Az előtag a növény tövises voltára utal, az utótag az oszlopszerű testfelépítést jellemzi.
- A fajnév a latin „pectinatus” = fésű alakú szóból ered, amely a tövisek fésűs elrendezésére utal. A „pseudo–” (ógörög) jelentése: ál, hamis; arra utal, hogy a faj hasonlít az Echinocereus pectinatus fajra.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: adatok nem szerepelnek a feldolgozott forrásban
- Első leírása: N. P. Taylor: The Genus Echinocereus, 1985, 120. oldal
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: N. P. Taylor, 1989 (Bradleya 7: 92.)
A(z) Echinocereus pseudopectinatus szinonimái
- ≡ Echinocereus bristolii var. pseudopectinatus, ≡ Echinocereus scopulorum subsp. pseudopectinatus
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Magános, ritkán kissé sarjadzó, hengeres növény. Magassága legfeljebb 20 cm, átmérője 4–6 cm. Színe zöld vagy sötétzöld. Gyökérzete elágazó, szálas.
Bordák
13–18 db borda, amelyek alig emelkednek ki (5–8 mm magasak). Szélességük 5–13 mm, egymástól 10–15 mm távolságra állnak.
Areolák
Oválisak, 3–4 × 2 mm nagyságúak, egymástól 4–8 mm távolságra helyezkednek el. Fiatal korban filcesek.
Tövisek
- Középtövis: 0–3 db, 1–4 mm hosszú, kifelé álló, kemény, egyenes
- Peremtövis: 12–17 db, 2–12 mm hosszú, szétálló vagy enyhén felálló, merev, egyenes, kör keresztmetszetű
A tövisek színe fehér, rózsaszín vagy szürke, később szürkés árnyalatúvá válnak, sötétebb csúccsal.
Generatív test
Virág
A bimbó tövises és gyapjas. A virág tölcsér alakú, 5–8 cm hosszú és 7–10 cm széles, vöröses rózsaszín, sötétebb középcsíkkal és sötét torokkal.
A virágcső 15–25 × 8–20 mm, vörösesbarna, fehér színű, barna csúcsú tövisekkel és fehér gyapjúval. A magház 1–1,5 cm átmérőjű, sötétzöld. Rajta 10–15 db, 5–8 mm hosszú tövis található, fehér színűek, barna csúccsal. A gyapjú fehér.
- Lepellevelek: 3,5–4,5 × 1–2 cm nagyságúak
- Ivarlevelek: porzószálak kb. 15 mm hosszúak, zöldesek; portokok sötétsárgák; bibeszál 40 mm hosszú és 2 mm vastag, sárgás; bibe zöld, 10 ágú (az ágak 5–8 mm hosszúak)
- Nektárkamra: 2–3 mm átmérőjű
Termés
Kerekded, tövises, 1,5–2,3 × 1,8–2 cm nagyságú, sötétzöld, barnás árnyalattal. Kb. 2 hónap alatt érik meg, felreped, húsa fehér.
- Magja: 1,5 × 1–1,2 mm, fekete; maghéja lyukacsos, erősen domború, kúp alakú szemölcsök borítják
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: USA – Arizona állam; Mexikó – Sonora állam
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: köves, homokos vagy agyagos talajú cserjés félsivatagok tisztásain, 1200–1400 m tengerszint feletti magasságban
Kultúrában tartás
Könnyen tartható, elegáns megjelenésű faj. Rózsaszínes tövisei különösen dekoratívvá teszik. Magról jól szaporítható, oltani nem szükséges; 5–7 cm magasság körül ivaréretté válik.
Virágzása nyár elejére, június–július fordulójára esik, amikor a nemzetség legtöbb faja már elvirágzott. Idegenmegporzó, virágai este is sokáig nyitva maradnak.
Talajként a szokásos, jó vízáteresztő kaktuszföld megfelelő. Télen hűvös, 5–10 °C-on, teljesen szárazon tartandó. Északi elterjedése alapján feltételezhető bizonyos fokú fagytűrése, de erre vonatkozóan nincsenek pontos adatok.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Nevében is utal a Echinocereus pectinatus fajhoz való hasonlóságára, attól azonban eltér bordaszámában, töviseinek jellegében és virágának sajátosságaiban.
Taxonómia és filogenetika
Blum és Lange az Echinocereus scopulorum alfajaként (subsp. pseudopectinatus) kezelték, azonban az IOS Kaktuszfélék Nemzetközi Csoportja ezt a státuszt nem fogadta el. A D. Hunt, N. Taylor és G. Charles által szerkesztett The New Cactus Lexicon az Echinocereus pseudopectinatus (N.P.Taylor) N.P.Taylor 1989 nevet fogadja el.
Egyéb
A rendszertani besorolás körüli viták miatt több kombinációban is szerepelt a szakirodalomban.
Szerzők
- Szöveg és kép: Elhart Zsolt
- Lektorálta és kiegészítette: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 270. kártya