„Melocactus glaucescens” változatai közötti eltérés
a Jokhel Csaba átnevezte a(z) Melocactus glaucescens XY lapot a következő névre: Melocactus glaucescens |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxonbox | |||
| accepted = Melocactus glaucescens Buining & Brederoo in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 44: 159. 1972 sec. Zappi & Taylor 2020+ | |||
| synonym = | |||
}} | |||
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span> | |||
=== A név eredete, etimológia === | |||
* A '''nemzetségnév''' a latin „melo” szóból származik, jelentése dinnyekaktusz. | |||
* A '''fajnév''' jelentése hamvas szürkéskék színű, ami a növény jellegzetes bőrszínére utal. | |||
<span id="típuspéldány"></span> | |||
=== Típuspéldány === | |||
* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Brazília, Bahia állam, Morro do Chapéu környéke | |||
* '''Első leírása:''' ''Cact. Succ. J. (U.S.)'' 44: 159 (1972). | |||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' [[Albert Frederik Hendrik Buining]] és [[Arnold J. Brederoo]] 1972 | |||
[[Fájl:Melocactus glaucescens-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Tóth Norbert]] | |||
[[Fájl:Melocactus glaucescens-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Tóth Norbert]] | |||
{{Kaktusz szinonimák}} | |||
* ''' | <span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | ||
* ''' | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
* ''' | |||
* '''Forrás | <span id="vegetatív-test"></span> | ||
=== Vegetatív test === | |||
<span id="hajtás-szár"></span> | |||
==== Hajtás, szár ==== | |||
A növény hajtása lapított gömb, gömb vagy gúla alakú, kezdetben erősen kékesszürke, idősebb korában szürkészöld, csukaszürke. Kifejlett korában 13–18 cm magas és 14–24 cm széles. | |||
<span id="szemölcsök"></span> | |||
==== Szemölcsök ==== | |||
Bordáinak száma 8–15, melyek a növény alapjánál elérhetik a 4 cm magasságot és a 6 cm szélességet. | |||
<span id="axillák"></span> | |||
<span id="areolák"></span> | |||
==== Areolák ==== | |||
Az areolák oválisak, 5 × 8 mm-esek, 1–2 cm távolságban követik egymást a bordákon. | |||
<span id="tövisek"></span> | |||
==== Tövisek ==== | |||
* '''Középtövis:''' száma (0)1(2), általában 1, ritkán 2 cm hosszúak, felfelé íveltek, erősek | |||
* '''Peremtövis:''' 5–8 db, alig vagy egyáltalán nem fedik át a szomszédos areolák töviseit, egyenesek, néha nagyon enyhén visszahajlanak a hajtás felé; a 3 alsó állású 11–25 mm hosszú, a többi rövidebb | |||
Az összes tövis kezdetben barnás, idővel szürkéssé, fehérré válik, végük sötétbarna vagy fekete. | |||
[[Fájl:Melocactus glaucescens.Békefi 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Békefi József]] | |||
[[Fájl:Melocactus glaucescens.Békefi 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Békefi József]] | |||
<span id="generatív-test"></span> | |||
=== Generatív test === | |||
<span id="virág"></span> | |||
==== Virág ==== | |||
* '''Lepellevelek:''' a cephalium 10 cm magas és 6–7,5 cm átmérőjű, a cephaliumserték egyáltalán nem állnak ki a fehér gyapjútömegből. A virág sötétrózsaszín vagy magenta színű, 25 mm hosszú és 15 mm átmérőjű. A perikarpellum 4 × 2,1 mm, a nektárkamra 6 × 4,1 mm-es. A lepellevelek 6 mm hosszúak és 2,3 mm szélesek, lehetnek lekerekített végűek vagy lándzsa alakúak, felülnézetből kb. 2–6 látszik. | |||
* '''Ivarlevelek:''' a bibeágak száma általában 4, ezek 2 mm hosszúak, rózsaszínűek | |||
<span id="termés"></span> | |||
==== Termés ==== | |||
A termés sötétpiros, 9–16 mm hosszú és 5–7 mm széles, hosszúkás, kissé lapított, de átmérőjében szinte végig azonos. | |||
* '''Magja:''' a magok 1,1–1,35 × 0,9–1,15 mm nagyok | |||
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span> | |||
== Elterjedés és élőhely == | |||
* '''Földrajzi elterjedés:''' Brazília, Bahia állam, Morro do Chapéu környéke | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 700–900 m tengerszint feletti magasságokban, csupasz sziklafelszíneken vagy vulkanikus, fedetlen lapos kőzetek által létrehozott tisztásokon él, amelyeket alacsony cserjék vesznek körül | |||
<span id="kultúrában-tartás"></span> | |||
== Kultúrában tartás == | |||
Szaporítása magról lehetséges. Közepes gyorsasággal fejlődő faj. Mint általában a legtöbb dinnyekaktusz, saját gyökéren is kielégítően fejlődik, de többen oltva tartják, így csökkentve a gyökérpusztulás veszélyét az őszi hidegebb napokon. Oltva alacsonyabb teleltetési hőmérsékletet is elvisel, de lehetőség szerint próbáljuk biztosítani számára a 18–20 °C fokot. Fényigénye magas, ekkor fejlődnek szép és erős tövisei, közepes mértékű öntözéssel tartható. Talaja jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag legyen. Fontos tudni e fajról, hogy azon kevés Melocactus-ok közé tartozik, melyek egyáltalán nem hajlamosak önbeporzás útján magot kötni. Így terméseket csak két külön magról kelt növény virágainak összeporzása után remélhetünk. | |||
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span> | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | |||
Jellegzetes fehér cephalium képződménye és bőrszíne alapján nagyon jól felismerhető növény, jól megkülönböztethető az élőhelyén létrejött hibridektől is. | |||
<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span> | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
A Morro do Chapéu-tól 20 km-re nyugatra élő egyik populáció átfedi a rendszertanilag hozzá igen közel álló, de habitusában jelentősen eltérő ''[[Melocactus concinnus]]'' egyik élőhelyét. A ''[[Melocactus glaucescens]]'' és a ''[[Melocactus concinnus]]'' fajok hibridizációja útján keletkezett növényeket írta le ''Melocactus pruinosus'' néven [[Erich Werdermann]] 1934-ben. | |||
A gyűjtők körében jobban ismert a ''Melocactus × albicephalus'', mely a ''[[Melocactus glaucescens]]'' és a ''[[Melocactus erythracanthus]]'' (Taylor szerint = ''Melocactus ernestii'') kereszteződése nyomán jött létre. Ez a két faj a másik, a Morro do Chapéu-tól 25 km-re lévő élőhelyen nő együtt. | |||
<span id="egyéb"></span> | |||
== Egyéb == | |||
Az egyik legritkább, legszebb és legáhítottabb faj a gyűjteményekben. Ennek a fent említetteken kívül az az oka, hogy a növény a természetben is igen ritka, és szaporítóanyagának kereskedelme a CITES I. oltalma alá tartozik. Morro do Chapéu környékén mindössze két populációja ismert. | |||
<span id="szerzők"></span> | |||
== Szerzők == | |||
* '''Szöveg:''' Rigerszki Zoltán és Ujréti Endre | |||
* '''Kép:''' Tóth Norbert | |||
* '''Lektorálta:''' Papp László | |||
<span id="forrás"></span> | |||
== Forrás == | |||
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete | |||
* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) | |||
* ''Pozsgások'' 256. kártya | |||
[[Kategória:Melocactus]] | [[Kategória:Melocactus]] | ||
[[Kategória:Pozsgások kártyák]] | |||
A lap 2026. május 10., 14:37-kori változata
| Melocactus glaucescens | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Cereinae |
| Nemzetség | Melocactus |
| Faj | Melocactus glaucescens |
Tudományos név
- Melocactus glaucescens Buining & Brederoo in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 44: 159. 1972 sec. Zappi & Taylor 2020+
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév a latin „melo” szóból származik, jelentése dinnyekaktusz.
- A fajnév jelentése hamvas szürkéskék színű, ami a növény jellegzetes bőrszínére utal.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Brazília, Bahia állam, Morro do Chapéu környéke
- Első leírása: Cact. Succ. J. (U.S.) 44: 159 (1972).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Albert Frederik Hendrik Buining és Arnold J. Brederoo 1972


A(z) Melocactus glaucescens szinonimái
- − Melocactus glaucencens
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
A növény hajtása lapított gömb, gömb vagy gúla alakú, kezdetben erősen kékesszürke, idősebb korában szürkészöld, csukaszürke. Kifejlett korában 13–18 cm magas és 14–24 cm széles.
Szemölcsök
Bordáinak száma 8–15, melyek a növény alapjánál elérhetik a 4 cm magasságot és a 6 cm szélességet.
Areolák
Az areolák oválisak, 5 × 8 mm-esek, 1–2 cm távolságban követik egymást a bordákon.
Tövisek
- Középtövis: száma (0)1(2), általában 1, ritkán 2 cm hosszúak, felfelé íveltek, erősek
- Peremtövis: 5–8 db, alig vagy egyáltalán nem fedik át a szomszédos areolák töviseit, egyenesek, néha nagyon enyhén visszahajlanak a hajtás felé; a 3 alsó állású 11–25 mm hosszú, a többi rövidebb
Az összes tövis kezdetben barnás, idővel szürkéssé, fehérré válik, végük sötétbarna vagy fekete.


Generatív test
Virág
- Lepellevelek: a cephalium 10 cm magas és 6–7,5 cm átmérőjű, a cephaliumserték egyáltalán nem állnak ki a fehér gyapjútömegből. A virág sötétrózsaszín vagy magenta színű, 25 mm hosszú és 15 mm átmérőjű. A perikarpellum 4 × 2,1 mm, a nektárkamra 6 × 4,1 mm-es. A lepellevelek 6 mm hosszúak és 2,3 mm szélesek, lehetnek lekerekített végűek vagy lándzsa alakúak, felülnézetből kb. 2–6 látszik.
- Ivarlevelek: a bibeágak száma általában 4, ezek 2 mm hosszúak, rózsaszínűek
Termés
A termés sötétpiros, 9–16 mm hosszú és 5–7 mm széles, hosszúkás, kissé lapított, de átmérőjében szinte végig azonos.
- Magja: a magok 1,1–1,35 × 0,9–1,15 mm nagyok
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Brazília, Bahia állam, Morro do Chapéu környéke
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 700–900 m tengerszint feletti magasságokban, csupasz sziklafelszíneken vagy vulkanikus, fedetlen lapos kőzetek által létrehozott tisztásokon él, amelyeket alacsony cserjék vesznek körül
Kultúrában tartás
Szaporítása magról lehetséges. Közepes gyorsasággal fejlődő faj. Mint általában a legtöbb dinnyekaktusz, saját gyökéren is kielégítően fejlődik, de többen oltva tartják, így csökkentve a gyökérpusztulás veszélyét az őszi hidegebb napokon. Oltva alacsonyabb teleltetési hőmérsékletet is elvisel, de lehetőség szerint próbáljuk biztosítani számára a 18–20 °C fokot. Fényigénye magas, ekkor fejlődnek szép és erős tövisei, közepes mértékű öntözéssel tartható. Talaja jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag legyen. Fontos tudni e fajról, hogy azon kevés Melocactus-ok közé tartozik, melyek egyáltalán nem hajlamosak önbeporzás útján magot kötni. Így terméseket csak két külön magról kelt növény virágainak összeporzása után remélhetünk.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Jellegzetes fehér cephalium képződménye és bőrszíne alapján nagyon jól felismerhető növény, jól megkülönböztethető az élőhelyén létrejött hibridektől is.
Taxonómia és filogenetika
A Morro do Chapéu-tól 20 km-re nyugatra élő egyik populáció átfedi a rendszertanilag hozzá igen közel álló, de habitusában jelentősen eltérő Melocactus concinnus egyik élőhelyét. A Melocactus glaucescens és a Melocactus concinnus fajok hibridizációja útján keletkezett növényeket írta le Melocactus pruinosus néven Erich Werdermann 1934-ben.
A gyűjtők körében jobban ismert a Melocactus × albicephalus, mely a Melocactus glaucescens és a Melocactus erythracanthus (Taylor szerint = Melocactus ernestii) kereszteződése nyomán jött létre. Ez a két faj a másik, a Morro do Chapéu-tól 25 km-re lévő élőhelyen nő együtt.
Egyéb
Az egyik legritkább, legszebb és legáhítottabb faj a gyűjteményekben. Ennek a fent említetteken kívül az az oka, hogy a növény a természetben is igen ritka, és szaporítóanyagának kereskedelme a CITES I. oltalma alá tartozik. Morro do Chapéu környékén mindössze két populációja ismert.
Szerzők
- Szöveg: Rigerszki Zoltán és Ujréti Endre
- Kép: Tóth Norbert
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete
- Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen)
- Pozsgások 256. kártya