Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Maihuenia” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox
{{Taxonbox | accepted = Maihuenia (Phil. ex F.A.C.Weber) K.Schum., Gesamtbeschr. Kakt.: 754. 1898. Sec. Hunt (2006) | synonym = Pereskia subg. Maihuenia}}
|taxon=Maihuenia
}}
== Tudományos név ==
 
* ''Maihuenia'' (Phil. ex F.A.C.Weber) K.Schum., Gesamtbeschr. Kakt.: 754. 1898. Sec. Hunt (2006)


=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===
A ''Maihuenia'' név etimológiája érdekes, mivel nem a latin vagy görög nyelvből származik (ami a botanikai nevek többségére jellemző), hanem egy dél-amerikai őshonos nép nyelvéből.
A ''Maihuenia'' név etimológiája érdekes, mivel nem a latin vagy görög nyelvből származik (ami a botanikai nevek többségére jellemző), hanem egy dél-amerikai őshonos nép nyelvéből.
* Nyelvi eredet: A szó a '''mapucse''' (más néven '''mapudungun''') nyelvből ered. A mapucsék Chile és Argentína déli területein élő őshonos népcsoport, azon a vidéken, ahol ezek a kaktuszok őshonosak.
* Nyelvi eredet: A szó a '''[[Mapucse nép|mapucse]]''' (más néven '''[[Mapucse nyelv|mapudungun]]''') nyelvből ered. A mapucsék '''[[Chile]]''' és '''[[Argentína]]''' déli területein élő őshonos népcsoport, azon a vidéken, ahol ezek a kaktuszok őshonosak.
* '''Jelentése:'''
* '''Jelentése:''' A nemzetség neve a növény népi elnevezéséből, a ''maihuén'' szóból származik. Bár a pontos jelentésátvitelről megoszlanak a vélemények, a legtöbb botanikai forrás szerint a ''maihuén'' kifejezést kifejezetten erre a párnás növekedésű kaktuszfajtára használták. A latin végződést (''-ia'') '''[[Ludwig Karl Georg Pfeiffer]]''' botanikus tette hozzá, amikor 1883-ban leírta a nemzetséget, hogy az illeszkedjen a tudományos nevezéktan szabályaihoz.
**A nemzetség neve a növény népi elnevezéséből, a ''maihuén'' szóból származik. Bár a pontos jelentésátvitelről megoszlanak a vélemények, a legtöbb botanikai forrás szerint a ''maihuén'' kifejezést kifejezetten erre a párnás növekedésű kaktuszfajtára használták.
 
** A latin végződést (''-ia'') Ludwig '''Karl Georg Pfeiffer''' botanikus tette hozzá, amikor 1883-ban leírta a nemzetséget, hogy az illeszkedjen a tudományos nevezéktan szabályaihoz.
=== Típus ===


=== Típusfaj ===
* ''Maihuenia poeppigii'' (Otto ex Pfeiff.) F.A.C.Weber ex K.Schum.
* ''Maihuenia poeppigii'' (Otto ex Pfeiff.) F.A.C.Weber ex K.Schum.
* Első leírása: Rudolf Amandus Philippi, 1891.
* '''Első leírása:''' '''[[Rudolf Amandus Philippi]]''', 1891.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Karl Moritz Schumann]]''', 1898.


{{Típusfaj|Maihuenia poeppigii}}
{{Típusfaj | Maihuenia poeppigii | limit=5}}


=== Szinonimák ===
=== Szinonimák ===
* ''Pereskia'' subg. ''Maihuenia''
* ''Pereskia'' subg. ''Maihuenia''


25. sor: 21. sor:


=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===
 
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
==== Hajtás, szár ====
Alacsony növésű növények nemzetsége, amelyek kompakt párnákat alkotnak, és akár több méteres átmérőt is elérhetnek. A '''szárak''' önállóak, szegmentáltak vagy nem szegmentáltak, hosszú '''karógyökérrel''' (''radix palaris longa'') rendelkeznek (akár 40 cm hosszú is lehet). A '''levelek''' kúposak vagy vonalasak (''linearia''), tartósak (''persistens''). Az areolák meglehetősen kicsik és számosak, selymes szőrökkel (''pili sericei'') rendelkeznek. Két peremtövis (sugártövis) van, amelyek nem feltűnőek. A középtövis néha hiányzik, többé-kevésbé lapított.
 
'''Alacsony növésű''' növények nemzetsége, amelyek '''kompakt párnákat''' alkotnak, és akár '''több méteres''' átmérőt is elérhetnek.
 
A szárak '''önállóak''', '''szegmentáltak''' vagy '''nem szegmentáltak''', '''hosszú karógyökérrel''' (''radix palaris longa'') rendelkeznek (akár 40 cm hosszú is lehet).
 
A '''levelek kúposak''' vagy '''vonalasak''' (''linearia''), '''tartósak''' (''persistens'').
 
==== Areolák ====
Az areolák '''meglehetősen kicsik''' és '''számosak''', '''selymes szőrökkel''' (''pili sericei'') rendelkeznek.
 
==== Tövisek ====
* '''''Peremtövis:''''' Két sugártövis van, amelyek nem feltűnőek.
* '''''Középtövis:''''' Néha hiányzik, többé-kevésbé lapított.


=== Generatív test ===
=== Generatív test ===
==== Virág ====
Nappali nyílásúak, önmeddők (''sterilis''), csúcsi (''terminalis''), magányosak, szélesen nyílóak. Színük sárga vagy fehér. Beporzását hártyásszárnyúak (''Hymenoptera'') végzik.


==== Virág ====
* '''Takarólevelek:''' Szélesen nyíló párta sárga vagy fehér lepellevéllel.
* Nappali nyílásúak, '''önmeddők''' (''sterilis''), '''csúcsi''' (''terminalis''), '''magányosak''', '''szélesen nyílóak'''.
* '''Ivarlevelek:''' Számos porzószál és portokok, a termő felső állású, a bibe többágú.
* Színük '''sárga''' vagy '''fehér'''.
* Beporzását '''hártyásszárnyúak''' (''Hymenoptera'') végzik.


==== Termés ====
==== Termés ====
A termések '''fordított tojásdadok''' (''obovata'') vagy '''bunkó alakúak''' (''clavata''), '''húsos''' '''murvalevelekkel''' (''bractea carnosa''), '''gyümölcshús''' (''pulpa'') nélkül.
A termések fordított tojásdadok (''obovata'') vagy bunkó alakúak (''clavata''), húsos murvalevelekkel (''bractea carnosa''), gyümölcshús (''pulpa'') nélkül.


* '''Magja:''' A magok majdnem kör alakúak, fényesek, feketék, sima vagy enyhén szemölcsös (tuberculata), a széleken csíkosak (striata).
* '''Magja:''' A magok majdnem kör alakúak, fényesek, feketék, sima vagy enyhén szemölcsös (''tuberculata''), a széleken csíkosak (''striata'').


== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''' (Chubut, Mendoza, Neuquen, Rio Negro, Santa Cruz), '''Chile''' (Bio-Bio, La Araucania, Maule).
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''' (Chubut, Mendoza, Neuquen, Rio Negro, Santa Cruz), '''Chile''' (Bio-Bio, La Araucania, Maule).
* '''Élőhely:''' Nagyon széles földrajzi területen nő, általában nyílt, száraz helyeken. Jellegzetes növekedési formája a nagyon nagy és lapított párna (telep), általában vulkáni talajon.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Nagyon széles földrajzi területen nő, általában nyílt, száraz helyeken.
* '''Tengerszint feletti magasság:''' A '''tengerszinttől''' az Andok '''állandó hóhatáráig''' (változó), ami körülbelül '''4800 m''' magasságot jelent.
* '''Karakterisztikus megjelenés:''' Jellegzetes növekedési formája a nagyon nagy és lapított párna (telep), általában vulkáni talajon.
* '''Tengerszint feletti magasság:''' A tengerszinttől az Andok állandó hóhatáráig (változó), ami körülbelül 4800 m magasságot jelent.


== Egyéb ==
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Jelenleg a nemzetségbe 2 elismert faj tartozik, melyek párnás növekedésükkel, tartós leveleikkel és sajátos termésstruktúrájukkal jól elkülöníthetőek más szukkulens csoportoktól:
* ''''[[Maihuenia patagonica]]''''' (Phil.) Speg. 1919
* ''''[[Maihuenia poeppigii]]''''' (Otto ex Pfeiffer) Phil. ex K.Schum. 1898


Jelenleg 2 elismert faj:
== Szukkulens taxonok ==
A nemzetség a kaktuszfélék családján belül egy teljesen önálló evolúciós vonalat képvisel. Alacsony, párnás növekedési formájuk rendkívül jól alkalmazkodott a patagóniai és andoki zord, szeles, száraz és hideg körülményekhez.


* ''Maihuenia patagonica'' (Phil.) Speg. 1919
== Taxonómia és filogenetika ==
* ''Maihuenia poeppigii'' (Otto ex Pfeiffer) Phil. ex K.Schum. 1898
A modern molekuláris filogenetikai kutatások megerősítették, hogy a nemzetség a kaktuszfélék családjának (''[[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]]'') egy korán elkülönült, bazális helyzetű kládját alkotja, melyet saját alcsaládba, a ''[[:Kategória:Maihuenioideae|Maihuenioideae]]'' alcsaládba sorolnak.
 
A filogenetikai kapcsolatokat az alábbi kladogram szemlélteti:


=== Kladogram ===
<pre>
<pre>
└─ Cactaceae
└─ Cactaceae
83. sor: 73. sor:
                   ├─ N
                   ├─ N
</pre>
</pre>
{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Maihuenia}}


== Forrás ==
== Forrás ==


* https://thelastcactusclassification.top/category/maihuenia/
* [https://thelastcactusclassification.top/category/maihuenia/ https://thelastcactusclassification.top/category/maihuenia/]


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Maihuenioideae]]
[[Kategória:Maihuenioideae]]

A lap 2026. május 21., 10:16-kori változata

Maihuenia

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Maihuenioideae
Nemzetség Maihuenia
Pereskia subg.

Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.
Az érvényes leírást lásd itt:
Maihuenia
Rendszertani besorolás
Faj Pereskia subg.

Tudományos név

  • Maihuenia (Phil. ex F.A.C.Weber) K.Schum., Gesamtbeschr. Kakt.: 754. 1898. Sec. Hunt (2006)
    elfogadott, érvényes név
  • Pereskia subg. Maihuenia
    szinonima név


A név eredete, etimológia

A Maihuenia név etimológiája érdekes, mivel nem a latin vagy görög nyelvből származik (ami a botanikai nevek többségére jellemző), hanem egy dél-amerikai őshonos nép nyelvéből.

  • Nyelvi eredet: A szó a mapucse (más néven mapudungun) nyelvből ered. A mapucsék Chile és Argentína déli területein élő őshonos népcsoport, azon a vidéken, ahol ezek a kaktuszok őshonosak.
  • Jelentése: A nemzetség neve a növény népi elnevezéséből, a maihuén szóból származik. Bár a pontos jelentésátvitelről megoszlanak a vélemények, a legtöbb botanikai forrás szerint a maihuén kifejezést kifejezetten erre a párnás növekedésű kaktuszfajtára használták. A latin végződést (-ia) Ludwig Karl Georg Pfeiffer botanikus tette hozzá, amikor 1883-ban leírta a nemzetséget, hogy az illeszkedjen a tudományos nevezéktan szabályaihoz.

Típus

Maihuenia poeppigii képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Pereskia subg. Maihuenia

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Alacsony növésű növények nemzetsége, amelyek kompakt párnákat alkotnak, és akár több méteres átmérőt is elérhetnek. A szárak önállóak, szegmentáltak vagy nem szegmentáltak, hosszú karógyökérrel (radix palaris longa) rendelkeznek (akár 40 cm hosszú is lehet). A levelek kúposak vagy vonalasak (linearia), tartósak (persistens). Az areolák meglehetősen kicsik és számosak, selymes szőrökkel (pili sericei) rendelkeznek. Két peremtövis (sugártövis) van, amelyek nem feltűnőek. A középtövis néha hiányzik, többé-kevésbé lapított.

Generatív test

Virág

Nappali nyílásúak, önmeddők (sterilis), csúcsi (terminalis), magányosak, szélesen nyílóak. Színük sárga vagy fehér. Beporzását hártyásszárnyúak (Hymenoptera) végzik.

  • Takarólevelek: Szélesen nyíló párta sárga vagy fehér lepellevéllel.
  • Ivarlevelek: Számos porzószál és portokok, a termő felső állású, a bibe többágú.

Termés

A termések fordított tojásdadok (obovata) vagy bunkó alakúak (clavata), húsos murvalevelekkel (bractea carnosa), gyümölcshús (pulpa) nélkül.

  • Magja: A magok majdnem kör alakúak, fényesek, feketék, sima vagy enyhén szemölcsös (tuberculata), a széleken csíkosak (striata).

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Argentína (Chubut, Mendoza, Neuquen, Rio Negro, Santa Cruz), Chile (Bio-Bio, La Araucania, Maule).
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Nagyon széles földrajzi területen nő, általában nyílt, száraz helyeken.
  • Karakterisztikus megjelenés: Jellegzetes növekedési formája a nagyon nagy és lapított párna (telep), általában vulkáni talajon.
  • Tengerszint feletti magasság: A tengerszinttől az Andok állandó hóhatáráig (változó), ami körülbelül 4800 m magasságot jelent.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Jelenleg a nemzetségbe 2 elismert faj tartozik, melyek párnás növekedésükkel, tartós leveleikkel és sajátos termésstruktúrájukkal jól elkülöníthetőek más szukkulens csoportoktól:

Szukkulens taxonok

A nemzetség a kaktuszfélék családján belül egy teljesen önálló evolúciós vonalat képvisel. Alacsony, párnás növekedési formájuk rendkívül jól alkalmazkodott a patagóniai és andoki zord, szeles, száraz és hideg körülményekhez.

Taxonómia és filogenetika

A modern molekuláris filogenetikai kutatások megerősítették, hogy a nemzetség a kaktuszfélék családjának (Cactaceae) egy korán elkülönült, bazális helyzetű kládját alkotja, melyet saját alcsaládba, a Maihuenioideae alcsaládba sorolnak.

A filogenetikai kapcsolatokat az alábbi kladogram szemlélteti:

└─ Cactaceae
   ├─ Leuenbergerioideae
   └─ N
      ├─ Pereskioideae
      └─ N
         ├─ Opuntioideae
         └─ N
            ├─ Maihuenioideae
            |  └─ Maihuenia
            |     ├─ Maihuenia patagonica
            |     └─ Maihuenia poeppigii
            └─ N
               ├─ Blossfeldioideae
               └─ Cactoideae
                  ├─ N

Érvényes taxonok és szinonimáik

# Taxonnév Típusfaj, szinonimák
1 Maihuenia
2 Maihuenia patagonica
  • Opuntia patagonicaOpuntia patagonicaMaihuenia patagonica
  • = Maihuenia brachydelphysOpuntia brachydelphys
  • = Maihuenia tehuelches
  • = Maihuenia valentiniiMaihuenia valentini
  • = Maihuenia andicola
  • = Maihuenia albolanata
  • = Maihuenia albolanata f. viridulispina
  • = Maihuenia cumulata
  • = Maihuenia latispina
3 Maihuenia poeppigii
  • Opuntia poeppigiiPereskia poeppigii
  • = Opuntia caespitosa
  • = Opuntia maihuen
  • = Pereskia philippiiMaihuenia philippiiOpuntia philippii

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

  • „≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
  • „=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
  • A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
    • nem fogadják el érvényes névként,
    • nem lehet egyértelműen besorolni,
    • bizonytalan eredetű,
    • vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.


Forrás

A(z) „Maihuenia” kategóriába tartozó lapok

A következő 2 lap található a kategóriában, összesen 2 lapból.