„Kategória:Homalocephala” változatai közötti eltérés

Homalocephala Britton & Rose, Cactaceae
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cacteae
Alnemzetség-csoport	Echinocactinae
Nemzetség	Homalocephala

Újabb szerkesztés →

A lap 2026. július 5., 00:17-kori változata

Tudományos név

Homalocephala Britton & Rose, Cactaceae 3: 181. 1922. Sec. Vargas-Luna & al. (2018)
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetség elnevezése az ókori görög homalos (sima, egyenletes, lapos) és kephale (fej) szavak összetételéből származik, amely a növények jellegzetes, lapított gömb alakú habitusára, valamint a szár csúcsi részének formájára utal. A taxont ebben a nemzetségi rangban Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose vezették be a botanikai nómenklatúrába 1922-ben, a The Cactaceae című alapvető monográfiájuk harmadik kötetében. A név érvényességét és modern rendszertani lehatárolását Marlena Vargas-Luna és munkatársai 2013-as és 2018-as filogenetikai revíziója megerősítette és pontosította.

Típus

Homalocephala texensis (Hopffer) Britton & Rose (a nemzetség típusfaja)
Első leírása: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose monográfiájában jelent meg 1922-ben (The Cactaceae 3: 181).
Az aktuális nemzetségbe helyezte: A modern molekuláris genetikai és kladisztikai kutatások alapján Marlena Vargas-Luna és munkatársai (2018) állították vissza a nemzetség önálló státuszát.

Homalocephala texensis képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Echinocactus subg. Homalocephala (Britton & Rose) A.Berger 1929

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A nemzetség képviselőire a magányos növekedésű, kifejezetten lapított gömb alakú, masszív pozsgás szár vagy hajtás jellemző, amely az idős példányoknál is csak ritkán válik félgömbölyűvé vagy enyhén megnyúlttá. A szár felületét határozott, éles, egyenes, ritkán enyhén hullámos, markáns bordák tagolják, amelyek száma a növény korával növekszik. A levelek teljesen redukálódtak. A bordák élein egymástól viszonylag távol helyezkednek el a nagyméretű, kezdetben sűrűn fehéres- vagy szürkésgyapjas areolák, amelyek az idősebb részeken lekopaszodnak. Az areolák alapjából fejlődnek ki a rendkívül erőteljes, merev, fásodó, lapított és keresztben kifejezetten rovátkolt, erős tövisek. A peremtövis körök sugárirányban szétállók, a középső állású, vaskosabb és hosszabb középtövis (vagy tövisek) pedig lefelé vagy kissé görbén a szár felé hajlik, komoly védelmet biztosítva. Az szemölcsök és axillák morfológiája a bordás szerkezet miatt nem differenciált. A gyökér vagy gyökérzet mélyre hatoló, erős főgyökérből és szerteágazó oldalgyökerekből áll, biztosítva a stabil rögzítést a kötött talajokban.

Generatív test

Virág

A virág magányosan fejlődik ki a szár csúcsán található legfiatalabb, sűrűn gyapjas areolák merisztémájából. A virágok nappal nyílnak, tölcsér vagy széles harang alakúak, kifejezetten mutatósak és nagyméretűek.

Takarólevelek: A virág alsó szakaszát borító, pikkelyes és sűrűn szőrös zónájú csésze fokozatos átmenettel alakul át a selymes fényű, rojtos vagy csipkés szélű belső leplekké; a párta vagy sziromlevél (illetve a külső és belső lepellevél) alapi része általában skarlát- vagy sötétvörös, míg a felső részek rózsaszínűek, krémszínűek vagy fehéresek.
Ivarlevelek: A virágképződmény centrumában rengeteg finom porzószálak alkotnak hengert, a rajtuk ülő portokok sárgák; a süllyesztett magházból eredő, vastag és merev termő felett elhelyezkedő bibeszál csúcsán a bibe ágai sugarasan szétterülnek.

Termés

Gömbölyded vagy tojásdad alakú, éretten húsos, skarlátvörös vagy bíborvörös színű, sűrű gyapjúval és néhány pikkelylevéllel borított bogyó, amely beérve szabálytalanul vagy alapi hasadékkal nyílik ki.

Magja: Viszonylag nagyméretű, sapka vagy csónak alakú, fényes fekete vagy sötétbarna felületű, a hilum-régió mélyen besüllyedt.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A nemzetség természetes elterjedési területe kizárólag **Észak-Amerika** déli és középső arid régióira korlátozódik. Elsődlegesen az **Amerikai Egyesült Államok** délnyugati államaiban (főként Texas, Új-Mexikó és Oklahoma területein), valamint **Mexikó** északi államaiban (pl. Coahuila, Nuevo León, San Luis Potosí, Tamaulipas és Chihuahua) fordul elő.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
- Száraz, nyitott pusztaságok, alacsony füves prémek, meszes, gipszes vagy agyagos talajú félsivatagok lakói.
- Életmódjukat tekintve tipikus xerofil szár-szukkulensek, amelyek a száraz téli időszakokban képesek szinte teljesen a talaj szintjéig összehúzódni.
- Növénytársulások szempontjából a száraz sivatagi cserjések és füves társulások kísérő fajai, gyakran lapos, köves fennsíkokon alkotnak stabil állományokat.

Kultúrában tartás

A Homalocephala nemzetség fajai, különösen a jól ismert Homalocephala texensis, közkedveltek a gyűjtők körében robusztus és rendkívül dekoratív töviszetük, valamint látványos virágzásuk miatt. Tartásuk során elengedhetetlen a maximális napfény biztosítása, mivel árnyékosabb helyen a növény szára természetellenesen megnyúlik, és a tövisek elveszítik vastagságukat és élénk színüket. Jó vízáteresztő, agyagos-meszes ásványi talajkeveréket igényelnek. A növekedési időszakban mérsékelt öntözést kívánnak, de a pangó vizet és a túlöntözést kerülni kell, mert a gyökérzet és a szár alapja könnyen rothadásnak indul. Télen teljesen száraz és hűvös, de fagymentes (5–8 °C) teleltetést igényelnek a tavaszi bimbóképződéshez.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A nemzetséget erősen lapított gömb alakú szála, rendkívül merev, keresztben rovátkolt, lefelé irányuló középtövisei, valamint a szárcsúcson lévő sűrű gyapjúból nyíló, kétszínű (vörös alapi és rózsaszín felső részű) virágai jól megkülönböztetik a rokon Echinocactus fajoktól. Bár korábban az Echinocactus alá sorolták, a magok morfológiája (nagyméretű magvak) és a virágok belső felépítése egyértelműen elkülöníti tőlük. A morfológiájában némileg hasonló Ferocactus latispinus fajtól a virágok szerkezete, szőrös magháza és a termés tulajdonságai különböztetik meg.

Taxonómia és filogenetika

A Homalocephala nemzetség a Cacteae tribusz szerves része. Rendszertani helyzete hosszú időn át vitatott volt; Alwin Berger 1929-ben az Echinocactus nemzetség alnemzetségeként (subgenus) kezelte, és a későbbi hagyományos osztályozások (pl. az Anderson-féle rendszerek) is az Echinocactus-ba olvasztva tárgyalták.

A modern molekuláris filogenetikai kutatások azonban gyökeres változást hoztak. Marlena Vargas-Luna és munkatársai (2013, 2018) több DNS-régión alapuló filogenetikai vizsgálatai kimutatták, hogy a hagyományos értelemben vett Echinocactus nemzetség polifiletikus. A molekuláris kladogramok szerint a Homalocephala egy jól elkülönülő, monofiletikus kládot alkot, amely filogenetikailag testvérhelyzetben van az Astrophytum + Echinocactus s.s. (sensu stricto) közös kládjával. A vizsgálatok megerősítették, hogy a magmorfológiai bélyegek (a nagyméretű, sapka alakú magvak) és a virágzati karakterek szoros evolúciós kapcsolatot mutatnak az Echinocactinae szubtribus északi csoportjaival, de az önálló nemzetségi rang visszaállítása elkerülhetetlenné vált a paraphilia feloldása érdekében. A nemzetség önálló státuszát a legújabb, több száz sejtmagi génen alapuló genomikai és filogenetikai szintézisek (pl. Nyffeler & Eggli és rokon munkacsoportok eredményei) is megerősítik a Cacteae tribuszon belül.

Érvényes taxonok és szinonimáik

#	Taxonnév	Típusfaj, szinonimák
1	Homalocephala	Típusfaj: Homalocephala texensis
2	Homalocephala parryi	≡ Echinocactus parryi ≡ Emorycactus parryi
3	Homalocephala polycephala	≡ Echinocactus polycephalus ≡ Emorycactus polycephalus ≡ Echinocactus polycephalus var. polycephalus = Echinocactus polycephalus var. flavispinus
4	Homalocephala polycephala subsp. polycephala
5	Homalocephala polycephala subsp. xeranthemoides	≡ Echinocactus polycephalus var. xeranthemoides ≡ Echinocactus xeranthemoides ≡ Emorycactus xeranthemoides ≡ Echinocactus polycephalus subsp. xeranthemoides − Echinocactus xeranthemoides
6	Homalocephala texensis	≡ Echinocactus texensis = Echinocactus lindheimeri = Echinocactus platycephalus = Echinocactus courantianus = Echinocactus texensis var. gourgensii ≡ Homalocephala texensis var. gourgensii = Echinocactus texensis var. longispinus

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

„≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
„=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
- nem fogadják el érvényes névként,
- nem lehet egyértelműen besorolni,
- bizonytalan eredetű,
- vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.

Forrás

Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes

A(z) „Homalocephala” kategóriába tartozó lapok

A következő 2 lap található a kategóriában, összesen 2 lapból.

H

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-== Homalocephala ==
+{{Taxonbox | accepted = Homalocephala Britton & Rose, Cactaceae 3: 181. 1922. Sec. Vargas-Luna & al. (2018) | synonym = }}
+=== A név eredete, etimológia ===
+* A nemzetség elnevezése az ókori görög ''homalos'' (sima, egyenletes, lapos) és ''kephale'' (fej) szavak összetételéből származik, amely a növények jellegzetes, lapított gömb alakú habitusára, valamint a szár csúcsi részének formájára utal. A taxont ebben a nemzetségi rangban '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' vezették be a botanikai nómenklatúrába 1922-ben, a ''The Cactaceae'' című alapvető monográfiájuk harmadik kötetében. A név érvényességét és modern rendszertani lehatárolását '''[[Marlena Vargas-Luna]]''' és munkatársai 2013-as és 2018-as filogenetikai revíziója megerősítette és pontosította.
-A '''''Homalocephala''''' a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába, a szegfűvirágúak rendjébe (Caryophyllales) tartozó – viszonylag frissen validált – nemzetség. E korábbi fajaikat korábban többnyire a ''Echinocactus'' nemzetséghez sorolták, de modern morfológiai és molekuláris vizsgálatok alapján önálló nemzetségként ismerik el.
+=== Típus ===
+* ''[[Homalocephala texensis]]'' (Hopffer) Britton & Rose (a nemzetség típusfaja)
+* '''Első leírása:''' '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' monográfiájában jelent meg 1922-ben (The Cactaceae 3: 181).
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A modern molekuláris genetikai és kladisztikai kutatások alapján '''[[Marlena Vargas-Luna]]''' és munkatársai (2018) állították vissza a nemzetség önálló státuszát.
-=== Morfológia és jellemzők ===
+{{Típusfaj | Homalocephala texensis | limit=5}}
-A ''Homalocephala'' fajok törzse általában gömb- vagy hordó alakú (globuláris vagy rövid oszlopos), gyakran erősen bordázott, bordáik mentén areolák találhatók. Tövisezetük változó: a tövisek merevek, gyakran erősek; bordák és areolák rendszerint jól elkülönülnek, így a szár formája klasszikus „hordókaktuszra” emlékeztet. Virágaik viszonylag nagyok, tölcsér- vagy harang alakúak; a színek fajonként eltérnek. (Konkrét virágszín fajonként — pl. sárga, piros — igazolható a fajleírásokból.)
-=== Elterjedés és élőhely ===
+=== Szinonimák ===
-A nemzetség természetes élőhelye Észak-Amerika délnyugati és mexikói sivatagos, félsivatagos vidékein található. Több faj elterjedt az USA délnyugati államaiban és Mexikó északi részén is.
+* '''''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]''''' subg. ''Homalocephala'' (Britton & Rose) A.Berger 1929
-Élőhelyeiken a talaj többnyire homokos vagy köves, vízelvezető, a klíma száraz, a napsütés erős — ezekhez a körülményekhez a Homalocephala jól alkalmazkodott.
-=== Rendszertan ===
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
-A ''Homalocephala'' nemzetség korábban a ''Echinocactus'' részének számított, de 2018-ban morfológiai és genetikai bizonyítékok alapján önálló nemzetséggé emelték.
-Jelenleg 3 elfogadott faj tartozik ide:
-* ''Homalocephala parryi''
-* ''Homalocephala polycephala''
-* ''Homalocephala texensis''
-=== Kultúrában ===
+=== Vegetatív test ===
-A ''Homalocephala'' fajok gondozása hasonló a klasszikus hordókaktuszokéhoz: jó vízelvezetésű, homokos/kavicsos talaj, sok napfény, ritka öntözés. Télen lehetőség szerint száraz és hűvös környezet ajánlott.
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
+A nemzetség képviselőire a magányos növekedésű, kifejezetten lapított gömb alakú, masszív pozsgás '''szár''' vagy '''hajtás''' jellemző, amely az idős példányoknál is csak ritkán válik félgömbölyűvé vagy enyhén megnyúlttá. A '''szár''' felületét határozott, éles, egyenes, ritkán enyhén hullámos, markáns '''bordák''' tagolják, amelyek száma a növény korával növekszik. A '''levelek''' teljesen redukálódtak. A bordák élein egymástól viszonylag távol helyezkednek el a nagyméretű, kezdetben sűrűn fehéres- vagy szürkésgyapjas '''areolák''', amelyek az idősebb részeken lekopaszodnak. Az '''areolák''' alapjából fejlődnek ki a rendkívül erőteljes, merev, fásodó, lapított és keresztben kifejezetten rovátkolt, erős '''tövisek'''. A '''peremtövis''' körök sugárirányban szétállók, a középső állású, vaskosabb és hosszabb '''középtövis''' (vagy tövisek) pedig lefelé vagy kissé görbén a szár felé hajlik, komoly védelmet biztosítva. Az '''szemölcsök''' és '''axillák''' morfológiája a bordás szerkezet miatt nem differenciált. A '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' mélyre hatoló, erős főgyökérből és szerteágazó oldalgyökerekből áll, biztosítva a stabil rögzítést a kötött talajokban.
-Szaporítás magvetéssel lehetséges; mivel lassan növő növények, türelmet és gondos gondozást igényelnek, de gyűjteményekben — hordó-kaktusz típusú gyűjteményekben — viszonylag kedveltek.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A '''virág''' magányosan fejlődik ki a '''szár''' csúcsán található legfiatalabb, sűrűn gyapjas '''areolák''' merisztémájából. A virágok nappal nyílnak, tölcsér vagy széles harang alakúak, kifejezetten mutatósak és nagyméretűek.
-=== Jelentősebb fajok ===
+* '''Takarólevelek:''' A '''virág''' alsó szakaszát borító, pikkelyes és sűrűn szőrös zónájú '''csésze''' fokozatos átmenettel alakul át a selymes fényű, rojtos vagy csipkés szélű belső leplekké; a '''párta''' vagy '''sziromlevél''' (illetve a külső és belső '''lepellevél''') alapi része általában skarlát- vagy sötétvörös, míg a felső részek rózsaszínűek, krémszínűek vagy fehéresek.
-* '''''Homalocephala parryi''''' — korábban ''Echinocactus parryi''; sárga virágokkal, tipikus hordó-alak, jellemző bordázattal és tövisekkel.
+* '''Ivarlevelek:''' A virágképződmény centrumában rengeteg finom '''porzószálak''' alkotnak hengert, a rajtuk ülő '''portokok''' sárgák; a süllyesztett magházból eredő, vastag és merev '''termő''' felett elhelyezkedő '''bibeszál''' csúcsán a '''bibe''' ágai sugarasan szétterülnek.
-* '''''Homalocephala polycephala''''' — korábban ''Echinocactus polycephalus''; gyakran csoportosan települ, sivatagi környezethez alkalmazkodott.
-* '''''Homalocephala texensis''''' — korábban ''Echinocactus texensis''; alacsony, lapított hordó-forma, erős bordákkal és tövisekkel, délnyugat-usa és észak-mexikói elterjedés.
-=== Megjegyzések ===
+==== Termés ====
-A ''Homalocephala'' nemzetség taxonómiája viszonylag friss — emiatt régebbi irodalmakban, gyűjtemény-listákban még ''Echinocactus''-ként találkozhatsz a fajokkal. Éppen ezért célszerű mindig ellenőrizni a jelenlegi adatbázisokat, ha tudományos vagy rendszertani pontosság a cél.
+Gömbölyded vagy tojásdad alakú, éretten húsos, skarlátvörös vagy bíborvörös színű, sűrű gyapjúval és néhány pikkelylevéllel borított bogyó, amely beérve szabálytalanul vagy alapi hasadékkal nyílik ki.
-[[Kategória:Cactaceae]]
+* '''Magja:''' Viszonylag nagyméretű, sapka vagy csónak alakú, fényes fekete vagy sötétbarna felületű, a hilum-régió mélyen besüllyedt.
+== Elterjedés és élőhely ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség természetes elterjedési területe kizárólag **Észak-Amerika** déli és középső arid régióira korlátozódik. Elsődlegesen az **Amerikai Egyesült Államok** délnyugati államaiban (főként Texas, Új-Mexikó és Oklahoma területein), valamint **Mexikó** északi államaiban (pl. Coahuila, Nuevo León, San Luis Potosí, Tamaulipas és Chihuahua) fordul elő.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
+** Száraz, nyitott pusztaságok, alacsony füves prémek, meszes, gipszes vagy agyagos talajú félsivatagok lakói.
+** Életmódjukat tekintve tipikus xerofil szár-szukkulensek, amelyek a száraz téli időszakokban képesek szinte teljesen a talaj szintjéig összehúzódni.
+** Növénytársulások szempontjából a száraz sivatagi cserjések és füves társulások kísérő fajai, gyakran lapos, köves fennsíkokon alkotnak stabil állományokat.
+== Kultúrában tartás ==
+A ''[[:Kategória:Homalocephala|Homalocephala]]'' nemzetség fajai, különösen a jól ismert ''[[Homalocephala texensis]]'', közkedveltek a gyűjtők körében robusztus és rendkívül dekoratív töviszetük, valamint látványos virágzásuk miatt. Tartásuk során elengedhetetlen a maximális napfény biztosítása, mivel árnyékosabb helyen a növény szára természetellenesen megnyúlik, és a tövisek elveszítik vastagságukat és élénk színüket. Jó vízáteresztő, agyagos-meszes ásványi talajkeveréket igényelnek. A növekedési időszakban mérsékelt öntözést kívánnak, de a pangó vizet és a túlöntözést kerülni kell, mert a gyökérzet és a szár alapja könnyen rothadásnak indul. Télen teljesen száraz és hűvös, de fagymentes (5–8 °C) teleltetést igényelnek a tavaszi bimbóképződéshez.
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
+A nemzetséget erősen lapított gömb alakú szála, rendkívül merev, keresztben rovátkolt, lefelé irányuló középtövisei, valamint a szárcsúcson lévő sűrű gyapjúból nyíló, kétszínű (vörös alapi és rózsaszín felső részű) virágai jól megkülönböztetik a rokon ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' fajoktól. Bár korábban az ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' alá sorolták, a magok morfológiája (nagyméretű magvak) és a virágok belső felépítése egyértelműen elkülöníti tőlük. A morfológiájában némileg hasonló ''[[Ferocactus latispinus]]'' fajtól a virágok szerkezete, szőrös magháza és a termés tulajdonságai különböztetik meg.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+A ''[[:Kategória:Homalocephala|Homalocephala]]'' nemzetség a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] tribusz szerves része. Rendszertani helyzete hosszú időn át vitatott volt; '''[[Alwin Berger]]''' 1929-ben az ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' nemzetség alnemzetségeként (subgenus) kezelte, és a későbbi hagyományos osztályozások (pl. az ''Anderson''-féle rendszerek) is az ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]''-ba olvasztva tárgyalták.
+A modern molekuláris filogenetikai kutatások azonban gyökeres változást hoztak. '''[[Marlena Vargas-Luna]]''' és munkatársai (2013, 2018) több DNS-régión alapuló filogenetikai vizsgálatai kimutatták, hogy a hagyományos értelemben vett ''Echinocactus'' nemzetség polifiletikus. A molekuláris kladogramok szerint a ''[[:Kategória:Homalocephala|Homalocephala]]'' egy jól elkülönülő, monofiletikus kládot alkot, amely filogenetikailag testvérhelyzetben van az ''[[:Kategória:Astrophytum|Astrophytum]]'' + ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'' s.s. (sensu stricto) közös kládjával. A vizsgálatok megerősítették, hogy a magmorfológiai bélyegek (a nagyméretű, sapka alakú magvak) és a virágzati karakterek szoros evolúciós kapcsolatot mutatnak az [[:Kategória:Echinocactinae|Echinocactinae]] szubtribus északi csoportjaival, de az önálló nemzetségi rang visszaállítása elkerülhetetlenné vált a paraphilia feloldása érdekében. A nemzetség önálló státuszát a legújabb, több száz sejtmagi génen alapuló genomikai és filogenetikai szintézisek (pl. '''Nyffeler & Eggli''' és rokon munkacsoportok eredményei) is megerősítik a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] tribuszon belül.
+{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Homalocephala}}
+== Forrás ==
+* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]
+[[Kategória:Echinocactinae]]