Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Maihueniopsis” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
== Maihueniopsis ==
{{Speciesbox
|taxon=Maihueniopsis
}}
== Tudományos név ==


A '''''Maihueniopsis''''' a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába, a szegfűvirágúak rendjébe (Caryophyllales) tartozó nemzetség. A nemzetség mintegy húsz elfogadott fajjal rendelkezik, és a Dél-Amerikai Andok magashegyi, száraz, sziklás területein őshonos.
''Maihueniopsis'' Speg. in Anales Soc. Ci. Argent. 99: 86. 1925. Sec. Hunt (2016)


=== Morfológia és jellemzők === 
'''A tudományos név státusza:''' érvényes
A ''Maihueniopsis'' fajok többnyire kis termetűek — törzsük gömbölyded vagy hengeres, gyakran csoportosan, párnát alkotva nőnek. A szárak vízraktározók, a növény szerkezete alkalmazkodott a szárazsághoz, a talaj gyakori vízhiányához és a nagy napi hőingadozáshoz. Ellentétben sok más kaktusszal, a ''Maihueniopsis'' fajoknál gyakori, hogy a tövisek gyenge szálkák (glochidek, szőrzet-szerű képződmények), nem feltétlenül erős tüskék — így akár „kevésbé veszélyesnek” is tekinthetők. Virágaik általában kis-közepes méretűek, színük fehér, sárgás vagy rózsás lehet; a virágzás tavasztól nyárig fordul elő.


=== Elterjedés és élőhely === 
'''''Rendszertani besorolás:''''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
A nemzetség fajai Dél-Amerika Andok-hegységében, többek között Argentínában, Chilében, Bolíviában és Peruban fordulnak elő. Élőhelyeik sziklás lejtők, homokos-köves talajú hegyoldalak, gyakran extrém magasságban — akár 4000-4500 m felett is. Ezeken a magas-hegyi, száraz és hideg-meleg ingadozásokkal tarkított területeken élnek, így evolúciósan jól alkalmazkodtak a szélsőséges körülményekhez.


=== Kultúrában ===
=== A név eredete, etimológia ===
''Maihueniopsis'' kaktuszokat gyűjtők kedvelik kompakt méretük és különleges megjelenésük miatt. Nevelésükhöz előnyös a laza, jól vízelvezető, homokos-kavicsos talaj, sok napfény, és ritka, szabályozott öntözés — különösen télen száraz tartás ajánlott. A túlöntözés gyökér- vagy szárrothadáshoz vezethet. 
* '''''Maihuenia''''': már meglévő nemzetségnév, amely egy délamerikai, lapos, párnás kaktuszt jelöl (a név maga valószínűleg egy helyi földrajzi névből vagy őslakos elnevezésből származik; eredeti etimológia nem teljesen dokumentált)
Szaporíthatók magról vagy sarjleválasztással; növekedésük lassú, de tartós, jól bírják a hideget és a kemény környezeti viszonyokat.  
* '''''-opsis''''': (görög ὄψις) „látás”, „hasonlóság”, „képe”, „kinézet”
* '''Jelentés''': '''''Maihueniopsis'' = „Maihuenia-szerű”'''. A név arra utal, hogy a ''Maihueniopsis'' nemzetség morfológiailag hasonló a ''Maihuenia''-hoz, de külön taxonómiai egységet alkot.


=== Jelentősebb fajok ===
=== Típusfaj ===
* ''Maihueniopsis darwinii''
* ''Maihueniopsis molfinoi'' Speg.
* ''Maihueniopsis glomerata''
* Első leírása: Carlos Spegazzini, 1905 (emend. Friedrich Ritter, 1980).
* ''Maihueniopsis ovata''   
* '''''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''''' Friedrich Ritter, 1980
* ''Maihueniopsis nigrispina''
 
* ''Maihueniopsis recurvata''
=== Szinonimák ===
* ''Puna''
* ''Maihueniopsis'' subg. ''Puna''
 
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
 
=== Vegetatív test ===
 
==== Hajtás, szár ====
 
  <nowiki>'''Alacsony növésű''' növények nemzetsége, amelyek '''kompakt párnákat''' alkotnak.
 
A '''szárak''' nem egyértelműen szegmentáltak, '''nem válnak le könnyen'''.
 
A gyökerek '''gumósak''' ('''geofita''', '''elágazó''' növények, ''M. clavarioides'' esetén a csomók éppen csak a földből emelkednek ki).
 
A szárak '''sok nyálkát''' ('''mucilage''') tartalmaznak.
 
A '''szárszegmensek''' tipikusan '''gömb alakúak''' vagy '''tojásdadok''' (''egg-shaped'').
 
A '''levelek aprók''', '''lehullók''' (polimorfok, szabálytalanok, nem szemölcsösek; ''M. clavarioides'' esetén bunkó alakúak és hengeresek, vagy majdnem kúposak, lapított és benyomott csúccsal).</nowiki>
 
==== Szemölcsök ====
 
[Nincs információ]
 
==== Axillák ====
 
[Nincs információ]
 
==== Areolák ====
 
Az '''areolák''' egy '''mélyedésben''' helyezkednek el, '''szőröket''', '''glochidium-okat''' és általában '''töviseket''' viselnek, kivéve a '''bázális''' areolákat.
 
''M. clavarioides'' esetén az '''areolák aprók''', '''redukáltak''' a tövén, és a szárak teteje felé válnak gyakoribbá, a '''glochidium-ok hiányoznak'''.
 
==== Tövisek ====
 
Ha jelen vannak, a tövisek gyakran '''lapítottak'''.
 
''M. clavarioides'' esetén a tövisek száma kevés (max. 10), '''aprók''', '''fésűsek''' (''pectinate''), a növényre '''ráfekvők''' (''appressed'').
 
* '''''Peremtövis:''''' [Nincs információ]
* '''''Középtövis:''''' [Nincs információ]
 
=== Generatív test ===
 
==== Virág ====
 
Nappali nyílásúak, '''önmeddők''', többnyire '''sárgák''', ritkábban '''narancssárgák''' vagy '''vörösek''' (''M. clavarioides'' esetén zöldessárgától olívazöldig).
 
Beporzását '''hártyásszárnyúak''' (''Hymenoptera'') végzik.
 
==== Termés ====
 
A termések '''vastag falúak''', '''húsosak''' (''fleshy''), '''fel nem nyílók''' (''indehiscent''), '''zöldesek''' vagy '''sárgásak'''.
 
'''Gyapjas areolákkal''' fedettek, amelyek többnyire '''glochidium-okat''' és néha '''finom töviseket''' viselnek.
 
(''M. clavarioides'' esetén a termés körte alakú, száraz és szabálytalanul felnyíló; a virágmaradványok tartósan megmaradnak.)
 
<ul>
<li><p>Magja:</p>
<p>A magok nagyok, lapítottak, halványsárgák, lencse alakúak (lenticular), ellipszoidok vagy csontosak, gyapjas funiculus-burokkal (funicular enveloppe) rendelkeznek.</p></li></ul>
 
== Elterjedés és élőhely ==
 
Földrajzi elterjedés:
 
Argentína (Catamarca, Jujuy, La Rioja, Mendoza, Neuquen, Salta, San Juan, Santa Cruz), Bolívia (Potosi, Tarija), Chile (Antofagasta, Atacama, Coquimbo, Santiago, Tarapaca, Valparaiso).
 
Élőhely:
 
Gyakran bőséges kolóniákban nő Patagóniában, nagyon tömör párnákat alkotva.
 
'''Élőhelyei:''' '''agyagos''' vagy '''homokos síkságok''', az argentin Punában '''nagyon kopár területek''', sőt, az Andok '''magas hegyeiben''' is.
 
<ul>
<li><p>'''''Éghajlati tényezők:''''' [Nincs információ]</p></li>
<li><p>Növénytársulás, életmód:</p>
<p>Tengerszint feletti magasság: 25 m (M. darwinii) és 4850 m (M. glomerata) között, ami az egyik legmagasabban növő kaktusz nemzetséggé teszi.</p></li></ul>
 
== Kultúrában tartás ==
 
[Nincs információ]
 
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
 
[Nincs információ]
 
== Egyéb ==
 
[Nincs információ]
 
== Forrás ==


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Pterocacteae]]

A lap 2025. december 15., 10:02-kori változata

Maihueniopsis
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Opuntioideae
Nemzetség-
csoport
Pterocacteae
Nemzetség Maihueniopsis

Tudományos név

Maihueniopsis Speg. in Anales Soc. Ci. Argent. 99: 86. 1925. Sec. Hunt (2016)

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

  • Maihuenia: már meglévő nemzetségnév, amely egy délamerikai, lapos, párnás kaktuszt jelöl (a név maga valószínűleg egy helyi földrajzi névből vagy őslakos elnevezésből származik; eredeti etimológia nem teljesen dokumentált)
  • -opsis: (görög ὄψις) „látás”, „hasonlóság”, „képe”, „kinézet”
  • Jelentés: Maihueniopsis = „Maihuenia-szerű”. A név arra utal, hogy a Maihueniopsis nemzetség morfológiailag hasonló a Maihuenia-hoz, de külön taxonómiai egységet alkot.

Típusfaj

  • Maihueniopsis molfinoi Speg.
  • Első leírása: Carlos Spegazzini, 1905 (emend. Friedrich Ritter, 1980).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Friedrich Ritter, 1980

Szinonimák

  • Puna
  • Maihueniopsis subg. Puna

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

'''Alacsony növésű''' növények nemzetsége, amelyek '''kompakt párnákat''' alkotnak.

A '''szárak''' nem egyértelműen szegmentáltak, '''nem válnak le könnyen'''.

A gyökerek '''gumósak''' ('''geofita''', '''elágazó''' növények, ''M. clavarioides'' esetén a csomók éppen csak a földből emelkednek ki).

A szárak '''sok nyálkát''' ('''mucilage''') tartalmaznak.

A '''szárszegmensek''' tipikusan '''gömb alakúak''' vagy '''tojásdadok''' (''egg-shaped'').

A '''levelek aprók''', '''lehullók''' (polimorfok, szabálytalanok, nem szemölcsösek; ''M. clavarioides'' esetén bunkó alakúak és hengeresek, vagy majdnem kúposak, lapított és benyomott csúccsal).

Szemölcsök

[Nincs információ]

Axillák

[Nincs információ]

Areolák

Az areolák egy mélyedésben helyezkednek el, szőröket, glochidium-okat és általában töviseket viselnek, kivéve a bázális areolákat.

M. clavarioides esetén az areolák aprók, redukáltak a tövén, és a szárak teteje felé válnak gyakoribbá, a glochidium-ok hiányoznak.

Tövisek

Ha jelen vannak, a tövisek gyakran lapítottak.

M. clavarioides esetén a tövisek száma kevés (max. 10), aprók, fésűsek (pectinate), a növényre ráfekvők (appressed).

  • Peremtövis: [Nincs információ]
  • Középtövis: [Nincs információ]

Generatív test

Virág

Nappali nyílásúak, önmeddők, többnyire sárgák, ritkábban narancssárgák vagy vörösek (M. clavarioides esetén zöldessárgától olívazöldig).

Beporzását hártyásszárnyúak (Hymenoptera) végzik.

Termés

A termések vastag falúak, húsosak (fleshy), fel nem nyílók (indehiscent), zöldesek vagy sárgásak.

Gyapjas areolákkal fedettek, amelyek többnyire glochidium-okat és néha finom töviseket viselnek.

(M. clavarioides esetén a termés körte alakú, száraz és szabálytalanul felnyíló; a virágmaradványok tartósan megmaradnak.)

  • Magja:

    A magok nagyok, lapítottak, halványsárgák, lencse alakúak (lenticular), ellipszoidok vagy csontosak, gyapjas funiculus-burokkal (funicular enveloppe) rendelkeznek.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés:

Argentína (Catamarca, Jujuy, La Rioja, Mendoza, Neuquen, Salta, San Juan, Santa Cruz), Bolívia (Potosi, Tarija), Chile (Antofagasta, Atacama, Coquimbo, Santiago, Tarapaca, Valparaiso).

Élőhely:

Gyakran bőséges kolóniákban nő Patagóniában, nagyon tömör párnákat alkotva.

Élőhelyei: agyagos vagy homokos síkságok, az argentin Punában nagyon kopár területek, sőt, az Andok magas hegyeiben is.

  • Éghajlati tényezők: [Nincs információ]

  • Növénytársulás, életmód:

    Tengerszint feletti magasság: 25 m (M. darwinii) és 4850 m (M. glomerata) között, ami az egyik legmagasabban növő kaktusz nemzetséggé teszi.

Kultúrában tartás

[Nincs információ]

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

[Nincs információ]

Egyéb

[Nincs információ]

Forrás

A(z) „Maihueniopsis” kategóriába tartozó lapok

A következő 4 lap található a kategóriában, összesen 4 lapból.