„Kategória:Maihueniopsis” változatai közötti eltérés

Maihueniopsis Speg. in Anales Soc. Ci. Argent. 99: 86. 1925. Sec. Hunt (2016)

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

• Maihuenia: már meglévő nemzetségnév, amely egy dél-amerikai, lapos, párnás kaktuszt jelöl (a név maga valószínűleg egy helyi földrajzi névből vagy őslakos elnevezésből származik.
• -opsis: (görög ὄψις) „látás”, „hasonlóság”, „képe”, „kinézet”
• Jelentés: Maihueniopsis = „Maihuenia-szerű”. A név arra utal, hogy a Maihueniopsis nemzetség morfológiailag hasonló a Maihuenia-hoz, de külön taxonómiai egységet alkot.

• Maihueniopsis molfinoi Speg.
• Első leírása: Carlos Spegazzini, 1905 (emend. Friedrich Ritter, 1980).
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Friedrich Ritter, 1980

• Puna
• Maihueniopsis subg. Puna

'''Alacsony növésű''' növények nemzetsége, amelyek '''kompakt párnákat''' alkotnak.

A '''szárak''' nem egyértelműen szegmentáltak, '''nem válnak le könnyen'''.

A gyökerek '''gumósak''' ('''geofita''', '''elágazó''' növények, ''M. clavarioides'' esetén a csomók éppen csak a földből emelkednek ki).

A szárak '''sok nyálkát''' ('''mucilage''') tartalmaznak.

A '''szárszegmensek''' tipikusan '''gömb alakúak''' vagy '''tojásdadok''' (''egg-shaped'').

A '''levelek aprók''', '''lehullók''' (polimorfok, szabálytalanok, nem szemölcsösek; ''M. clavarioides'' esetén bunkó alakúak és hengeresek, vagy majdnem kúposak, lapított és benyomott csúccsal).

[Nincs információ]

[Nincs információ]

Az areolák egy mélyedésben helyezkednek el, szőröket, glochidium-okat és általában töviseket viselnek, kivéve a bázális areolákat.

M. clavarioides esetén az areolák aprók, redukáltak a tövén, és a szárak teteje felé válnak gyakoribbá, a glochidium-ok hiányoznak.

Ha jelen vannak, a tövisek gyakran lapítottak.

M. clavarioides esetén a tövisek száma kevés (max. 10), aprók, fésűsek (pectinate), a növényre ráfekvők (appressed).

• Peremtövis: [Nincs információ]
• Középtövis: [Nincs információ]

Nappali nyílásúak, önmeddők, többnyire sárgák, ritkábban narancssárgák vagy vörösek (M. clavarioides esetén zöldessárgától olívazöldig).

Beporzását hártyásszárnyúak (Hymenoptera) végzik.

A termések vastag falúak, húsosak (fleshy), fel nem nyílók (indehiscent), zöldesek vagy sárgásak.

Gyapjas areolákkal fedettek, amelyek többnyire glochidium-okat és néha finom töviseket viselnek.

(M. clavarioides esetén a termés körte alakú, száraz és szabálytalanul felnyíló; a virágmaradványok tartósan megmaradnak.)

• Magja:

  A magok nagyok, lapítottak, halványsárgák, lencse alakúak (lenticular), ellipszoidok vagy csontosak, gyapjas funiculus-burokkal (funicular enveloppe) rendelkeznek.

Földrajzi elterjedés: Argentína (Catamarca, Jujuy, La Rioja, Mendoza, Neuquen, Salta, San Juan, Santa Cruz), Bolívia (Potosi, Tarija), Chile (Antofagasta, Atacama, Coquimbo, Santiago, Tarapaca, Valparaiso).

Élőhelyei: agyagos vagy homokos síkságok, az argentin Punában nagyon kopár területek, sőt, az Andok magas hegyeiben is. Gyakran bőséges kolóniákban nő Patagóniában, nagyon tömör párnákat alkotva. Tengerszint feletti magasság: 25 m (M. darwinii) és 4850 m (M. glomerata) között, ami az egyik legmagasabban növő kaktusz nemzetséggé teszi.

[Nincs információ]

[Nincs információ]

[Nincs információ]

• https://thelastcactusclassification.top/category/maihueniopsis/