Ugrás a tartalomhoz

„Echinocereus berlandieri” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted =Echinocereus berlandieri (Engelm.) Haage, Preisverzeichniss Cact. Succ.: 19. 1859 sec. Sánchez & al. 2018 | synonym = }} <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' ógörög–latin szóösszetétel („echinos” = sün, „cereus” = kandeláber, gyertya, gyertyatartó). Az előtag a növény tövises jellegére, az utótag az alakjára utal. * A '''fajnév''' '''Jean L. Be…”
 
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
13. sor: 13. sor:
[[Fájl:Echinocereus berlandieri-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]
[[Fájl:Echinocereus berlandieri-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]
{{Kaktusz szinonimák}}
{{Kaktusz szinonimák}}
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

A lap 2026. március 8., 07:16-kori változata

Echinocereus berlandieri

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Phyllocacteae
Alnemzetség-csoport Echinocereinae
Nemzetség Echinocereus
Faj Echinocereus berlandieri
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Echinocereus berlandieri (Engelm.) Haage, Preisverzeichniss Cact. Succ.: 19. 1859 sec. Sánchez & al. 2018
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév ógörög–latin szóösszetétel („echinos” = sün, „cereus” = kandeláber, gyertya, gyertyatartó). Az előtag a növény tövises jellegére, az utótag az alakjára utal.
  • A fajnév Jean L. Berlandier (1805–1851) belga származású növénykutató nevét őrzi, aki Mexikóban dolgozott. Később orvosként is tevékenykedett, bár ezt a szakmát hivatalosan nem tanulta.

Típuspéldány

  • Első leírása: Cereus berlandieri – Engelmann, *Cactaceae Boundary* 38, 58 (1856)
  • Részletesebb leírás: Engelmann, *Kakteen Verzeichnis* 37: 19 (1859)
Fotó: Bodor János

A(z) Echinocereus berlandieri szinonimái

  • Cereus berlandieri
  • = Cereus blanckii, ≡ Echinocereus blanckii, ≡ Echinocereus berlandieri var. blanckii
  • = Echinocereus poselgerianus, ≡ Cereus poselgerianus, ≡ Echinocereus berlandieri var. poselgerianus
  • = Echinocereus blanckii var. angusticeps

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Fotó: Lukoczki Zoltán

Hajtás, szár

Hengeres hajtású, sötétzöld színű növény. Magassága kb. 20 cm, átmérője 1,5–3 cm. Erősen sarjadzó, csoportképző faj. Gyökérzete egyenes és erősen elágazó. Bordáinak száma 5–7, amelyek 4–7 mm magas dudorokra tagolódnak.

Areolák

Kerek alakúak, kb. 2 mm átmérőjűek, barnás színűek.

Tövisek

  • Peremtövis: 6–9 db, kb. 10 mm hosszú, fehér színű, egyenes, szúrós
  • Középtövis: 1–3 db, szétálló, általában 10–30 mm hosszú, ritkán akár 50 mm; fehér vagy sárgás színű, barna sötétebb csúccsal
Fotó: Bodor János

Generatív test

Virág

Tölcsér alakú, 7–9 cm hosszú és 9–11 cm átmérőjű. Színe bíbor rózsaszíntől bíborpirosig terjedhet, gyakran sötétebb torokkal. A virágcső hosszúkás, töviscsomókkal fedett, amelyekben 5–13 db 10–13 mm hosszú fehér vagy barnás tövis található.

  • Ivarlevelek: 10–15 db porzószál zöldes, sárgás vagy pirosas színű, sárga virágporral. A bibeszál 35–40 mm hosszú, zöldes, alul bíbor-rózsaszín; a bibe 7–11 ágú, sötétzöld.

Termés

Ovális alakú, kb. 2,5 cm hosszú és 2–2,5 cm átmérőjű, olajbogyó-zöld színű.

  • Magja: fekete, kb. 1,2 mm hosszú és 1 mm átmérőjű.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: az Egyesült Államokban Texas állam délkeleti részén, a Nueces-folyó mentén; továbbá Mexikóban Nuevo León és Tamaulipas államokban.
  • Élőhely, éghajlat, életmód: síkságokon és alacsony dombokon fordul elő. Az esős évszakban füvek között és bokrok részleges árnyékában él, a száraz évszakban viszont erős napsütésnek van kitéve, mert az árnyékoló növényzet elszárad.

Kultúrában tartás

A gyűjtők körében nem tartozik a legnépszerűbb fajok közé, mivel bokros növekedése sok helyet igényel és hajtásai könnyen letörnek. Virágzása azonban igen látványos: egy kisebb csoporton gyakran 5–6 nagy virág is nyílhat. Nyáron szabadban, teljes napsütésben és jó szellőzés mellett ajánlott tartani, a hideg esőtől védve. A hajtások erős napfény hatására vöröses színt vehetnek fel. Teleltetése üvegházban, +2–+10 °C között javasolt. Virágzása késő tavasszal vagy kora nyáron várható. Talaja ásványi, homokos, enyhén agyagos, jó vízáteresztő és kissé bázikus legyen. Szaporítása magról vagy dugványról történhet.

Szerzők

  • Szöveg: Sorin Copăcescu
  • Fordította: Lőrincz István
  • Kép: Bodor János (1., 3.), Lukoczki Zoltán (2.)
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) – Pozsgások 267. kártya