Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Wrightieae” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Wrightieae}} == Tudományos név == * '''Wrightieae''' (G. Don) Sargent, 1841 === A név eredete, etimológia === A taxon neve a ''Wrightia'' nemzetségen alapul, amelyet '''Robert Brown''' nevesített '''William Wright''' (1735–1819) skót orvos és botanikus tiszteletére, aki jelentős flórakutatásokat végzett Jamaicában. A név a latin ''Wrightia'' nemzetségnévből és a növénytani nemzetségcsoportok (tribuszok) képzésére sz…”
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox|taxon=Wrightieae}}
{{Taxonbox
== Tudományos név ==
| accepted  = Wrightieae (G. Don) Sargent, 1841
 
}}
* '''Wrightieae''' (G. Don) Sargent, 1841


=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===


A taxon neve a ''Wrightia'' nemzetségen alapul, amelyet '''Robert Brown''' nevesített '''William Wright''' (1735–1819) skót orvos és botanikus tiszteletére, aki jelentős flórakutatásokat végzett Jamaicában. A név a latin ''Wrightia'' nemzetségnévből és a növénytani nemzetségcsoportok (tribuszok) képzésére szolgáló ''-eae'' végződésből tevődik össze.
* A taxon neve a ''Wrightia'' nemzetségen alapul, amelyet '''Robert Brown''' nevesített '''William Wright''' (1735–1819) skót orvos és botanikus tiszteletére, aki jelentős flórakutatásokat végzett Jamaicában. A név a latin ''Wrightia'' nemzetségnévből és a növénytani nemzetségcsoportok (tribuszok) képzésére szolgáló ''-eae'' végződésből tevődik össze.


=== Típus ===
=== Típus ===
44. sor: 43. sor:
* '''Földrajzi elterjedés:''' A tribusz képviselői főként az óvilági trópusokon és szubtrópusokon terjedtek el. Megtalálhatók '''Afrika''' trópusi területein, '''Ázsia''' déli és délkeleti részein (különösen '''India''', '''Indonézia''', '''Fülöp-szigetek'''), valamint '''Ausztrália''' északi területein.
* '''Földrajzi elterjedés:''' A tribusz képviselői főként az óvilági trópusokon és szubtrópusokon terjedtek el. Megtalálhatók '''Afrika''' trópusi területein, '''Ázsia''' déli és délkeleti részein (különösen '''India''', '''Indonézia''', '''Fülöp-szigetek'''), valamint '''Ausztrália''' északi területein.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban trópusi esőerdőkben, monszunerdőkben és szárazabb cserjésekben fordulnak elő. Kedvelik a meleg, fagymentes éghajlatot és a jó vízelvezetésű talajokat.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban trópusi esőerdőkben, monszunerdőkben és szárazabb cserjésekben fordulnak elő. Kedvelik a meleg, fagymentes éghajlatot és a jó vízelvezetésű talajokat.
== Szukkulens taxonok ==
== Szukkulens taxonok ==


A ''Wrightieae'' tribuszon belül a szukkulencia nem jellemző alapvető tulajdonság, szemben az Apocynaceae család más alcsaládjaival (pl. ''Asclepiadoideae''). A növények elsősorban mezofita vagy xerofita fás szárúak, a víztároló szövetek fejlődése minimális, inkább a szárazságtűrő lombhullató jelleg dominál egyes fajoknál.
A [[:Kategória:Wrightieae|Wrightieae]] tribuszon belül a szukkulencia nem jellemző alapvető tulajdonság, szemben az [[:Kategória:Apocynaceae|Apocynaceae]] család más alcsaládjaival (pl. [[:Kategória:Asclepiadoideae|Asclepiadoideae]]). A növények elsősorban mezofita vagy xerofita fás szárúak, a víztároló szövetek fejlődése minimális, inkább a szárazságtűrő lombhullató jelleg dominál egyes fajoknál.


== Taxonómia és filogenetika ==
== Taxonómia és filogenetika ==


Az APG IV rendszer szerint a ''Wrightieae'' a ''Gentianales'' rendbe, az ''Apocynaceae'' (meténgfélék) családjába és az ''Apocynoideae'' alcsaládba tartozik. A molekuláris filogenetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a tribusz egy monofiletikus egységet alkot az alcsaládon belül. A csoportba tartozó legfontosabb nemzetségek: ''Wrightia'', ''Pleiocereas'', ''Stephanostema''.
Az APG IV rendszer szerint a [[:Kategória:Wrightieae|Wrightieae]] a [[:Kategória:Gentianales|Gentianales]] rendbe, az [[:Kategória:Apocynaceae|Apocynaceae]] (meténgfélék) családjába és az [[:Kategória:Apocynoideae|Apocynoideae]] alcsaládba tartozik. A molekuláris filogenetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a tribusz egy monofiletikus egységet alkot az alcsaládon belül. A csoportba tartozó legfontosabb nemzetségek: ''[[:Kategória:Wrightia|Wrightia]]'', ''[[:Kategória:Pleiocereas|Pleiocereas]]'', ''[[:Kategória:Stephanostema|Stephanostema]]''.


== Forrás ==
== Forrás ==

A lap 2026. március 22., 16:34-kori változata

Wrightieae

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Asterids
Klád Lamiids
Rend Gentianales
Család Apocynaceae
Alcsalád Apocynoideae
Nemzetség-
csoport
Wrightieae

Tudományos név

  • Wrightieae (G. Don) Sargent, 1841
    elfogadott, érvényes név


A név eredete, etimológia

  • A taxon neve a Wrightia nemzetségen alapul, amelyet Robert Brown nevesített William Wright (1735–1819) skót orvos és botanikus tiszteletére, aki jelentős flórakutatásokat végzett Jamaicában. A név a latin Wrightia nemzetségnévből és a növénytani nemzetségcsoportok (tribuszok) képzésére szolgáló -eae végződésből tevődik össze.

Típus

  • Wrightia Robert Brown; Gyűjtő: William Wright, Jamaica, Herbarium of the Natural History Museum (BM).
  • Első leírása: George Don írta le először Wrightieae néven a A General History of the Dichlamydeous Plants 4. kötetében, 1837-es (publikálva 1838) munkájában, mint alcsoportot.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Charles Sprague Sargent, 1841.
Wrightia képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Nerieae Baillon

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A tribuszba tartozó fajok többnyire fás szárú növények, cserjék vagy fák. Szöveteikben bőségesen található fehéres, tejnedvű latex. Leveleik tagolatlanok, épszélűek, általában keresztben átellenes állásúak (folia opposita). A levélnyelek tövénél gyakran apró mirigyek (glandulae) figyelhetők meg.

Generatív test

Virág

A virágzat általában álernyő (cyme), amely végálló vagy honalji helyzetű. A virágok hímnősek, aktinomorf szimmetriájúak. A párta (corolla) forrt, tölcsér vagy tányér alakú, a torkában gyakran találhatók mellékpárta-függelékek (corona). A porzók (stamina) a párta csövére nőttek, a portokok (antherae) gyakran nyíl alakúak és szorosan a bibére tapadnak, de nem nőnek hozzá teljesen.

Termés

A termés általában két hosszúkás, szétnyíló tüszőtermés (folliculus).

  • Magja: A magvak számosak, gyakran hosszúkásak, és az egyik végükön selymes szőrüstök (coma) található, amely a széllel való terjedést (anemochoria) segíti.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A tribusz képviselői főként az óvilági trópusokon és szubtrópusokon terjedtek el. Megtalálhatók Afrika trópusi területein, Ázsia déli és délkeleti részein (különösen India, Indonézia, Fülöp-szigetek), valamint Ausztrália északi területein.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban trópusi esőerdőkben, monszunerdőkben és szárazabb cserjésekben fordulnak elő. Kedvelik a meleg, fagymentes éghajlatot és a jó vízelvezetésű talajokat.

Szukkulens taxonok

A Wrightieae tribuszon belül a szukkulencia nem jellemző alapvető tulajdonság, szemben az Apocynaceae család más alcsaládjaival (pl. Asclepiadoideae). A növények elsősorban mezofita vagy xerofita fás szárúak, a víztároló szövetek fejlődése minimális, inkább a szárazságtűrő lombhullató jelleg dominál egyes fajoknál.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV rendszer szerint a Wrightieae a Gentianales rendbe, az Apocynaceae (meténgfélék) családjába és az Apocynoideae alcsaládba tartozik. A molekuláris filogenetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a tribusz egy monofiletikus egységet alkot az alcsaládon belül. A csoportba tartozó legfontosabb nemzetségek: Wrightia, Pleiocereas, Stephanostema.

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.